2026. október 18. vasárnap
8°Kolozsvár >> Más város
Hajnali hírlevél >> Feliratkozás

Márton Árpád: bármilyen többségi rendszer alkotmányellenes

2012. május 22. 20:06, utolsó frissítés: 2012. május 23. 11:09

Nem valószínű, hogy az RMDSZ Alkotmánybíróságon támadja meg a választási törvényt, mert ehhez nem tud elég törvényhozói szavazatot összegyűjteni. A PDL megtámadhatja, de az érvei mellé az RMDSZ nem tud felsorakozni.


Megszavazta kedden a képviselőház a parlamenti választási törvény módosítását, amelynek alapján már idén ősszel egyéni választókerületes, egy fordulós, többségi választási rendszerben választanák meg a parlament tagjait. A választókerületek nem módosulnak, de eltörölik az 5%-os bejutási küszöböt. Az RMDSZ nem támogatja az új rendszer bevezetését, a szövetségi frakció a mai szavazáson tartózkodott. Márton Árpád képviselőt kérdeztük az új rendszerről, ennek hátrányairól, illetve arról, hogy az RMDSZ Alkotmánybíróságon megtámadja-e a törvényt.


Márton Árpád: - Az RMDSZ önmagában nem tud megtámadni semmit az Alkotmánybíróságon, mert ahhoz legalább 50 képviselő vagy 25 szenátor aláírása szükséges. Ahhoz, hogy valaki megtámadjon az Alkotmánybíróságon bármit, ahhoz a kezdeményezők egyet kell értsenek az aláírandó szöveggel. Számunkra meglepő módon a PDL továbbra is az "uninominális" varázsszót szajkózza, azt mondván, hogy ők ezzel az egyfordulós többségi rendszerrel nem értenek egyet, mert az "igazi" a kétfordulós többségi rendszer. Ez pont olyan alkotmányellenes, mint az egyfordulós többségi rendszer. Nyilván, mi ilyent nem tudunk aláírni. Kérdés, hogy egyáltalán lesz-e olyan, valakikkel egyeztetett szöveg, amit az RMDSZ is fel tud vállalni. Bármilyen többségi rendszer alkotmányellenes, hiszen az alkotmány betűjét is és szellemét is tekintve az arányos parlamenti képviseletet írja le. Nem lehet azt mondani, hogy az egyik többségi rendszer alkotmányos, a másik pedig alkotmányellenes, mert egyik sem arányos. A következő öt napon fog múlni az, hogy valaki, vagy valakik megtámadják a törvényt az Alkotmánybíróságon.


Leülnének-e tárgyalni a PDL-vel valamilyen konszenzus kialakítása érdekében?


Van egy fennen hangoztatott PDL-s álláspont, amely mellé odaállni nem tudunk. A mi véleményünk mellé egyelőre senki sem akar állni. Nem tudom megjósolni, hogy ezen kívül történnek-e egyeztetések valakik között, és ennek következtében kigyűl-e elegendő aláírás, illetve, hogy ezek a személyek esetleg mit írnak alá.


Hogyan állapítják meg azt, hogy egy adott megyében - ahol valamely kisebbség számaránya eléri a 7%-ot - ki az adott kisebbség legitim képviselője?

A 2002-es népszámlálási adatokat fogják használni a választásokkor. Ezen adatok szerint a hat megye kivételével, ahol 25% fölötti a magyar lakosok számaránya, 7% fölötti magyar lakossággal rendelkezik Brassó, Arad, Temes, Kolozs és Máramaros megye is. Ezekben a megyékben nézik meg, hogy bejutott-e magyar ember, vagy sem. Vegyük Kolozs megye példáját: ha itt nem jutott be egyetlen magyar jelölt sem, akkor megnézik, hogy a megye tíz egyéni választókerületében induló mondjuk harminc magyar jelölt közül melyik az személy, amely a legtöbb szavazatot kapta, és akkor az fog bejutni. Mivel az alkotmány szerint a képviselőházban történik a kisebbségi képviselet, a szenátusban ezt a rendszert nem alkalmazzák.


Az önök számítása szerint az új választási rendszer eredményeként körülbelül hány parlamenti mandátumot veszíthet az RMDSZ?

Sok mindentől függ a mandátumok számának az alakulása. Egy dologgal sokat fogok mindenkit idegesíteni, de addig mondom, amíg hátha eljut a tudatokig: paradox helyzetet hoz létre ez a választási törvény. Azon túlmenően, hogy bebiztosítja a képviseletről a legalább 7%-os magyar lakossággal rendelkező öt megyét, bebiztosítja a másik hatot is, ahol tömbben él a magyarság. Ha egy egyéni választókerületben 64,5% alatti a magyar lakosság és a magyar szavazatok egyformán oszlanak meg három versenyző politikai alakulat között, akkor már az USL jelöltje juthat be a parlamentbe. Úgyhogy erről szól ez a választási törvény. Mások azt mondják, hogy a választás szabadságáról. Igen, a választás szabadságáról: lehet választani a bölcsességet és a magyar érdek képviseletét, akkor lehet 22-nél több mandátum is. De lehet választani az öngyilkosságot, és akkor lehet 14 alatt is.

ÚJ VÁLASZTÁSI TÖRVÉNY

» Változhat a választási rendszer: a győztes mindent visz?

» Eltörölnék a választási küszöböt

» Markó: az USL választási törvénye elfogadhatatlan az RMDSZ számára

» Kelemen: az RMDSZ nem saját magának, hanem a magyar közösség számára harcolt ki kisebbségi jogokat

» Sógor-Winkler: 22 év után visszalépés történik a kisebbségi jogok területén

» Ponta: eltöröljük a parlamenti bejutási küszöböt

» Ponta: a kisebbségeknek kedvezően módosítjuk a választási törvényt

» Kelemen: figyelemre méltó gesztus Ponta ajánlata

» Toró: kedvezményes képviselet helyett elkülönített parlamenti helyeket biztosítsanak a kisebbségekne

» Antonescu: nem akarjuk a magyarokat megfosztani a képviselettől

» Megszavazta a képviselőház a többségi választási rendszert

» Kelemen Hunor szerint a ma megszavazott választási törvény csak az USL-nek előnyös

» Márton Árpád: bármilyen többségi rendszer alkotmányellenes

» Hogyan befolyásolja az új választási törvény a magyarság parlamenti képviseletét?

» Zsigmond Csilla: ellenzéki szerep vár a magyar képviseletre

» Indulhat-e az EMNP és az MPP a kedvezményes mandátumokért?

» Többségi választási rendszer – örökös ellenzékben az RMDSZ?

» Alkotmánybíróság: teljességében alkotmányellenes az új választási törvény

további közviták »

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS