2026. november 5. csütörtök
8°Kolozsvár >> Más város
Hajnali hírlevél >> Feliratkozás

Tóta W: nem vagyok a magyar liberalizmus utazó nagykövete

2011. október 13. 12:55, utolsó frissítés: 12:55

Polgárpukkasztás, keresztény nemzetállamiság, egyház, sajtó és maci. A publicista válaszolt a Transindex-olvasók kérdéseire.


A HVG.hu publicistája, Tóta W. Árpád a Transfórum rovatunk meghívottja volt, itt tehettek neki fel kérdéseket az olvasók.

Aliló Szudán

Bunuel Utolsó leheletem című könyvében írta, hogy az egyik barátja már az 50-es években arról panaszkodott, hogy nem lehet botrányt okozni. Ez ma fokozottan igaz, hiszen a világ tele van olyanokkal, akik az unos-untalan ismételt, már-már lerágott csontnak minősülő, keresztény szimbólumokkal (Madonna, Lady Gaga stb.), valamint öltözködésükkel (Lady Gaga stb.) próbálnak elég szalonképes módon polgárt pukkasztani. Szerinted a Lars von Trier-i az egyetlen út, ami ma megmaradt a tisztességes polgárpukkasztóknak?

Szerintem Magyarországon nem nehéz pukkasztani. Ugyanis szeretnek pukkadni. Az én törzsközönségem jelentős hányada direkte azért olvas, hogy legyen min felháborodnia, szóval tulajdonképpen élvezik.


Ambrus

Létezik recept a jó publicisztika írására?

Nem létezik. Sokszor el kell olvasni és átírni, mielőtt megjelenik, továbbá érdemes az elején kitalálni, hogy merre tart. De komplett recept nincs.

kesztió

1. Kissé kényes, de annál kézenfekvőbb kérdés, melyet érthetetlen, hogy miért nem tett még fel senki: mennyire érzed felelősnek a magyarországi liberális sajtót a liberális politika – így implicite a liberalizmus – ennyire látványos csődjéért?

Szerintem a “liberális sajtót” nem érdemes tömbként kezelni, pont azért, mert liberális, mindenféle véleményekkel. Az SZDSZ látványosan megbukott, de ami a liberális sajtót illeti, az még most is sikeresebb, mint a jobbos.

2. Milyen esélyeket/stratégiát látsz annak a vegytiszta liberalizmusnak a rehabilitálására, melyet a Retkes előtti SZDSZ képviselt? (Az Orbán–Semjén fémjelezte nagynemzeti bagázs erodálódása nem jár.)

Én azt nem vegytisztaként őrzöm az emlékezetemben. Abban biztos vagyok, hogy a liberalizmus vissza fogja szerezni az őt megillető pozíciókat a politikában, főleg azért, mert a magyarok rendkívül szabadosan élnek, még ha a másik szabadságát sokan szívesen nyirbálnák. Itt nem lesz keresztény nemzetállam, ha a földhöz veri a seggét Semjén Zsolt, akkor sem. Stratégiailag a legnagyobb probléma szerintem az LMP, amely jelenleg lefogja egy valódi liberális párt bázisát, az arculati elemeket felvállalja, de a gazdaság területén az egyéni kezdeményezés és a szabad piac esküdt ellensége. Aztán az is lehet, hogy elfér majd mellettük egy másik szabadelvű alakulat.


3. Egy ilyen stratégiába szerinted mennyire férnének bele a határon túli magyar kötődésű liberális szervezetek (romániai Szabadelvű Kör, szlovákiai Híd–Most, stb.)? Mennyi hajlandóság lenne a magyarországi liberális körök részéről arra, hogy komoly partnerként tekintsenek rájuk „odaát”?

Nagyon remélem, hogy bele fognak férni, de én elég messze vagyok a stratégiaalkotástól meg az intézményes politikától. Annak már rég ideje volna, hogy a határon túli magyarság valós politikai és kulturális preferenciáit tudomásul vegye az anyaország, és ne valami romantikus képet őrizgessen a Wass- és Tamási-regényekből.




Halford

1. Szerinted van-e ma még értelme a polgárpukkasztásnak, vagy elődeink már mindent kipróbáltak ezen a téren?

Van, mert ez egy nagyon álszent ország, és az álszentség boldogtalansághoz és meghasonláshoz vezet. Nyilván a kakis poénok önmagukban nem vezetnek sehova, de a mítoszrombolás, a nemzeti élethazugságok csákányozása énszerintem hasznos.

2. Magyarországon tudtommal sokszor még falvakban sincs sok ember megkeresztelve, tehát a vallás inkább csak politikai szinten, "nemzetikeresztény" diskurzusban létezik. Székelyföldön viszont - különösen a katolikus Csíkban, Gyergyóban, Kézdiszéken - az egyházaknak közösség-összetartó szerepük van, eléggé jelen vannak a közéletben, szinte nincs olyan ünnepi avatás vagy egyéb rendezvény, ahol ne lenne jelen a pap is. Szóval itt még 19. századi viszonyok vannak, de a kisebbségi lét szempontjából ez talán érthető. Szóval a második kérdésem: hogyan írnál a katolikus egyházról, ha például Csíkban vagy Gyergyóban élnél. (Ha még a vallási téren sokkal lazább Magyarországon is ennyire irritál az egyház, hogy éreznéd magad itt?) :)

Fogalmam sincs, mit hogyan csinálnék Csíkban. Nincs egyházfóbiám, elismerem a pozitív hatásukat és cselekedeteiket, és semmi bajom azzal, hogy sokan hisznek a tanításukban. Viszont én nem hiszek, és ragaszkodom ahhoz a jogomhoz, hogy ezt kifejthessem, ebből kifolyólag ahhoz, hogy az állam ne tekintse jobbnak vagy értékesebbnek a hívőt, mint a hitetlent.

Péter Hunor

Képzeljünk el egy utópikus világot, ahol tegyük fel "nincsenek" határon túli magyarok. Min vitatkoznának a konzervatívok és liberálisok Magyarországon? Melyek lennének a liberális érdekek, hogyha nem kellene mindig a nacionalizmus körül forogni?

Most sem a határon túliak körül forog a magyar politika, ők sajnos retorikai eszközök, a róluk szóló megnyilvánulások a belföldi közönségnek szólnak. Ez nem nemzetstratégia, hanem műsorterv. A kettős állampolgárság a határon túliak többségét látványosan nem érdekli, de nem is az volt a lényeg, hanem hogy idebenn lehessen dicsekedni a jótettel.

Itt már szeretném leszögezni, hogy nem vagyok a magyar liberalizmus utazó nagykövete, nem nekem kell megfogalmaznom a küldetését. Mindenesetre a nacionalizmus mellett itt is működnek a klasszikus törésvonalak zárt és nyílt társadalom, egyén és közösség között. De a legfőbb liberális érdek szerintem most az, hogy nézzünk szembe a valósággal. Azzal, hogy a vidék nem a skanzen, hogy nem mi döntöttük meg a Szovjetuniót, hogy nincs semmiféle kultúrfölényünk, hogy nem jár nekünk történelmileg több, mint amit el tudunk érni, hogy a magyar fiatalok többsége nem ministrálni akar, hanem házasságon kívüli szexuális kapcsolatokat létesíteni, és hogy a határon túli magyarok nem testületileg jobbosok.

ajani

Néhány éve nagyban üdvözölte és követendő példaként emlegette, hogy a Nemzeti Liberális Párt listájára került egy romániai magyar politikus - Csibi Magor. Természetesen a romániai magyarok életében ez a mozzanat semmit sem jelentett. Azóta is ilyen értő figyelemmel kíséri a romániai magyarok politikai életét?

Még most is üdvözlöm az ilyen kezdeményezéseket, köztük a Híd-Mostot. Két vagy több pártot sem a romániai, sem a szlovákiai vagy a vajdasági magyarság nem tud tartósan fenntartani. Ha viszont automatikusan megkapja a szavazatukat a kisebbségi párt, csak mert ők a magyarok, akkor azok versenyhelyzet híján ellustult, korrupt szervezetekké válnak. Ezenfelül teljesen normális stratégiának tartom, ha a nemzeti kisebbségek a liberális többségi szereplőt támogatják, amennyiben annak nagyobb esélye van olyanná alakítani a társadalmat, ahol nincs nemzetiségi alapú megkülönböztetés. A tudatos és jól körülhatárolható érdekekkel bíró választói csoport el tudja érni a céljait – lásd a magyarországi nyugdíjasokat vagy akár a szélsőjobbot.

seiden

Szerinted, ha egy újság elveszítette pártpolitikai függetlenségét, visszanyerheti azt? Hát egy név? Egy arc?

Mindig van visszaút. Ismerek olyan újságírót, aki évekig volt a magyar pártsajtó egyik legvonalasabb csahosa, aztán megunta, és újjászületett. Azóta érdemes olvasni. Azt viszont jobb elfogadni, hogy senki se kap orvosi igazolást a függetlenségéről. Az Indexet egy évtizeden át szoci szekértolónak nevezte a jobboldal vérmesebb szárnya, és fideszes aknamunkásnak a vérbalosok. Ez van, nem kell vele foglalkozni, a mérce belül van.

nem vagyok katolikus, na de azért...

Miért olyan irritált, ha az „Isten”, „egyház”, „hit” stb. témák kerülnek szóba? Történt valami az életében, ami miatt különösen érzékeny erre, vagy csak annyira ostoba és kártékony jelenségeknek/fogalmaknak tartja, hogy muszáj elvernie rajtuk a port? Egy liberális újságírótól sokkal több toleranciát várnék. Legutóbb, amikor a magyarországi katolikus egyházról szóló cikkét olvastam, úgy éreztem, inkább a Kurucinfóhoz illik a hangvétele, mint a HVG-hez. Nem ezt érdemelnék pl. a pannonhalmiak. De még ha olyan sötétek is lennének, ahogy Ön látja: ők is emberek, miért kell mindjárt átharapni a torkukat?

Nem haraptam át senki torkát. Engem a vallás eléggé érdekel, és ha az ember kívülről nézi ezeket az “igazságokat”, akkor néha elképed, mennyire bizarr, hogy pont olyanok, mint valami fantasy, és mégis egy csomóan halálkomolyan veszik. Nem hiszem, hogy ezt az élményt leírni intolerancia volna, azzal viszont tisztában vagyok, hogy sértő lehet számukra. Na és? Nekem meg az sértő, amikor ők hülyének vagy gonosznak nézik a hitetleneket. Elférünk egymás mellett, a sértődés lehetősége nem ok a hallgatásra.

Az egyház politikai szerepvállalása viszont másik téma. Ott az történik, hogy ha a püspök úr felfárad a színpadra, akkor ő is ugyanúgy ki van téve annak, hogy kifütyülik, mint bárki más. Jól is néznénk ki, ha minden baromságot szó nélkül kellene hagyni csak azért, mert ők az egyház.

Minderről bővebben itt.

T. Ilona

1. Van-e olyan közéleti téma, amely már az ujjaidban volt, de nem írtad meg mondjuk tiszteletből vagy egyes emberek miatt (de nem azért, mert valaki nem engedte volna)? Ha nincs, akkor el tudsz képzelni ilyent?

Nem emlékszem ilyenre, és pillanatnyilag nehéz elképzelni.

2. Hogy hívják a macidat? :P

Bolyhoska a neve, éppen 30 éves.

antiminden

Szoktál félni?

Nem.

zod

Túl sok szó esett a magyarországi médiatörvényről. Itt van például a román a változatosság kedvéért, ami pl ilyen finesszeket nem enged, hogy rádióban anyagi ellenszolgáltatás fejében politikai hirdetést helyezz el. Az ilyen és hasonló intézkedések fényében, hogy látod, melyik országban nagyobb szívás a törvényhozás?

A román törvényt nem ismerem behatóan, de azt tudom, hogy például a Cool TV éppen a magyar szabályozás miatt sugároz Romániából. Amúgy a sokat kritizált médiatörvény egyelőre nem sült el, olyannyira nem, hogy az állami tévé mindennap megsérti a bűnügyi hírekre vonatkozó kvótát. Meg a többi is.

Endre

Mi történik a magyar médiában? A vezető online sajtótermékek vezetői és vezető újságírói pár hét alatt távoztak. Egyéni döntésekről van szó, vagy ez egy összehangolt akció? És ha összehangolt, akkor melyik oldalról összehangolt (újságírók, gazdaság vagy politikum?)

Az én tudomásom szerint közvetlen kapcsolat nincs. Vannak sanda politikai szándékok, és emellett van egy gazdasági válság, valamint emellett egy médiaválság, szóval a változások nem derült égből jöttek. Tulajdonképpen furcsa is lenne, ha egy ennyire vibráló piacon több évtizeden át ugyanaz maradna a felállás.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS