2026. október 17. szombat
8°Kolozsvár >> Más város
Hajnali hírlevél >> Feliratkozás

A politikusok a szakemberek véleményére kíváncsiak

2011. október 28. 18:52, utolsó frissítés: 2011. október 31. 09:07

Elindult az RMDSZ Civil konzultáció-sorozata. A szövetség meghallgatta a szociális kérdésekkel foglalkozó szakemberek álláspontját és tapasztalatait.


Minél szélesebb körben szeretné bevonni a törvényhozási folyamatba az erdélyi magyar közösségekben és közösségekért tevékenykedő civil szervezeteket az RMDSZ, ezért Erdélyi Magyar Civil Konzultáció címmel egy konzultációs folyamatot indított útjára, ennek első felvonását ma Kolozsváron szervezték meg.

Hamarosan a szenátus elé kerül a szociális kerettörvény-tervezet, - amely jelenleg a parlamenti szakbizottságok engedélyeztetési procedúrája alatt áll - így a mai konzultációt is szociális témában tartották. A tanácskozást Kovács Péter, az RMDSZ főtitkára nyitotta meg. Elmondta, nemegyszer történik meg, hogy a parlamentben úgy fogadnak el egy törvénytervezetet, hogy annak hatásait a törvényhozók nem tudják felmérni. „Szükség van a szakemberekkel történő konzultációra, mert csak így kerülhető el, hogy a törvények ellentmondjanak a hétköznapi alkalmazásnak” – mondta.


Kerekes Károly képviselő, az alsóház Munkaügyi és szociális védelmi bizottságának titkára a szociális kerettörvényről beszélt. Elmondta, nagyon sok minden a jelenlegi formában marad, azonban bizonyos mértékben módosítják a jelenlegi rendelkezéseket. Kerekes elmondta, a kerettörvény kidolgozását


költségvetési okok

tették halaszthatatlanná, egyre gyakrabban elhangzik, hogy törölni kellene az alkotmányból a Románia szociális államként történő meghatározását.

A kerettörvény például azt az elvet fogja tartalmazni, hogy a társadalmi beilleszkedés és a szociális gondok megoldása elsősorban az egyénre, illetve annak családjára kellene háruljon, ez csak másodsorban lehet az állam felelőssége. A képviselő elmondta, a szociális ellátásra vonatkozó kerettörvény egy informatikai hálózat kiépítéséről is rendelkezik, amely minden, szociális ellátásban részesülő, fogyatékkal élő személyt nyilvántart majd, és a szociális juttatások kérelmezési formáját is egységesen fogja szabályozni.

A kerettörvény megváltoztatja ugyanakkor a szociális szolgáltatás kifejezést, ehelyett a szociális kedvezmény fogalmat használja. Meghatározza, melyek azok az állami intézmények, amelyek a szociális ellátással foglalkoznak. "Természetesen az egyik a munkaügyi, szociális és családügyi minisztérium, de létrejön a fogyatékosságot felmérő országos intézet is" - mondta Kerekes. Kifejtette, ennek létrehozására azért van szükség, mert rengeteg visszaélés történik ezen a téren: a statisztikák szerint EU-szerte Romániában tartják nyilván a legtöbb fogyatékost. Továbbá a szociális felügyelőség is jelentős szerepet kap. "A kerettörvényben várhatóan


maximalizálják a juttatások összértékét

azoknak a családoknak az esetében, amelyek egyszerre több juttatásban is részesülnek, hiszen nem az a cél, hogy a passzivitásra szoktassák az embereket, hanem arra, hogy próbáljanak meg beilleszkedni a társadalomba" - mondta a képviselő. Beszámolt arról is, hogy a szociális kedvezmények pénzbeli megállapításakor egy új indikátort, azaz viszonyítási mutatót használnának a munkanélküli segély megállapításakor, emellett a társadalmi beilleszkedéshez szükséges minimális jövedelem törvénye is szerepelni fog a kerettörvényben.


Sógor Csaba, az RMDSZ EP-képviselője arról tartott előadást, hogy milyen jelentősége lehet az EU 2020-as stratégiájának a romániai szociális rendszer fejlesztése szempontjából. Elmondta, a szociális védőrendszer hatékonyabban működik azokban az országokban, ahol a mindenkori kormány állandó párbeszédet tart fenn a civil szférával. „Azoknak az országoknak van problémája, akik Romániához vagy Görögországhoz hasonlón nem a civil szférára, hanem a hadseregre, a titkosszolgálatra és a rendőrségre alapozva akarták felépíteni a társadalmat” – vélte az EP-képviselő.

Előadását az európai jó gyakorlatok eltanulásának fontosságára hegyezte ki. „ Az Unió arról szól, hogy ebben a 27 tanulós osztályban ne a bukdácsolóhoz hasonlítsuk magunkat, hanem az éltanulótól próbáljunk példát venni” – mondta. Példaként többek között Finnországot említette. Az északi állam arra kényszerítette a munkaadót, hogy ő fizesse az idő előtt betegnyugdíjba vonuló alkalmazottja havi juttatását, így elérte azt, hogy


a munkaadó nagyobb figyelmet szentelt

az alkalmazottja egészségére. Sógor hangsúlyozta, szükség van a civil szféra megerősödésére és összefogására: például Franciaországban, a gyermekvédelmi szervezetek összefogása eredményeként a kormány visszavonta egy, a gyerekvédelmi hálóra kedvezőtlenül ható elképzelését. „80 millió szegény ember él az unióban, 80 millió fogyatékos, majdnem 15 millió bevándorló, 50 millió kisebbségi, és a sor folytatódik: lassan kiderül, hogy boldog, egészséges, elégedett őslakos nem is létezik Európában. Azért jók a 2020-as stratégia és az ehhez hasonló tervek, mert ezek nélkül az országok ugyanúgy hanyagolnák a problémák kezelését, mint a diák, akit nem fenyeget vizsga, a tanulást. Elmondta, az EU a stratégiája három dologra koncentrál: a munkahelyek teremtésére, a fenntartható zöld energiaforrások kifejlesztésére és egy befogadó társadalom kialakítására, ezeket a célokat pedig úgy kell elérni, hogy közben gondoskodni kell a fogyatékosokról, a szegényekről.


Farkas András a PONT Csoport részéről az Európai Szociális Alap általi finanszírozások tanulságairól és a kihívásokról beszélt. A 2007-2013 időszakra vonatkozó támogatások lehívására Bukarest nem volt felkészülve: a koncepcióhiányt az egyetlen elérhető információforrástól, Magyarországtól való tanulással sem lehetett enyhíteni. Farkas elmondta, a román modell többnyire követi a magyarországit, de nem sikerült eleget tanulni tőlük. Senki – sem az önkormányzati, sem a vállalkozói, sem pedig a civil szektor sem volt felkészülve, meg kellett tanulni legalább középtávú stratégiákban gondolkodni.

Elmondta, 2014 és 2020 között összesen 30 milliárd euró áll majd rendelkezésre, ez azt jelenti, hogy az államtól származó összegen vagy a projektgazda hozzájárulásán kívül napi 9,15 millió eurót kell majd elkölteni. A három fő irány az eszközfejlesztés, a humán fejlesztés és a vidékfejlesztés. A települések integráltabb gondolkodásra lesznek kényszerítve – itt helyük lesz a civil szereplőknek is, akik partnerségek révén dolgozhatnak együtt az önkormányzatokkal a helyi koncepciók kialakításában.


Ludescher László, a gyulafehérvári Caritas igazgatója elmondta, az állami szociális ellátórendszer még mindig a pénzügyi juttatásokra fektet nagyobb hangsúlyt. Szerinte hiányzik egy integrált és koherens foglakoztatási és szociális szolgáltatói rendszer. Nehezményezte, hogy a civil szférához tartozó akkreditált szociális szolgáltatók költségeit nem állja teljes mértékben az állam, az állami szociális szolgáltató költségeivel ellentétben, noha a civil szféra hatékonyabban, jobb eredményekkel képes ellátni a feladatot, emellett a helyi közösségekhez is közelebb áll. Elmondta, állami monopólium van a szociális szolgáltatások terén, ez pedig nem vezet a szektor fejlődéséhez. "Versenyhelyzetre lenne szükség, ez a minőséget is javítaná" - véli. Szerinte egy másik probléma, hogy az állam nem fordít megfelelő figyelmet a prevencióra, a különböző veszélyeztetett csoportokba tartozó személyek intézményben való gondozására pedig


a prevenció költségeinek az 5-6-szorosát

költi. Néhány javaslatot is vázolt a problémák egy részének a felszámolására: elmondta, a közfinanszírozásnak az ellátottakat kell követnie, nem pedig a szolgáltatás típusa szerint kellene járnia. A Megyei Szociális és Gyermekvédelmi Igazgatóság esetében nem szerencsés az az eljárás, hogy miközben a szolgáltató szerepét tölti be, a civil szervezetek finanszírozásáról is gondoskodik, továbbá ellenőriz és monitorizál. "Jó hatással lenne a közintézmények működésére a szociális szolgáltatások kiszerződtetése is" - mondta.

Ludescher szerint lehetővé kellene tenni továbbá az, hogy a gondozónak – aki általában egy családtag – lehetősége legyen bizonyos beteggondozási tanfolyamokon való díjmentes részvételre.


A konzultáció első találkozója az együttműködési keretek véglegesítésével zárult, valamint sor került a szociális ellátási törvény módosítására megfogalmazott elképzelések első összegzésére is. A résztvevők megállapodtak abban, hogy elsősorban a kormány és a parlament napirendjén szereplő törvénytervezetek kapcsán fognak konzultálni, de a szövetség beépíti a törvényjavaslatokba mindazokat a pozitív példákat, modelleket, amelyeket a szervezetek saját gyakorlatuk eredményeként mutatnak be.

A kerekasztal résztvevői megállapodtak abban is, hogy a szövetség főtitkársága szerepet vállal a civil szervezetek és az önkormányzatok közötti kapcsolat kiépítésében megyei vagy kisrégiós „civil vásárok” megszervezése révén.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS