ACTA: mi ellen tiltakozunk?
Sipos Zoltán 2012. február 10. 18:27, utolsó frissítés: 18:27Bár jelenleg egyetlen vitatott rendelkezését sem lehetne gyakorlatba ültetni Romániában, az ACTA előbb-utóbb lépéskényszerbe hozhatja a hatóságokat.
Szombaton Bukarestben 35 ezren ígérkeztek el a Hamisítás Elleni Kereskedelmi Megállapodás (ismertebb nevén: ACTA) ellen tüntetni, Kolozsváron 25 ezren vonulnak utcára – legalábbis, ha hinni lehet a megmozdulás Facebook-eseményének.
Az ország húsz városában is tiltakoznak: nagyobb megmozdulásokra Temesváron (10 ezer), Iaşi-ban (9300), Brassóban (4 ezer), Nagyváradon (3 ezer), Nagyszebenben (2300) Râmnicu Vâlcea-n (2 ezer). A tapasztalat persze azt mutatja, hogy a Facebook-eventek biztos résztvevőinek legfeljebb negyede jelenik meg a valóságban, azonban így is bő tízezres nagyságrendű tüntetés-sorozatra kell számítani a hétvégén.
De miért is tüntetnek?
A bukaresti Facebook-event szerint egyrészt szeretnék megakadályozni az ACTA alkalmazását, mivel az szerintük a szólásszabadságot és a magánélethez való jogot sérti (részletes indoklás itt elérhető). A tüntetés szervezői néhány látványosságot is tartogatnak: például postagalamb segítségével mutatnák be, mennyire nehézkes az adatátvitel internet hiányában.
A néhány éve, nagyrészt titokban készülő és az egyes országok által szintén titokban aláírt ACTA több látványos tiltakozási akciót szült. A legnagyobb port kétségkívül Kader Arif lemondása kavarta: a szocialista EP-képviselő raportőrként részt vett a szerződés előkészítésének folyamatában. Blogbejegyzésében az ACTA-val kapcsolatos törvénykezési folyamatot színjátéknak minősítette.
Kijelentette, a megállapodás előkészítése során soha nem tapasztalt nyomásgyakorlás érte az EP jobboldali pártjai részéről, így szerinte a törvénykezési folyamat nem több színjátéknál.
Az ACTA emberjogi szempontból problematikus
A törvényalkotás nem volt átlátható, mivel a jogszabállyal kapcsolatos társadalmi párbeszéd elmaradt, és a tárgyalások során pedig hiányzott a traszparencia. Arif szerint a megállapodásnak súlyos következményei lehetnek. Ennek ellenére mindent megtettek annak érdekében, hogy az Európai Parlament kimaradjon a folyamatból.
Arif hozzátette, lemondásával szeretné felhívni a figyelmet erre az elfogadhatatlan helyzetre. Érdekesség, hogy az unió történetében Arif az első EP-képviselő, aki lemond nemzetközi témavezetői megbízatásáról. Távozásával kérdésessé válik, hogy ezentúl ki vezeti az unió bizottságai elé terjesztendő jelentések összeállítását. Emiatt az uniós ratifikáció folyamata is nehezebbé válik.
Az ACTA ellen egyébként Lengyelországban nagyszabású tiltakozásokat szerveztek: miután január 19-én bejelentették, hogy az ország csatlakozik a szerződéshez, több állami honlap ellen is hackertámadást indítottak: többek között a kormány, a szejm (parlament) és az államelnöki hivatal honlapja is elsötétült. Január 25-től kezdődően az ország több nagyvárosában tízezres nagyságrendű tüntetésekre került sor, 26-án pedig több parlamenti képviselő Guy Fawkes-maszkokkal tiltakozott az ACTA ellen.
Lengyelországban az ACTA-val kapcsolatos népszavazást kérő petíciót 372.300 személy írta alá; az Avaaz.org petíciója, amely az ACTA ratifikálásának elutasítását kéri az Európai Parlamenttől, 2 millió aláírásnál tart. Február 11-én pedig egész Európában tiltakoznak az egyezmény ellen.
Mit tartalmaz az ACTA?
A közhiedelemmel ellentétben az egyezmény szövege szabadon hozzáférhető, letölthető az Európa Tanács honlapján. Az 50 oldalas dokumentumot végiglapozva kiderül, annak nagy része a kormányok hamisítók és hamisított áruterjesztés elleni fellépésének hivatott jogi keretet adni.
Első olvasásra tehát úgy tűnik, a védjegyhamisítók, illetve a szellemi tulajdon-jogokat megsértő kalóztermékek a fő célpont – tehát elsősorban a piacon árult, gyanúsan olcsó „márkás” parfümök, a hamis gyógyszerek, Adibas sportcipők és hasonlók gyártói, terjesztői kell rettegjenek.
A szerződés néhány oldalon foglalkozik a digitális környezetben megosztott szellemi tulajdonokkal. A fő – és legnagyobb felháborodást kiváltott – előírás az, hogy a csatlakozó országok internet-szolgáltatói kötelező módon együtt kell majd működjenek a jogsértettekkel a jogsértő tartalom eltávolítása céljából.
Az ACTA leginkább vitatott rendelkezéseit nem lehet alkalmazni Romániában
Ez gyakorlatilag annyit jelent, hogy amennyiben az ACTA-hoz való csatakozást a román parlament ratifikálja, a törvényhozásnak olyan jogszabályt kell alkotni, amellyel kötelezik az internet-szolgáltatókat – például az RDS-t és az UPC-t – arra, hogy monitorizálják a potenciálisan jogsértő tartalmakat megosztó felhasználókat, illetve ezeket az adatokat a jogtulajdonos kérésére kiadják.
Csakhogy az ACTA szerint az országos törvénykezést úgy kell alakítani, hogy az a hatályos adatvédelmi előírásoknak megfeleljen, és itt jön a bökkenő: az alkotmánybíróság 2009-ben az alaptörvénnyel ellentétesnek ítélte azt a törvényt (298/2008), mely a telekom-szolgáltatók számára kötelezővé tette volna a felhasználók adatainak a mentését. (Ez egyébként jelenleg EU-szinten is tiltott).
Megkerülnék a bíróságokat
Nemzetközi civil szervezetek azt is aggályosnak tartják, hogy az ACTA értelmében a jogtulajdonosok a bíróság megkerülésével, közvetlenül utasíthatnák a szolgáltatókat a jogsértő tartalom eltávolítására. A gyanúsítottnak így nem lenne lehetősége védekezni, vagy pedig fellebbezni.
Erre azonban a román törvénykezés értelmében szintén nincs lehetőség – tehát a szolgáltatók csakis egy érvényes bírói végzés birtokában teljesíthetik a jogtulajdonos kérését. Egyébként ez az eljárás összhangban van az ENSZ szólásszabadság-jelentéstevőjének az ajánlásával is, miszerint a magánszektor véleménye nem lehet mérvadó, ha arról kell dönteni, az interneten mi a legális vagy illegális tartalom.
Lépéskényszerbe kerül Románia, ha elfogadják
Somodi Zoltán volt informatikai államtitkár a Transindexnek úgy nyilatkozott, jelen pillanatban valóban nem lehet az ACTA egyetlen vitatott rendelkezését sem gyakorlatba ültetni Romániában.
Csahogy – így Somodi – ha az Európai Parlament ratifikálja az ACTA-t, és ezzel egyfajta „best practice”-ként ismeri el, ezzel Románia lépéskényszerbe kerül, és előbb-utóbb itt is megjelenik az a jogi háttér, mellyel maradéktalanul meg lehet valósítani az ACTA előírásait.
>> Somodi blogbejegyzése az ACTA-ról >>
Annál is inkább, mert esély van arra, hogy az ACTA világszinten meghatározó dokumentummá váljon. Gyanítani lehet, hogy az Egyesült Államok egyfajta zsaroláshoz folyamodik: a fejlődő országok körében úgy szerez érvényt az ACTA előírásainak, hogy ezen dokumentum ratifikálásához köti egy sor kereskedelmi egyezmény aláírását.
Nem védi majd jobban az ACTA a szerzői jogokat
A magyarországi ProArt Szövetség a Szerzői Jogokért képviselője egy, a HVG által szervezett beszélgetésen elmondta, az ACTA jelenlegi formájában semmilyen többletkövetelményt nem fogalmaz meg az EU-n belül jelenleg is érvényesülő szabályokhoz képest. Egyedül azt lehet remélni, hogy az európai alkotások EU-n kívüli védelme hatékonyabb lesz.
A beszélgetés során az is elhangzott, hogy az ACTA szerzői jogokkal kapcsolatos rendelkezései az európai joggal sem egyeztethetők össze, ugyanis az EU-ban még nincs büntetőjogi eljárás szerzői jogsértésért.
Linkgyűjtemény:
>> Az Electronic Frontier Foundation érvei az ACTA ellen >>
>> A La Quadrature du Net érvei az ACTA ellen >>
>> Az European Digital Rights érvei az ACTA ellen >>
>> A La Quadrature du Net elemzése az ACTA végső szövegváltozatáról >>
Homályos megfogalmazások
Az ACTA főként kereskedelmi célú jogsértésekre ír elő büntetést. Csakhogy a szövegben nincsen jelen egy de minimis klauzula, amely kijelentené, hogy a személyes és nonprofit felhasználás viszont mentesül a büntetés alól. Ehelyett a megfogalmazás így hangzik: „közvetlenül vagy közvetett módon gazdasági vagy kereskedelmi előnyök szerzése céljából végzett kereskedelmi tevékenység”. Ez esetben kérdéses, mi minősül közvetett kereskedelmi előnynek: például egy jogsértő tartalomra mutató banner közvetett kereskedelmi előnyt jelenthet?
Titokban született
Az ACTA ellenzői azt is kifogásolják, hogy bár a dokumentum mindenki életét befolyásolhatja, az titokban született. A szerződéstárgyalások dokumentumai jelenleg is titkosak, és ugyanígy titkos az EP jogász megbízottjainak az állásfoglalása, és a korábbi tárgyalási fordulók vázlatai is. Ráadásul az ACTA kidolgozásában szerepet vállaló 39 ország képviselői nem demokratikusan lettek megválasztva, így azok nem vonhatók felelősségre, és nem is kötelesek beszámolni álláspontjukról.
A ratifikációs folyamat elhúzódhat
Bár az EU január 26-án aláírta az ACTA-t, a ratifikációs folyamat még húzódik egy darabig: az EP négy bizottságán is keresztül kell menjen a szöveg (a pontos procedúra itt elérhető), és leghamarabb júniusban szavaznának az egyezményről. Ezután a tagállamok törvényhozása elé kerül a törvény, ahol ismét el kell fogadni. Csak ezután jelenhetnek meg az ACTA előírásainak szellemét tükrőző konkrét jogszabályok.
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!
ItthonRSS
Csúszópénzért elnézte a szabálytalanságokat és nem zárt be cégeket az Adócsalás Elleni Főigazgatóság két ellenőre
Itt a vége: felmondott a Transindex teljes szerkesztősége
Eljött az a pillanat, amikor magunkról adunk hírt nektek, és ráadásul sokunknak ez lesz az utolsó is, amit a Transindex felületére írunk. Ma reggel, huszonhárom évnyi működés után felállt a Transindex teljes szerkesztő csapata.
Benyújtották a gyermekeket a homoszexualitást népszerűsítő tartalmaktól „megvédő” RMDSZ-tervezetet
A gyermekvédelmi törvényt módosító javaslatot a "genderideológia nyugati térnyerésével" indokolják.
A fejlesztési minisztérium többlettámogatást ad a távfűtést működtető önkormányzatoknak
