2025. december 17. szerda
Kolozsvár >> Más város
Hajnali hírlevél >> Feliratkozás

Székely: akár 19 millió alá is csökkenhetett Románia lakossága

szerk. 2011. november 02. 17:31, utolsó frissítés: 2011. november 03. 09:07

A népszámlálás első felében az etnokulturális jellemzők regisztrálása okozott felfordulást, míg a vége fele az volt a panasz, hogy a biztos a bejelentőt még nem írta össze.


Hivatalosan is lezárult a népszámlálás. A kérdezőbiztosok október 20-31. között 8 387 153 lakás és 19 599 506 személy adatait rögzítették országszerte – közölte az Országos Statisztikai Hivatal (INS). Az INS szerint a lakosság számára vonatkozó ideiglenes adatokat a jövő év január végéig, míg az előzetes adatokat 2011. április-májusában hozza nyilvánosságra. A népszámlálás körüli anomáliákról, állampolgári panaszokról, a még nyilvántartásba nem vett személyek további sorsáról, valamint arról, hogy húszmillió alá csökkent-e Románia lakossága Székely Istvánt, az RMDSZ népszámlálási munkacsoportjának vezetőjét kérdeztük.

Tizenkilenc és félmillió személyt számoltak meg a népszámlálás során. A számban benne vannak a külföldön élő (Romániában megszámolt) román állampolgárok és azok, akiknek az adatait többször vették fel, ugyanakkor nem tartalmazza az űrlapot saját kezűleg kitöltőket, a kollektív életterekben élőket, a belügyminisztérium, külügyminisztérium és védelmi minisztérium alkalmazottait. Körülbelül mennyire tehető ezen állampolgárok száma? Kijelenthető, hogy Románia lakossága húszmillió alá csökkent?

A szakemberek számítása alapján a népszámlálás során kb. 20,4 millió személyi adatlapot kellett volna kitölteni (P és PPI összesen, TP nélkül). Ehhez képest az utolsó összesítés 19,6 millió személyi adatlapról szól. Ez vélhetően kis mértékben, néhány tízezerrel fog nőni, ugyanakkor a visszajelzések szerint a napi jelentésekben közölt, személyekre vonatkozó adatok nem minden népszámlálási biztos esetében tartalmazták a PPI űrlapok számát is. Ezek a tények módosíthatják a záró adatokat, de nem nagyságrendileg – továbbra is jelentős alulszámolásról beszélhetünk. Ennek alapján a várható népességszám biztosan 20 millió alatt lesz, és lehet, hogy 19 millió alá is csökken.


Melyek voltak a leggyakoribb állampolgári panaszok, bejelentések, és milyen mértékben sikerült orvosolni ezeket?



A népszámlálási időszak első felében az etnokulturális jellemzők (nemzetiség, anyanyelv, felekezeti hovatartozás) regisztrálása kapcsán észlelt rendellenességről érkezett a legtöbb bejelentés, ami természetes is, hiszen kampányunkban mi is erre fektettünk nagyobb hangsúlyt. A népszámlálás vége fele inkább az volt a panasz, hogy a népszámlálási biztos a telefonálót még nem írta össze. Amiről tudomást szereztünk, annak 80-90%-át sikerült megoldani. Ennek során arra törekedtünk, hogy típusproblémákat fogalmazzunk meg, és ezeket az illetékeseken keresztül a népszámlálási biztosok körében is ismertté tegyük. Fontos visszajelzés volt számunkra az a tény, hogy az etnokulturális adatok regisztrálása terén tapasztalt rendellenességek száma a népszámlálási időszak második felére jelentősen visszaesett.


Meddig jelentkezhetnek a polgármesteri hivatalokban azok az állampolgárok, akiket még nem vettek nyilvántartásba?

A népszámlálást hivatalosan lezárták, azonban a biztosok a napokban kell pótolják a hiányzó személyi számot. Ennek során nem kizárt, hogy regisztrálják azokat a személyeket is, akik eddig kimaradtak, mind ahogyan az sem, hogy egyik-másik polgármesteri hivatal még összeírja a nála jelentkezőt, hiszen érdeke fűződik a minél nagyobb lakosságszámhoz. Ennek alapját azonban helyi döntések képezik, nem lehet általános érvényű szabályt mondani.


Azon személyeket, akiket többszöri próbálkozás után sem tudtak elérni a számlálóbiztosok, illetve önként sem jelentkeztek a polgármesteri hivatalokban, nem fogják tartalmazni a statisztikák?

Igen, akiket nem regisztráltak, azok vélhetően kimaradnak a statisztikákból. Azért csak vélhetően, mert egy személyt a szomszédok, lépcsőházfelelősök, stb. által szolgáltatott adatok alapján is lehetett regisztrálni, a szóban forgó személy tudta nélkül. Bár ebben az esetben a távol levő személynek nem regisztrálták az etnokulturális adatait, mivel erről csak saját maga, vagy a háztartásában levő más személy nyilatkozhatott.


A népszámlálás körüli, egyes esetekben a tragikomédia határát súroló bakik, egymásnak ellentmondó utasítások, a fejetlenség és a zűrzavar miatt mennyire tekinthetők relevánsnak a majdani eredmények?


A népszámlálás során a hatóságok a szokott formájukat hozták, nem is vártuk, hogy egy ennyire összetett adminisztratív folyamatot zökkenőmentesen szervezzenek meg. Összességében talán azt érdemes megjegyezni, hogy a cenzus módszertana nem volt alkalmas az ország lakossága külföldön tartózkodó 10-15%-os hányadának maradéktalan összeírására. Ami az eredmények relevanciáját illeti: az adatok, hiányosságaik ellenére, sokkal pontosabb betekintést nyújtanak a társadalmi folyamatokra, a korunkra jellemző hihetetlenül gyors változásokra, mint bármilyen más eszközzel történő adatfelvétel.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS