2026. május 28. csütörtök
Kolozsvár >> Más város
Hajnali hírlevél >> Feliratkozás

Legalább a védett síremlékek esetében nem lesz „törvényes rombolás”

Kertész Melinda kérdezett:Kertész Melinda 2012. február 15. 17:13, utolsó frissítés: 20:16

Rendelet védi a kolozsvári Házsongárdi temető 394 műemlék-sírját, de emellett szakszerű adminisztrációra is szükség lenne a megfelelő védelem érdekében.


Rendelettel erősítette meg a múlt hét végén a Házsongárdi temető egyéni műemlékké nyilvánított sírjainak a védettségét Kelemen Hunor kulturális és örökségvédelmi miniszter. A Házsongárd Alapítvány és a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság körülbelül egy évvel ezelőtt tett javaslatot a kulturális minisztériumnak a kolozsvári Házsongárdi temető értékes síremlékeinek műemlékké nyilvánítására, a két civil szervezet szakemberei és önkéntesei végezték a dokumentáció összeállításához szükséges terepmunkát.

A civil szervezetek munkáját elősegíti a rendelet, azonban sok tisztázatlan kérdés vár még megválaszolásra. A rendelet hasznosságáról Gaal Györgyöt, a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság elnökét, a Házsongárd Alapítvány ügyvezető elnökét kérdeztük.


Gyakorlatilag milyen védelmet biztosít a rendelet a mellékletében szereplő 394 síremléknek? Milyen kötelezettségeknek kell a temető adminisztrációjának eleget tennie?

Gaal György: – A műemlék-sír címke önmagában nem sokat jelent. Ennek a listának a jóváhagyása azonban az első nagy lépés ahhoz, hogy mi, a temető műemlékeinek védelméért dolgozó Házsongárd Alapítvány és a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság tovább tudjunk lépni.



Számunkra is gondot jelent az, hogy a minisztérium csak a műemlék-jegyzéket hagyja jóvá, azonban használati útmutató nem létezik, és valószínűleg nem is lesz mellékelve.

A használati útmutató pótlására egy tervet dolgoztunk ki, de ezt a városi tanácsnak is jóvá kell hagynia. A tervünk szerint a sírokat meg kell jelölni: mi azt javasoltuk, hogy egy fekete M betűt helyezzenek el a sírkövekre – nem éppen az előlapjukra, de azért látható helyre. Továbbá azt javasoljuk, hogy a temető adminisztrációja vegye fel a regiszterébe a védett sírok jegyzékét. A regiszterhez sajnos több mint egy éve nem jutunk hozzá, mert a temető adminisztrációja kategorikusan ellenezte a sírok műemlékké való nyilvánítását.

A regiszterben azért kellene szerepelnie ennek a nyilvántartásnak, hogy ezeknek a védett sírhelyeknek a megváltására ne legyen szükség. Kérdés ugyanakkor, hogy a mostani megváltás lejárta után a rokonok vagy az eddigi megváltó megújíthatja-e további húsz évre a sírhely bérleti szerződését. Mi reméljük, hogy meghosszabbítható a megváltás, és temetkezésre is lehet használni a síremlékeket, de persze a jellegük megváltoztatása és a felirat módosítása nélkül.

Azokat a műemlékké nyilvánított sírokat, ahol már nincs megváltó, le kell zárni és ebben az állapotban megőrizni. Kérdés, hogy kinek a feladata lesz ezeknek a síroknak gondozása, karbantartása, hiszen ezek között hatalmas, házméretű kripták is vannak, amelyeket jelenlegi állapotukban kellene konzerválni, a tetőszerkezetük, a falaik restaurálására külön figyelmet kell fordítani.


Folyamatos rongálásnak van kitéve a Házsongárdi temető, sajnos többnyire a rongálók kilétére nem derül fény. A rendelet elfogadásával szigorúbb ellenőrzés alá kerülnek-e a védett sírok, elképzelhető, hogy a hatóságok nagyobb gondot fordítanak a tettesek azonosítására, és szigorúbb büntetéseket róhatnak ki rájuk?

– Ennek a listának a jóváhagyása nem tartalmaz új büntetéseket. A műemlék-rombolásra vonatkozó, általában érvényes törvényekben megszabott büntetésekkel sújthatóak ezeknek a síroknak a rombolói is.

Kétféle sírrongálás létezik: az egyik az "éjszakai rongálás", ami azt jelenti, hogy amikor nem őrzik – és márpedig mindenhol nem őrizhetik, mert a temető óriási, rengeteg kerítése van, és minden kerítés mellé nem lehet őrt állítani – akkor bizonyos személyek behatolnak a temetőbe és a fémet, a fémből készült művészi alkotásokat, a virágokat összeszedik és eltüntetik. Ezekkel a személyekkel szemben aligha lesz valamilyen eredménye ennek a rendeletnek, mert még egyetlen ilyen tolvajt sem fogtak el.

A rendőrség eddig teljesen mellékes dolognak tartotta azt, hogy egy-egy sírról valamit ellopnak. Talán ezután - mivel műemlék-rongálásról van szó - a hatóságok is egy kicsit aktívabbak lesznek a tettes kilétének kiderítésére.

A másikfajta rongálást akár törvényes rombolásnak is lehetne nevezni, ami akkor következik be, amikor a megváltatlan sírokat a temető adminisztrációja új tulajdonosnak adja ki. Az új tulajdonos pedig megváltóként fellépve letöröli a kőről a régi nevet, módosítja vagy teljesen lebontja a síremléket, és így a régi kő eltűnik. Reméljük, hogy legalább ennek a közel négyszáz sírnak az esetében ez a fajta „törvényes rombolás” nem következhet be.


Ön említette, hogy a temető adminisztrációja nem örült annak, hogy ez a lista elkészült.

– A Házsongárdi temetőben helyet kapni nem egyszerű azoknak, akiknek nincs örökölt sírhelyük. Ezeket a sírhelyeket sok esetben „pult alatt” osztogatták. A négyszáz sír jegyzékbe kerülése annyit jelent, hogy ezekkel nem lehet „kereskedni”. Ez lehet a fő okuk. A temető adminisztrációja teljhatalmú ura a temetőnek, évtizedek óta azt csinálnak, amit akarnak, senki nem tekinthet be a regiszterekbe, nem ellenőrzi őket. A város éppen magyar alpolgármestere irányítása alá tartoznak a város temetői, de úgy látjuk, hogy ő sem igyekszik, de ha igyekezne, valószínűleg akkor is tehetetlen lenne ezzel a szakértelemmel nem rendelkező adminisztrációval szemben. A temető adminisztrációja ezelőtt két évvel még úgy-ahogy segítette, de legalább elnézte a Házsongárd Alapítvány munkáját, most azonban azt lehet mondani, hogy teljesen ellenséges, mindenbe beleköt, és ahol tud, keresztbe tesz.


Ugyanakkor ez a rendelet nem ró ki rájuk többletfeladatokat.

– Várjuk a miniszteri rendeletnek és a műemlékjegyzéknek a Hivatalos Közlönyben való megjelenését. A temető a városi tanács alárendeltségébe tartozik, ezért az önkormányzattal meg kell állapodnunk egy alkalmazási normarendszerben, amely a műemléksírokra vonatkozik.


A minisztériumi rendelet mellé jár normatív támogatás ezeknek a síremlékeknek a felújítására, restaurálására vagy karbantartására? Ki fogja ezeket a munkálatokat felvállalni?

– A Házsongárd Alapítvány 1999-es megalakulása óta azon munkálkodik, hogy rendben tartsa ezeket a sírokat. Pályázatokkal, családok által felajánlott támogatásokkal szép eredményeket sikerült elérni: néhány kriptát renováltattunk, kiemeltünk néhány sírkövet, az utóbbi néhány évtizedben pusztulásnak indult pár száz éves koporsó alakú kövekből is sikerült jó néhányat megmenteni. Reméljük, a Házsongárd Alapítvány a jövőben is tudja a munkát folytatni, de jóformán csak magyarországi pályázatokon nyert és támogatásokból érkező pénzekhez jutottunk az utóbbi időszakban.

Nyitott kérdés, hogy ki és milyen forrásból – minisztériumtól vagy az önkormányzat által elkülönített összegből – fog költségvetési pénzeket kapni a műemlék-sírok karbantartására. Valószínűleg nem az lesz a végleges megoldás, hogy egy civil szervezet fordítson gondot az összes műemlék-sírra, főleg, hogy egy-egy kripta esetében tetemes összegekről van szó.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS