2026. október 17. szombat
8°Kolozsvár >> Más város
Hajnali hírlevél >> Feliratkozás

Publicisták konspirációs elméletei Apostu letartóztatásáról

K. M. K. M. 2011. november 24. 09:39, utolsó frissítés: 10:54

A lelátón már valószínűleg mindenkinek van saját összeesküvés-elmélete Kolozsvár polgármesterének letartóztatásáról. De most legyen a hivatásos kommentátoroké a szó.


Hogyan vélekednek a román publicisták Apostu korrupciós botrányáról? Dan Tapalagă, Sorin Roşca Stănescu, Cristian Tudor Popescu, Iulian Leca, Mihai Goţiu és Saint Germain grófja négy lehetőség valamelyike mellett teszi le a garast.

1. Nem Sorin Apostu lebuktatása, hanem Emil Boc politikai reputációjának a kikezdése, ennek félreállítása lehet a cél.

Dan Tapalagă, a Hotnews publicistája szerint a Kolozs megyei demokrata-liberális vezetők ellen indított hadjárat célja nem pusztán Sorin Apostu megbuktatása, ennél sokkal többről van szó: egyenes támadás a miniszterelnök ellen, ugyanis tudva levő, hogy Kolozsvár polgármesterét Emil Boc formálta a párt egyik vezető helyi, nagy befolyású politikusává. 2008-ig még a városban is alig volt ismert Apostu neve, akit Boc utódaként hagyott hátra azután, hogy elvállalta a kormányfői tisztséget. Apostu letartóztatása visszaüt tehát, noha a miniszterelnök nem vonható felelősségre ennek tettei miatt. Azonban nehéz elhinni, hogy a Victoria palota lakójának ne lettek volna információi arról, mi történik Kolozsvár polgármesteri hivatalában.

Tapalagă két forgatókönyvet vázol: "feltételezzük, hogy Boc semmit nem tudott a kolozsvári történésekről és az fifty-fifty (azaz fele neked, fele nekem) polgármesternek csúfolt Apostu ügyködéseiről. Ez esetben azonban megkérdőjelezhető a kormányfő képessége, amellyel bizalmasait szelektálja” – írja a publicista. Azonban ha Emil Boc nem is tudott konkrétumokat, de sejtelmei voltak, akkor cinkosságot vállalt. Ez utóbbi forgatókönyv lehet a valószerűbb, hiszen Emil Boc miniszterelnökként is szoros kapcsolatokat tartott fenn a várossal, amely két alkalommal is polgármesterének választotta.


Egy, Saint Germain grófja néven futó politikai blogger is csatlakozik Tapalagă feltételezéseihez: Szerinte Traian Băsescu csapdát állított fel Emil Boc-nak. Hagyta, hogy a miniszterelnök fülébe jusson Apostu viselt dolgainak híre, és világossá tette előtte, hogy Kolozsvár polgármestere milyen bajba kerülhet, ha a DNA figyelmét magára vonja. Ezután Boc-ra szabadította a titkosszolgálatok megfigyelőit, hogy készítsenek felvételt arról, amint figyelmezteti polgármester barátját, és azt javasolja neki, hogy legyen elővigyázatos és várja ki csendben, míg a vihar tovatűnik.

Ezután Băsescu Emil Boc füle hallatára az egész országot értesítette, hogy mindkettőjüknek fél éve tudomása van a dolgokról.

Majd a Bocot kompromittáló felvételekkel a zsebében az államfő zöld utat adott a kivizsgálás elindításának. A blogger szerint Băsescu egy csapásból két legyet ütött le: megüresítette a kolozsvári polgármesteri széket, mintegy felkérést intézve Bochoz, hogy térjen vissza Erdélybe, emellett azt a látszatot keltette, hogy lám, az igazságszolgáltatás végre elkezdett működni.


2. Lehet, hogy koholt vádak miatt csukták le Apostut?

Sorin Roşca Stănescu ezt konkrétan nem mondja. Azonban annak a pártbeli szokásrendnek a fényében értelmezi a történteket, amelyet Monica Macovei vezetett be. Macovei elmélete szerint rangtól és választott tisztségtől függetlenül minden politikai tisztségviselőnek le kell mondania, vagy le kell mondatni, ha bűnvádi eljárás indul ellene. Így az illető politikus úgy kerül a bíróság elé, hogy a per alakulását funkciója révén nincs lehetősége saját érdekei szerint alakítani.

Roşca Stănescu szerint ez az elvárás logikus, sőt ez lenne a becsületes hozzáállás, hiszen amint egy személy becsületessége kérdésessé válik, az illetőtől jogosan elvárható, hogy a párt érdekében lépjen vissza. A publicista szerint azonban a romániai valóságban ez a szokásrend számos áldozatot szedett, főként akkor, amikor törvény lett belőle: „ne felejtsük el, hogy Băsescu nyomására több miniszternek is le kellett mondania tisztségéről, egyeseket koholt vádakkal kompromittáltak” – írja. Példaként a liberális Teodor Atanasiut említi, aki egy hamis vád miatt kényszerült lemondani a védelmi miniszteri tisztségéről. Tehát – vonja le a következtetést Roşca Stănescu – a becsületbeli lemondás, illetve lemondatás intenzíven használt eszköz volt a politikai csatározások során, amelyet hol a PDL, hol Traian Băsescu használt ellenfelei legyőzése érdekében.


3: A DNA politikai parancsra lépett fel

Tapalagă szerint ez a feltételezés már a konspirációs elméletek alkotóinak szüleménye, hiszen nem létezik arra bizonyíték, hogy a Korrupcióellenes Ügyosztály ügyészei parancsra állítanának össze bűnvádi dossziékat. Sőt – írja vezércikkében a szerző – a DNA az utóbbi években több ízben is bebizonyította, hogy önállóan tevékenykedik, saját belátás szerint, indokolt esetben indít bűnvádi eljárásokat.

Ezt bizonyították az Európai Bizottság országjelentései is - írja. Dan Tapalagă úgy gondolja, elfogadhatóbb az a magyarázat, hogy a DNA egyre erősebb intézménnyé válik, amely önállóan képes tevékenykedni. „Ha Kolozsvár polgármestere teljesen ártatlan lett volna, akkor a DNA ügyészei nem tudták volna meggyőzni a bíróságot arról, hogy az előzetes letartóztatás mellett döntsön” – véli a publicista. Megjegyzi, a PDL csúcsvezetése mindenesetre inkább arról van meggyőződve, hogy Traian Băsescu államfő rázza a széket Emil Boc alatt, hiszen pont ott támadja, ahol sérülékeny: a tisztességes politikus imázsát, hiszen Boc nevéhez nem fűződik semmiféle botrányos, mocskos ügylet.

Cristian Tudor Popescu is meglobogtatja annak lehetőségét, hogy a DNA autonóm szerv, amely nem parancsra, hanem saját felfedezései alapján indította be a bűnvádi eljárást Kolozsvár polgármestere ellen. Persze ő is csupán feltételes módban és igen szűkszavúan ír erről a lehetőségről a Gandul internetes oldalán megjelent véleményanyagában.


4. Băsescunak szüksége volt egy áldozati bárányra, akivel a korrupcióellenes harcban elért sikereket példázhatja Európa nagyjai előtt.

Léteznek bűnvádi perek, tehát történnek előrelépések – emlékeztet bejegyzésében Mihai Goţiu, a Vox Publica publicistája Traian Băsescu nyilatkozatára, amelyet egy, a német sajtónak adott interjújában tett.

A publicista szerint fontos részlet, hogy Apostu letartóztatása éppen Traian Băsescu és Angela Merkel német kancellár találkozójának előestéjén történt, így Băsescu egy friss példával támaszthatta alá azt, hogy Romániában igenis konkrét lépéseket tesz az igazságszolgáltatás a korrupció felszámolására. A publicista még azt is hozzáteszi, érdemes megfigyelni, hogy az államfő milyen könnyedséggel és opportunista módon süllyesztette el azt az embert, aki 2009-ben erdélyi kampányát koordinálta és az ehhez szükséges anyagi fedezetet is megszerezte. A publicista szerint naiv gondolat lenne, ha azt képzelnénk, hogy a törvénytelenül befolyó összegek mind Apostu zsebébe vándoroltak volna, annál is inkább, mert a DNA vádiratában szereplő korrupciós ügyek egybeesnek az államelnök-választási kampány időszakával.


5. Băsescu meg akarja erősíteni a PDL-t, ezért végeztet tarlóégetést

Iulian Leca, a ziare.com publicistája leírja, az Apostu ügye kapcsán hallott legképtelenebb konspirációs elmélet szerint Traian Băsescu a felmérésekben hanyatló PDL hitelét állítaná vissza, ezért indított hadjáratot a párt hangzatos nevei ellen.

Az elmélet szerint Traian Băsescu hagyta, vagy arra sarkallta az ügyészséget, hogy kiemelten foglalkozzon ezeknek a politikusoknak a viselt dolgaival. Célja a közvélemény finom manipulálása: reményei szerint a választók azt a következtetést vonják le, hogy ő jobb, mint Iliescu, mert lám, „megengedi” az igazságszolgáltatásnak, hogy még a PDL-sekre is lecsapjon. A publicista szerint Băsescu - noha paradox módon teszi, de mégiscsak használja az igazságszolgáltatási rendszert. Szerinte Apostu letartóztatása kapcsán sokkal kézenfekvőbb azt a következtetést levonni, hogy a PDL a korrupció melegágyává vált.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS