Zsigmond Csilla: ellenzéki szerep vár a magyar képviseletre
kérdezett: K.M. és S.I. 2012. május 23. 10:28, utolsó frissítés: 12:00Egy homogén politikai kultúrájú országra jellemző választási rendszert próbálnak alkalmazni egy fragmentált politikai kultúrájú államban. A kísérletnek számos hátulütője van – véli a szociológus.
A parlament megszavazta a választási küszöb eltörlését és az egyéni választókerületes, egyfordulós, többségi választási rendszerre (brit, vagy egyszerű többségi rendszer) való áttérést, amelynek értelmében minden választókerületből a legtöbb szavazatot szerző jelölt jut mandátumhoz, míg a többi jelöltre szavazó választók képviselet nélkül maradnak. A brit választási rendszer aránytalan képviseletet teremt, kormánytöbbséget adhat a szavazók kisebbsége által támogatott pártnak, a nagy(obb) pártoknak kedvez, olyan kényszerhelyzetbe hozza a választókat, hogy ne a kedvenc pártjukra, hanem az esélyesebbnek tekintett pártra szavazzanak, és diszkriminálja az etnikai kisebbségeket.
Ez utóbbi kapcsán a végszavazás előtt a jogszabályba bekerült Victor Ponta miniszterelnök módosító javaslata is, amely az új választási törvény etnikai kisebbségekre gyakorolt diszkriminatív hatásának mérséklése érdekében előírja: azokban a megyékben, amelyekben egy adott kisebbség számaránya eléri az összlakosság 7%-át, de kisebbségi jelölt nem szerez relatív többséget, képviselői mandátumhoz jutna a megyében a legtöbb szavazatot kapó kisebbségi képviselőjelölt. Az új rendszer várható hatásairól Zsigmond Csilla szociológussal beszélgettünk.
A Ponta-kabinet a többségi választási rendszer kapcsán rendre Nagy-Britanniával példálózik. Mennyire tartható érvényesnek ez a párhuzam?
Az összehasonlítás szinte semmilyen téren nem állja meg a helyét. Nagy-Britannia egyrészt a parlamentarizmus őshazája, ahol a demokrácia és a demokratikus politikai berendezkedés a történelem folyamán szervesen alakult ki, a demokrácia konszolidációja már régen megtörtént. Mindez Romániával kapcsolatban természetesen nem mondható el, elég, ha arra gondolunk, hogy a demokratikus alapintézményekbe (a parlament és kormány) vetett bizalom a lakosság körében folyamatosan alacsony.
Nem elégséges a demokrácia formális intézményi kerete – például a szabad választások, a média, a többpártrendszer –, ahhoz, hogy az adott demokrácia stabil, működőképes legyen, szükség van bizonyos alapvető beállítottságokra, viselkedési mintákra mind a szavazók, mind a politikusok esetében. Tehát az állampolgári kultúrát, a politikai kultúrát is figyelembe kell venni. Nagy-Britannia egy homogén politikai kultúrájú ország, ahol a politikai törésvonalak és a többi társadalmi törésvonal nem feltétlenül esik egybe, éppen ezért kioltják egymást.
A nagy-britanniai parlamentarizmusban a politikai törésvonalak is szervesen fejlődtek ki, így például a szakszervezeteknek, illetve a civil életnek is erős hagyományai vannak, az embereket sokféle kötődés jellemzi a politikai kötődések mellett. S mivel abban a társadalomban ezek a többi törésvonalak, kötődések "függetlenek" a politikától, nem esnek egybe feltétlenül a párpolitikai törésvonallal, ezért kiolthatják egymást. Vagyis valaki kötődhet valamely politikai párthoz, de ugyanakkor tagja lehet szakszervezetnek, civil szervezeteknek, s mivel ezek nem politikai alapon szerveződnek, ez súlytalanítja a pártpolitikai törésvonalat. Például ugyanaz az ember, aki valamely párttal szimpatizál, tagja lehet egy olyan szakszervezetnek is, amelyben a másik párt szimpatizánsai is tagok, és tagja lehet/kötődhet olyan civil szervezetekhez, amelyekben megint csak bármely párt tagjai jelen vannak. És ezt a sajtó nagyobb arányú politikai függetlensége is segíti. Ugyanakkor gyakran a politikai viták sem ideológiai jellegűek, hanem materiálisak.
Romániára vetítve hogyan néz ki a képlet?
Romániában az egyéb kötődéseket is a politika határozza meg, hiszen gyakori jelenség, hogy a civil szervezetek, ifjúsági szervezetek, szakszervezetek valamely politikai párt holdudvarába tartoznak, azaz ezeket is a politikai törésvonalak határozzák meg - fragmentált politikai kultúrát eredményezve. A vallási, gazdasági stb. törésvonalak is egybeeshetnek a politikaiakkal, ez is tovább erősíti a fragmentáltságot. És ilyen esetben a politikai viták is sokkal gyakrabban ideológiai jellegűek. A romániai társadalom sokkal polarizáltabb, fragmentáltabb, sokkal több törésvonal jellemzi. Ez a pártrendszerben is megmutatkozik: a rendszerváltás utáni pártrendszer nem a kétpártrendszer, hanem a többpártrendszer jegyeit viseli magán, azaz több (4-7) parlamenti párt verseng(ett) a hatalomért.
Különbség van a politikai elit viselkedésében is – mely egyrészt ismét a történelmi hagyománnyal, másrészt a politikai kultúrával magyarázható. Mivel Angliában (szervesen tehát) kétpártrendszer alakult ki, ahol az idők folyamán többnyire két nagy párt verseng a hatalomért, a politikai elit kompetitív, azaz versengő, de a politikai diskurzus ennek ellenére nem szélsőséges, hiszen mindkét nagy párt a lehetséges kormányzás „súlya” alatt kampányol, verseng a szavazatokért. A többségi választási rendszer tehát a kormányozhatóságot, az arányos választási rendszer pedig az arányos képviseletet tekinti prioritásnak.
Ezeknek a választási rendszereknek számos altípusa valósult meg, sok vegyes választási rendszerrel is találkozhatunk, hiszen a választási rendszer mindig országspecifikus, de a jó rendszer illeszkedik az adott ország politikai hagyományaihoz, a politikai kultúrához és a politikai intézményekhez. Ezért, ami jól működik Nagy-Britanniában, az nem feltétlenül működik jól Romániában, hiszen teljesen más jellemzi a két ország politikai kultúráját, történelmi hagyományait stb.
A választási rendszer tehát mindig politikai alkuk, érdekérvényesítés eredménye. Általában azonban ezek a politikai érdekek a politikai hagyományok tiszteletben tartása mellett érvényesülnek. Jelen esetben: áttérni a tisztán többségi választási rendszerre több, mint politikai érdekérvényesítés, erőteljes, felülről történő beavatkozás a pártrendszerbe, amely az elmúlt két évtizedben nem ilyen irányba alakult, tehát ennek a “politikai hagyománynak”, a társadalmi törésvonalak leképezésének a figyelmen kívül hagyását jelentené.
Mi az, amitől működik a többségi választási rendszer Nagy-Britanniában? Melyek a feltételei annak, hogy egy ország számára optimális legyen a többségi választási rendszer?
A briteknél a média például egyfajta kontrollszereppel bír, így képes korlátozni a hatalommal való visszaélési lehetőségeket, a korrupciót. Romániában a média nem tudja felmutatni ezt a fajta érettségi szintet. Ezért történhet meg az, hogy a politikum „viccet csinálva” a sajtóból vagy az újságírókból, képes diszkreditálni a médiát, így többek között ezért sem valósulhat meg ennek kontroll-szerepe. Kinek juthat a kontroll-szerep, ha a parlament tovább polarizálódik?
A média szerepe kétségtelenül fontos. Romániában is, a kereskedelmi médiumok nagy része, a politikai-gazdasági elit kezében van, a közszolgálati orgánumok pedig bizonyos mértékig a mindenkori kormánytól függnek. De pontosan ez a megosztottság, a különböző politikai érdekekhez való tartozás akár azt is eredményezheti, hogy a másik politikai tábor (az ellenfél) korrupciós ügyeit stb. földeríti, és ezáltal valamilyen kontroll-szerepet érvényesíthet. Illetve az internet nyújtotta lehetőségek is ráerősíthetnek erre a szerepre.
A tisztán többségi választási rendszerre való áttérés azt eredményezi, hogy jelentős társadalmi csoportok parlamenti érdekképviselet nélkül maradnak. Ez a politikai stabilitás szempontjából sem feltétlenül szerencsés, hiszen válsághelyzetekben, amikor a kormánynak népszerűtlen megszorító intézkedéseket kell hoznia például, a társadalmi elégedetlenség sokkal erőteljesebben jelentkezhet, hiszen többen érezhetik úgy, hogy az a kormány-parlament őket nem képviseli, ezáltal legitimitási problémák is fölmerülhetnek, és drasztikusabb „érdekérvényesítéshez” is folyamodhatnak.
Victor Ponta etnikai kisebbségek számára kedvező javaslata befolyásolhatja-e, és ha igen, milyen mértékben az új rendszerben lebonyolított parlamenti választások kimenetelét, a kormányalakítást, és milyen mértékben javítja a magyar képviselet esélyeit, alkupozícióit?
A kisebbségek irányába tett kedvezmény valóban jobb helyzetet teremt olyan értelemben, hogy például több megyében lehet magyar képviselet. Azonban a pillanatnyi helyzethez képest ez akkor is visszalépés, hiszen a mandátumelosztás nem a leadott szavazatok arányában, hanem megyénként egy mandátumra értendő - ahol a magyar kisebbség eléri a 7%-ot. Tehát: a magyar képviselet így erősebb tud lenni, mint a sima többségi választási rendszerben, de ez messze nem jelenti azt, hogy garantálja a mérleg nyelve pozíciót. Hiszen a többségi választási rendszernek pontosan a kormányozhatóság az elsődleges szempontja, vagyis nagyon nehezen képzelhető el, hogy a magyar képviseletre szükség legyen egy esetleges koalíciós kormányhoz.
Csak valami hihetetlen kiélezett, egyéni választókerületekben egyenlő mandátumot nyert két tábor esetében lehetne bármely kis párt a mérleg nyelve. A kétpártrendszerben a két nagy párt mellett megjelenhet egy-két kis párt is, de ritka és kivételes helyzetben van rájuk szükség a kormányalkotáshoz, hiszen a többségi választási rendszer éppen ezt a kormányozhatóságot biztosítja. Tehát itt a magyar képviselet esetében nem csak a mandátumszám csökkenése jelentene problémát, hanem kétségtelenül a magyar képviselet politikai súlya, hiszen ez nem csak a mandátumok számától, hanem például a koalíciókötés lehetőségeitől, a politikai érdekérvényesítés esélyétől is függ. Ilyen értelemben az összes kis- és közepes párt nemcsak a mandátumok elvesztése miatt, hanem politikai súlyuk csökkenése miatt is bánkódhat. Ezért is gondolom azt, hogy egy ilyen erőteljes beavatkozás a pártrendszerbe több, mint normális pillanatnyi politikai érdekérvényesítés.
Mi a helyzet a PNL-vel? Közepes pártként ugyan az USL részét képezi, azonban a politikában ritkán köttetnek hosszú távú házasságok?
Érdekes a liberálisok helyzete, hiszen kérdéses, hogy a szociáldemokrata-liberális koalíció hosszú távon miként tartható fenn, amikor más az államról alkotott elképzelésük, elviekben az ideológiai alapjuk, és nem utolsó sorban a szavazóbázisuk. Az érthető, hogy rövidtávon létrejön egy ilyen koalíció, a kormányra kerülés érdekében, de hosszú távon nem ésszerű. És, ha a PDL-vel is számolunk, mint jobboldali politikai erővel, akkor előbb-utóbb a három pártból a közepesnek szintén veszítenivalója van a választási rendszer miatt. Mivel Románia még nem egy kiforrott demokrácia, a tisztán egyéni választókerületes szavazás nem fogja feltétlenül erősíteni a politikai számon kérhetőséget, felelősséget, mint ahogyan ezt hangsúlyozta 2008-ban Băsescu elnök is, amikor ezt az ötletet fölvetette, illetve most is elhangzott érvként.
Sokkal inkább egy kontraszelekciót eredményezhet olyan értelemben, hogy a pártok népszerű jelöltekre kezdenek vadászni az egyes választókerületekben a mandátumszerzés érdekében, és nem feltétlenül a pártpolitikusok/szakpolitikusok kerülnek előtérbe, hanem az ismertebb, népszerűbb, a párt holdudvarába tartozó személyiségek. Egy konszolidált demokráciában, például Nagy-Britanniában nyilván nem ez történik, de egy ilyen helyzetben, egy ilyen politikai kultúrájú országban ez simán előfordulhat. Ami hosszabb távon csak tovább erősítheti a politikától való elfordulást és a demokratikus intézményekbe vetett bizalom csorbulását. Ezeket egyaránt problémásnak gondolom.
ÚJ VÁLASZTÁSI TÖRVÉNY
» Változhat a választási rendszer: a győztes mindent visz?
» Eltörölnék a választási küszöböt
» Markó: az USL választási törvénye elfogadhatatlan az RMDSZ számára
» Kelemen: az RMDSZ nem saját magának, hanem a magyar közösség számára harcolt ki kisebbségi jogokat
» Sógor-Winkler: 22 év után visszalépés történik a kisebbségi jogok területén
» Ponta: eltöröljük a parlamenti bejutási küszöböt
» Ponta: a kisebbségeknek kedvezően módosítjuk a választási törvényt
» Kelemen: figyelemre méltó gesztus Ponta ajánlata
» Toró: kedvezményes képviselet helyett elkülönített parlamenti helyeket biztosítsanak a kisebbségekne
» Antonescu: nem akarjuk a magyarokat megfosztani a képviselettől
» Megszavazta a képviselőház a többségi választási rendszert
» Kelemen Hunor szerint a ma megszavazott választási törvény csak az USL-nek előnyös
» Márton Árpád: bármilyen többségi rendszer alkotmányellenes
» Hogyan befolyásolja az új választási törvény a magyarság parlamenti képviseletét?
» Zsigmond Csilla: ellenzéki szerep vár a magyar képviseletre
» Indulhat-e az EMNP és az MPP a kedvezményes mandátumokért?
» Többségi választási rendszer – örökös ellenzékben az RMDSZ?
» Alkotmánybíróság: teljességében alkotmányellenes az új választási törvény
további közviták »ItthonRSS
Csúszópénzért elnézte a szabálytalanságokat és nem zárt be cégeket az Adócsalás Elleni Főigazgatóság két ellenőre
Itt a vége: felmondott a Transindex teljes szerkesztősége
Eljött az a pillanat, amikor magunkról adunk hírt nektek, és ráadásul sokunknak ez lesz az utolsó is, amit a Transindex felületére írunk. Ma reggel, huszonhárom évnyi működés után felállt a Transindex teljes szerkesztő csapata.
Benyújtották a gyermekeket a homoszexualitást népszerűsítő tartalmaktól „megvédő” RMDSZ-tervezetet
A gyermekvédelmi törvényt módosító javaslatot a "genderideológia nyugati térnyerésével" indokolják.
A fejlesztési minisztérium többlettámogatást ad a távfűtést működtető önkormányzatoknak
