2025. december 17. szerda
Kolozsvár >> Más város
Hajnali hírlevél >> Feliratkozás

Népszámlálás Kolozsváron: gyanúsan sokan nem nevezték meg nemzetiségüket

S. Z. 2012. január 26. 16:36, utolsó frissítés: 2012. január 30. 09:17

19 százalékról 16 százalékra csökkent a város magyar lakossága. Hiába a megkérdőjelezhető adatok, utólag nem lehet tenni semmit.


Hervasztó népszámlálási eredmények láttak napvilágot csütörtökön: Kolozsvár magyar lakossága mintegy 3 százalékkal csökkent 2002 óta, és így 16 százalékot tesz ki. László Attila kolozsvári alpolgármester a Szabadságnak úgy nyilatkozott, a becslés a 2011-es népszámlálás során összesített információkon alapul, melyet már továbbítottak az Országos Statisztikai Hivatalhoz. A testületnek jóvá kell hagynia ezeket, azonban lényegi változás nem várható.


A város lakossága csökkent

Kolozsváron 49 426, magát magyarnak valló személyt számoltak meg 2011-ben: ők az összlakosság 16,04 százalékát adják. A 2002-es cenzus idején 60 287 magyar lakost számláltak Kolozsváron, akik a város lakosságának 18,96 százalékát tették ki. A város stabil lakossága is csökkenőben: a 2002-es 317 432 személlyel szemben tavaly 308 074 személyt vettek nyilvántartásba a számlálóbiztosok.


Nagyon sok a nemzetiségét nem felfedő személy

Kolozsváron 5018 személy (a lakosság 1,63 százaléka) nem fedte fel a nemzetiségi hovatartozását. Kiss Tamás szociológus, a nepszamlalas.ro szerkesztője a Szabadságnak úgy nyilatkozott, ez az arány azért is különös, mert Brassóban például a megkérdezettek alig 0,2-0,3 százaléka nem nyilatkozott nemzetiségéről. Kiss szerint mindez valószínűleg a népszámlálás során elkövetett csalások eredménye.



Egyébként ha a szóban forgó személyek mindegyike magyarnak vallotta volna magát, a magyarság aránya akkor sem érte volna el a kívánatosnak tartott 20 százalékos küszöböt. A jelenleg érvényben levő jogszabályok értelmében ugyanis ez az arány szükséges ahhoz, hogy az állami intézményekkel való kapcsolattartásban érvényesíteni lehessen a nyelvhasználati jogokat.


Nyelvi jogaik egyelőre nem lesznek a kolozsváriaknak

A 20 százalékos aránnyal a városvezetés számára kötelező lett volna a magyar nyelvű ügyintézés bevezetése egy sor területen, a polgármesteri hivataltól az adóhivatalig és a különféle, önkormányzat hatáskörébe tartozó közszolgáltatásokig. Ezen kívül az ún. dekoncentrált intézményeknek is lehetővé kellett volna tenniük a magyar nyelv használatát.

A népszámlálás kezdetekor reménykedni lehetett abban, hogy a magyarság 19 százalékos arányán sikerül javítani.

Megkeresésünkre Székely István is gyanúsnak nevezte a nemzetiségükről nem nyilatkozók magas számát. Az RMDSZ népszámlálási munkacsoportjának vezetője szerint valószínű, hogy az egymásnak ellentmondó utasítások miatt sok számlálóbiztos egyszerűen átugorta a nemzetiségre vonatkozó kérdést.


Most már nem lehet tenni semmit

A kérdőíveken szereplő „nedeclarat” opciót utólag úgy értelmezték, hogy az illető személy nem nyilatkozott nemzetiségéről. Székely arra is felhívta a figyelmet, hogy az aláírt, de a nemzetiségre vonatkozó adatokat nem tartalmazó kérdőívekre utólag elvileg könnyen be lehetett írni bármilyen nemzetiséget.

A szakember elmondta: most már nincs lehetőség arra, hogy biztosan megállapítsák, mi történt. Ugyanígy a jogorvoslat vagy a népszámlálás részleges megismétlése sem lehetséges. Az ilyen és ehhez hasonló eseteket csakis lakossági bejelentés alapján lehetett volna orvosolni, akkor, amikor még zajlott a lekérdezés – így Székely.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS