2026. október 18. vasárnap
8°Kolozsvár >> Más város
Hajnali hírlevél >> Feliratkozás

Felmérés: Tőkést ismerik, de Kelemenben bíznak az erdélyi magyarok

szerk. 2012. január 19. 16:45, utolsó frissítés: 17:03

A romániai magyarok 72,6%-a az RMDSZ-re szavazna, az EMNP 5,1, az MPP 3,2%-ra számíthat a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet ma bemutatott felmérése szerint.


A Közélet és közérzet Erdélyben című, 2011. decemberében készült felmérés eredményeit mutatta be ma Kiss Tamás és Barna Gergő a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kolozsvári székhelyén. A két szociológus vezetésével készült felmérés 1190 fő megkérdezésével készült, Erdély (16 megye) magyar nemzetiségű választásra jogosult (18 év fölötti) állandó lakosságára nézve reprezentatív. Az eredmények 95%-os valószínűséggel, ±2,9%-es hibahatárral érvényesek.


Általános közhangulat

Az erdélyi magyarok abszolút többsége pesszimista az ország irányának tekintetében, tízből nyolcan úgy gondolják, hogy a dolgok Romániában rossz irányba haladnak, 9% azok aránya, akik szerint a dolgok jó irányba tartanak. Ugyanakkor a 2010. decemberi mélyponthoz képest – amikor az elmúlt 12 év legalacsonyabb értékét mérték – enyhén emelkedett azok aránya, akik szerint a dolgok az országban jó irányba haladnak, és csökkent a borúlátók száma. Az optimisták aránya a 2008-ban beköszöntött gazdasági válsággal kezdett csökkeni, a romlás 2009-ben és 2010-ben folyamatos volt. Az erdélyi magyarok mutatóit összehasonlítva a teljes romániai lakosság adataival kitűnik, hogy nincs jelentős eltérés a teljes lakosság és a magyar lakosság általános közérzetében. Míg Románia felnőtt lakosságának 82%-a gondolta úgy 2011 végén, hogy az országban a dolgok rossz irányba tartanak, az erdélyi magyarok esetében ez az arány 83%-os.

Az elmúlt 12 évben az optimisták aránya egyedül 2005 elején haladta meg a pesszimisták arányát, amikor Traian Băsescu lett az államelnök, egyúttal a DA Szövetség és az RMDSZ alakított kormányt. A gazdasági válság 2008 második felétől erodálni kezdte a lakosság optimizmusát, a borúlátók aránya 2010 végén csúcsosodott ki (86% a romániai mintán, 91% az erdélyi magyarok esetében).





Kiss Tamás és Barna Gergő szerint egyelőre kérdésnek tekinthető, hogy a 2011-es javulás tartós trenddé válik-e. "A közhangulat elsődleges befolyásoló tényezője a gazdasági helyzet. Románia 2011-ben technikai értelemben kilábalt a recesszióból, és a makrogazdasági adatokat tekintve relatív gazdasági stabilitásnak örvend a régióban, kérdés az, hogy egyrészt ez mennyire érzékelhető az emberek mindennapjaiban, másrészt pedig, hogy az Európai Unió jövője hogyan fog alakulni gazdasági szempontból, tekintve a 2011 végi, illetve 2012 év eleji negatív jelzéseket" - érvelnek a kutatás gyorsjelentésében.

Az erdélyi magyarok 35%-a elégedett jelenlegi életkörülményeivel, 63 százalékuk pedig elégedetlen azzal. Hasonlóan az általános közhangulattal, itt is enyhe pozitív elmozdulás érzékelhető az előbbi évhez képest. A jövőre vonatkozó percepciókban jelentősebb a távolság a románok és az erdélyi magyarok között, ami az életkörülmények várható alakulását illeti. A felmérés eredményét a három héttel korábban végzett Eurobarometer felmérés adataival összehasonlítva megállapítható, hogy az erdélyi magyarok az európai rangsor utolsó részében helyezkednek el.



Az Eurobarometer adatai szerint Románia lakossága valahol középmezőnyben helyezkedik el, a rangsor második felében, a megkérdezettek 23 százaléka gondolja úgy, hogy egy év múlva jobban, 24 százaléka úgy, hogy rosszabbul, 49 százaléka pedig hogy ugyanúgy fog élni. Az erdélyi magyarok esetében 15 százalék az optimisták és 39 százalék a pesszimisták aránya. Ugyanakkor ebben a rangsorban vannak az erdélyi magyaroknál borúlátóbbak is, ilyenek Magyarország, Görögország és Portugália lakosai.

Az ország irányától részben függetlenül ítélik meg a válaszadók saját településük fejlődését. Az erdélyi magyarok egyharmada véli úgy, hogy a településen a dolgok jó irányban haladnak, míg 55 százalék a rossz irányt érzékelők aránya.


A lakosság problémái

Az erdélyi magyar lakosság problémái egyértelműen a megélhetési kérdésekkel, az életszínvonallal függnek össze. A megkérdezettek egy zárt listából választhattak három problémát, amelyek megoldását fontosnak tartják. Első három helyen a munkanélküliség, az alacsony fizetések és nyugdíjak, illetve az egészségügyi kérdések szerepelnek.



Hasonló lakossági napirendet mutatnak az európai szintű mérések, az Európai Unióban az első öt probléma: a növekvő árak, a romló gazdasági helyzet, a munkanélküliség, az egészségügy és a nyugdíjak helyzete. A nemzeti kisebbségi léthez kötődő kérdések az erdélyi magyarok esetében háttérbe szorulnak, ezek elsősorban a magyar közoktatás és felsőoktatás bővítéséhez, a magyar összefogás megvalósításához, az autonómia eléréséhez kapcsolódnak.


Politikusok iránti bizalom

A felmérésben négy erdélyi magyar politikus ismertéségre és megbízhatóságára kérdeztek rá. Az ismertséget tekintve továbbra is Tőkés László a leginkább közismert politikus, őt Kelemen Hunor követi 91 százalékos ismertséggel. Szász Jenőt a magyarok 70,7, Toró Tibort 60,1%-a ismeri. A bizalmat tekintve azonban változik a sorrend: a legtöbben (az összes válaszadó 59 százaléka) Kelemen Hunorban bíznak meg. Őt követi Tőkés 49 százalékkal, Szász 23 százalékkal, illetve Toró 22 százalékkal. Tőkés László esetében első alkalommal mérték azt, hogy többen vannak azok, akik nem bíznak meg benne, mint akik megbíznak (50,5% a 49,5%-kal szemben).



A román politikusok közül Traian Băsescu, Emil Boc, Crin Antonescu és Victor Ponta került fel a kérdőívre. Velük szemben általában jóval alacsonyabb a bizalom, mint a magyar politikusokkal szemben. A legtöbben Băsescuban bíznak (19,8%), amit Boc (17,2%), Antonescu (13,7%) és Ponta (7,7%) követ.



Választói magatartás

A magyar szavazókorúak 57%-a mondja azt, hogy ha most tartanának parlamenti választásokat, biztosan részt venne. Az opciók tekintetében az RMDSZ a biztos szavazók táborának közel háromnegyedének (72,6%) a támogatását nyerné biztosan el. Az EMNP támogatottsága 5,1, az MPP-é 3,2%. A román pártok támogatottsága 3,5%. Viszonylag jelentős a bizonytalanok aránya (15%), ez a szociológusok szerint az EMNP megalapításával, illetve a magyar politikai pluralizmus megjelenésével állhat összefüggésben.



Kormányzás

Az RMDSZ kormányzati szereplésével a megkérdezettek fele elégedett, az erdélyi magyar lakosságnak mintegy 40 százaléka pedig negatívnak ítéli meg azt.



Politikai egység vs. politikai pluralizmus

Az erdélyi magyarok 69%-a szerint az erdélyi magyarságot csupán egyetlen politikai szervezet kellene képviselje. Ehhez képest csupán 19%-ot tesz ki azok aránya, akik szerint az erdélyi magyaroknak lehetőséget kell adni, hogy több párt közül válasszanak. Az egységpártiak aránya 2010 előtt növekedett, de elsősorban nem a pluralizmust támogatók, hanem a bizonytalanok rovására. A növekedés az utolsó két mérés között is folytatódott, azonban most már a pluralizmus híveinek a rovására. A választók 84%-a tartja fontosnak, hogy az RMDSZ parlamenti párt legyen.


A cikk a felmérés gyorsjelentésének megállapításait tartalmazza.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS