2026. november 14. szombat
8°Kolozsvár >> Más város
Hajnali hírlevél >> Feliratkozás

Tiltakozó levele miatt hívhatták vissza a bukaresti Magyar Kulturális Intézet vezetőjét

Sipos Zoltán 2011. december 21. 12:47, utolsó frissítés: 12:47

Bretter Zoltán kicsit örül is, hogy a Balassi Intézet által újabban előírt programokat, a kőhajítást, talicskázást és csocsóbajnokságot nem ő kell megszervezze.


Április óta hidegháborús állapotok uralkodtak a bukaresti Magyar Kulturális Intézet és az annak működését irányító háttérszervezet, a magyar kultúra külföldi bemutatásáért felelős Balassi Bálint Intézet között – állítja Bretter Zoltán kultúrdiplomata, akinek visszahívásáról novemberben döntött a Balassi Intézet főigazgatója, Hatos Pál.

Bretter Zoltán blogbejegyzése szerint Hatos informálisan így indokolta meg döntését: „szemmel láthatóan nem bízol az új vezetésben, nekem pedig olyan emberre van szükségem, aki bízik bennünk". Bár Bretter mandátuma csak 2012 őszén járt volna le, a Balassi Intézet élt azzal a jogi lehetőséggel, miszerint mandátuma lejártának évében egy kiküldött bármikor visszahívható.


Várható volt

A döntés nem érte meglepetésként a bukaresti Magyar Kulturális Intézet vezetőjét: elmondása szerint 2011 tavaszától feszült volt a helyzet. Május 29-én telefonon, mindenféle indoklás nélkül közölték vele, hogy elbocsátják az intézet gazdasági referensét, kis időre rá pedig az intézet egy megnyert, 10 millió forintos pályázatának a felét gyakorlatilag saját céljaira használta fel a Balassi Intézet.





Az igazgató szerint a pénzt a Hungarofestnél nyerték: egy Schoefft Ágoston-kiállítást terveztek szervezni a Román Nemzeti Múzeumban, ez azonban a múzeum hibájából elmaradt. A támogatást a bukaresti Bookfesten való hangsúlyos magyar jelenlétre (2011-ben Magyarország volt a könyvvásár díszvendége), illetve kapcsolódó rendezvények szervezésére irányították volna át, azonban ekkor már csak 5 millió forint fölött rendelkezhettek.


Bretter kritizált

Az intézet gazdasági autonómiájának megcsorbítása miatt Bretter egy kritikus hangvételű levelet intézett a Balassi Intézet fele. A diplomata szerint ekkor születhetett elvi döntés arról, hogy mennie kell. A bukaresti Magyar Kulturális Intézet időközben egy belső ellenőrzésen is átesett, mely semmilyen, Brettert terhelő eredményt nem hozott.

Időközben egy, a kulturális menedzserek tevékenységét ellehetetlenítő rendszert is bevezettek: az addigi éves tervezésről áttértek a negyedéves tervezésre, ami azt jelenti, hogy például a bukaresti Magyar Kulturális Intézet a szeptember-október folyamán beterjesztett, januárban megszervezendő programokra csak december végén kap jóváhagyást, illetve költségvetést. Az idő rövidsége miatt így lehetetlen komoly művészeket meghívni – panaszolta Bretter.

Mindeközben Hatossal összesen háromszor találkozott az igazgató, és elmondása szerint sosem beszéltek hosszasabban négyszemközt. A Balassi Intézet vezetősége pedig sosem járt a bukaresti Magyar Intézetben.


„Nyomatékosan ajánlott” magyar sportok: kőhajítás, talicskázás, csocsó

A Balassi Intézet új programjában (Hatos Pál-interjú terveiről itt olvasható) több ajánlást is megfogalmazott a külföldi magyar intézetek fele. Így azok programjai a kultúra és sport területeket kellene felöleljék, a megszervezendő sporttevékenységek között pedig az ősi magyar sportok, az íjászat és a lovaglás szerepel, továbbá meg van említve a kőhajítás, talicskázás és a csocsó, utóbbiból egyenesen bajnokság megszervezését ajánlják az intézeteknek.



Bretter elmondása szerint bár a külföldi magyar intézetek programok tekintetében nagyjából szabad kezet kapnak, „intézményvezető legyen a talpán” aki figyelmen kívül mer hagyni egy ilyen „nyomatékos ajánlást”. Telefonbeszélgetésünk során a diplomata nem titkolta, örül annak, hogy nem neki kell majd törnie a fejét, hol talál kőhajigálásra alkalmas helyszínt Bukarestben.


Szokatlan szókimondás

A Bretter visszahívásáról szóló bejelentés kapcsán Hatos az ilyenkor szokásos diplomáciai bikkfanyelv helyett szokatlanul kemény hangnemben kritizálta az intézményvezető munkáját. „Szeretnénk új kezdetet, egy olyan igazgatót, aki munkaidőben elérhető, és a munkatársai nem azzal védekeznek, hogy nem tudják, hol van, s hogy mikor lesz elérhető. Szeretnénk egy aktívabb igazgatót, aki sokkal kezdeményezőbb módon végzi a feladatát. Egy olyan intézetet, amely Bretter úr állításának megfelelően végre élettel töltődik meg, s nem bezárt kapukon próbálkozik az érdeklődő" – fogalmazott.

Bretter úgy tartja, nem merültek fel szakmai kifogások tevékenysége miatt, így visszahívásának elsősorban politikai okai vannak. A diplomata blogjában erről így fogalmaz: a „settenkedő cenzúra és a puha ideológiai lökdösés írásos és szóbeli számos példáját tudnám fölsorolni, válaszul arra, hogy "sem írásban, sem szóban" nem korlátozták tevékenységemet. Csak letiltották az ÉS, a Magyar Narancs, a 168 óra, Világosság előfizetéseket, (Maradt a Heti Válasz, és Kommentár), előírták, hogy Makovecz Imréről emlékezzünk meg, előírták, hogy a Trianon-nyilatkozatot helyezzük el a Román Nemzeti Könyvtárban, jól látható helyen (apud Kerényi), nem adtak támogatást Bibó-konferenciára, mellyel a megjelenő 1000 oldalas román Bibó-kötetet vezettük volna be a román társadalomtudományos gondolkodásba, eltanácsoltak Tarr Béla filmjeinek a vetítésétől (de a Torinói lovat, amolyan félszamizdatban csak-csak bemutattuk 300 nézőnek). A Tarr-eset nyomán mindezt a a "Támogatott, Tiltott, Tarr"-politikájának nevezem, azaz az aczéli kultúrpolitika nem-kimondott, nem-megfogalmazott és esetlegesen, olykor véletlenszerűen érvényesített kulturális igazgatásának újraélesztését.”


Új székház, teltházas programok

A kultúrdiplomatának 3 év 4 hónapos mandátuma alatt sikerült új székházat találnia az intézetnek. Bretter elmondása szerint az új ingatlan a régi székháznál reprezentatívabb és minden tekintetben megfelelőbb. A székház a Victoriei sugárúthoz közel álló patinás környéken, a Gina Patrichi utcában áll. Ezért a két állam közötti kölcsönösségi megállapodás értelmében ugyanannyit fizet a magyar állam, mint a budapesti Román Kulturális Intézet székházáért.



Bretter szerint az új épület rövid időn belül a bukaresti kulturális élet egy ismert helyszínévé vált: amellett hogy a „saját” rendezvényeken rendszerint telt ház van, több kulturális rendezvényt, például a Jeunesses Musicales Romania egyes koncertjeit vagy a Kinofest filmfesztivál vetítéseit is befogadta. Az intézet azonban a külső helyszíneket is bejárja, legutóbb, a Román Atheneumban két koncerten Érdi Tamás lépett fel, akit 2000 ember hallgathatott.

A kulturális rendezvényeink megszervezésekor arra törekedtünk, hogy maradandó nyomot hagyjunk – így Bretter. Így hangfelvétel és CD készült Perényi Miklós Peleş-kastélybeli koncertjéről, a Kájoni kódex zenei hanganyagát feldolgozó régizene-együttes koncertjéről, valamint arról a Liszt Ferenc-turnéról, melynek során a Duo Aperto Liszt-miniatűröket és Liszt kortársainak zenéjét adta elő Aradon, Temesváron, Iaşi-ban, Kolozsváron, Nagyszebenben és Bukarestben.

A bukaresti Magyar Kulturális Intézet támogatta Bodor Ádám és Balla Zsófia beszélgetés-kötetének, a Börtön szagának, illetve Józsa Márta könyvének, az Amíg a nagymami megkerülnek a fordítását. A román irodalmi lapokkal és kiadókkal való jó viszonynak is köszönhető, hogy például az Observatorul Cultural hasábjain, a Curtea Veche kiadónál gyakran megjelenik a magyar irodalom.


A színháztermet nem sikerült berendezni

Amikor mandátumának sikertelenségeiről kérdeztük, Bretter elmondta, nem sikerült minden projektet megvalósítani. Például az új székházban egy kis színháztermet és kávézót is be akartak rendezni, azonban erre végül nem kerülhetett sor. Az épületet beköltözés előtt tatarozták, de a rendelkezésre álló 13 millió forintból nem sikerült kifogástalanná varázsolni azt.

Bretter ugyanakkor elmondta, a vártnál jóval kevesebben vettek részt az intézet által szervezett Méliusz József-konferencián, bár Méliusz a 70-es és 80-as évek bukaresti értelmiségének egyik meghatározó alakja volt. Ugyanígy a Magyar Intézet által szervezett roma napokat is hűvösen fogadták bizonyos bukaresti értelmiségi körök.

Brettertől a stafétát január 6.-tól veszi át Fazekas Márta, aki művészeti titkárként irányítja majd az intézményt. Arról egyelőre nem tudni, hogy mikor tervezik kiírni az intézet igazgatói pályázatát.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS