Tavaly sem volt könnyű életük a szegénységben élő romáknak
Kertész Melinda
2012. június 04. 16:29, utolsó frissítés: 16:29
A kampány hevében Nagybánya polgármestere egy vegyileg szennyezett épületbe költöztetett el egy roma közösséget. Az amerikai külügy tavalyi jelentése sem mond sok jót a hatóságok viselkedéséről.
A romák diszkriminációja továbbra is súlyos probléma maradt Romániában - ezt a mondatot az Amerikai Egyesült Államok külügyminisztériuma a jövő évi jelentésébe is beleírhatja: a tavalyi évre vonatkozó, az emberi jogok betartásáról szóló jelentés nemzeti kisebbségekre vonatkozó fejezete még arról beszél, Nagybányán nem valósult meg az egyik telepen lakók elköltöztetése, mára ez az állítás már nem felel meg a valóságnak.
Cătălin Chereches, Nagybánya polgármestere a hétvégén költöztette el a romákat a város egyik negyedéből egy vegyileg szennyezett valamikori laboratórium épületébe - a sajtó szerint azért, hogy a kampány utolsó hetében bizonyítsa választóinak, hogy teljesíti a roma-kérdés "megoldására" vonatkozó vállalásait. Ez az akció tökéletesen illeszkedik abban a sémába, mely szerint a romániai hatóságok "rendezik" a roma-kérdést: szennyezett, városszéli, lakhatáshoz szükséges alapvető feltételeket nélkülöző ingatlanokba száműzik a mélyszegénységben élő, kiszolgáltatott embereket.
Arra, hogy ez a fajta bánásmód nem egyedülálló eset, elegendő beleolvasnunk az Egyesült Államok külügyminisztériuma 2011-re vonatkozó, emberi jogok betartásáról szóló jelentésébe: a lakhatási körülmények továbbra is emberi méltóságon alulinak számítanak, mit sem ért az, hogy az Amnesty International tavaly júniusban felszólította Romániát, hogy vessen véget az erőszakos kilakoltatásoknak. A roma közösség számos tagja a
rendőrségi brutalitásra panaszkodott,
a panaszaikat nem kezelte ugyanolyan gyorsasággal a rendőrség, mint a nem-romák panaszait. Mind a hazai, mind a külföldi média tájékoztatott tavaly a romákat érő számos diszkriminációs esetről.
A jelentés megemlíti, az év végére elkészült az Országos Roma Stratégia, amelynek célja a romák életszínvonalának javítása. Roma civil szervezetek és diplomáciai közösségek kritizálták a stratégiát, mert úgy ítélték meg, hogy nem határoz meg kézzelfogható és mérhető célkitűzéseket.
Megfigyelők szerint 1,8 és 2,5 millió fő közötti a romániai romák közössége, ami az összlakosságnak mintegy 10%-át teszi ki, azonban a 2002-es népszámláláskor mindössze 535 ezer romát számoltak. A civil szervezetek szerint a romák zöme nem vallotta be etnikai hovatartozását, és így többnyire románként lettek bejegyezve.
Megfigyelendő, hogy az amerikai külügyminisztérium jelentésének Nemzeti, faji, etnikai kisebbségek című fejezete 91%-át teszi ki a romákról szóló rész, a többi, egy bekezdés erejéig a moldvai csángómagyarokról szól, de esetükben inkább egy helyzetképet kapunk a gyerekek oktatásáról, azok a problémák, amelyekkel a csángó közösség küszködik - mint például a magyar nyelvű misézés hiánya - úgy tűnik, nem érték el a jelentés készítőinek ingerküszöbét.
A romániai magyar kisebbségről mindössze egy mondatot közölnek, amelyből kiderül a létszám, illetve az, hogy a csángók is a magyar kisebbség részét képezik. A romákról szóló jelentés tetemes részét azok a tavaly nagy médiavisszhangot kapó esetek teszik ki, amelyeknek a romák voltak részesei vagy a szenvedő alanyai.
A jelentésben beszámolnak arról, hogy tavaly, április 8-án a Brassó megyei Alsórákoson egy összetűzés következtében négy roma és a polgármester fia szorult egészségügyi ellátásra. Az incidenst követően 300-400 magyar készült a roma-telepre, kövekkel, botokkal, kaszákkal felfegyverkezve, azonban az összetűzést a településre nagy számban érkező rendőröknek sikerült meggátolniuk. A polgármesteri hivatal egy őrző-védő céget alkalmazott a feszültség felszámolására.
Mind a polgármester, mind a romák panaszt nyújtottak be, az ügyészek a romákat bíróságra küldték volna közrend háborítás miatt, azonban a romák fellebbeztek, az év végén a fellebbezés kapcsán nem született döntés. A romák által benyújtott panasz esetében az év végén
még nyomozott a rendőrség.
A jelentés kiemeli, a romákról alkotott sztereotípiák, és diszkrimináló nyelvezet elterjedt, a roma jogvédő civil szervezetek szerint számos újságíró és magas rangú országvezető tett diszkriminatív kijelenéseket a romákra.
A szenátus és a képviselőház ugyanakkor elutasította Silviu Prigoană képviselő törvénytervezetét, amivel azt szerette volna elérni, hogy a roma kifejezést hivatalosan is váltsák fel a cigány kifejezéssel, mert a roma és a román szavak - különösen külföldön - összetéveszthetők. A tervezet heves vitát váltott ki országszerte, de annak ellenére, hogy a Román Akadémia helyeselte, a parlament elutasította a tervezetet.
Október 17-én az Országos Diszkriminációellenes Tanács elmarasztalta Traian Băsescu államelnököt, aki „a Finnországban agresszíven kéregető és lopó cigányokat” hibáztatta amiatt, hogy az északi tagállam ellenzi Románia schengeni csatlakozását.
A jelentés ugyanakkor említést tesz a romák kilakoltatásáról, hosszasan tárgyalva a szeméttelep szomszédságába elköltöztetett kolozsvári romák, illetve a nagybányai romák tervezett elköltöztetésére vonatkozó eseteket.
Az Amnesty jelentését idézve az amerikai külügyi jelentés azt is szóváteszi, hogy a romáknak kiutalt lakások nem tesznek eleget az alapvető lakhatási követelményeknek, vagyis sok esetben nincsenek rácsatlakoztatva a víz-, csatorna-, villany- és fűtéshálózatra.
Civil szervezetek tájékoztatásaira alapozva a jelentés készítői arról írnak, tavaly volt példa arra, hogy a romáknak nem engedélyezték a belépést vagy nem szolgálták ki a közintézményekben. A romákat szegénység sújtotta, nem fértek hozza a szociális, egészségügyi szolgáltatásokhoz, munkalehetőségekhez. A roma gyerekek körében
gyakori volt a közoktatásból való kiszorulás,
gyakran nemcsak a diáktársaik, hanem a tanáraik is diszkriminálták őket. A 2010-es Társadalmi Beilleszkedési Barométer szerint a dolgozó romák 45%-a nem rendelkezett stabil munkahellyel.
A roma diákok szegregációjára vonatkozó oktatási minisztériumi tiltás ellenére léteztek olyan jelzések, amelyek szerint a roma gyerekeket a leghátsó padsorokba ültették, vagy nem foglalkoztak velük a tanárok. Sőt, bizonyos információk szerint történt olyan is, hogy a roma gyerekeket külön osztályokba, sőt külön iskolákba különítették el a nem-roma diákoktól.
Egy felmérésből – amelyet 2010 április-májusában száz iskolában végeztek el – kiderült, hogy a roma gyerekeket szegregáció sújtja, rosszabb minőségű oktatásban részesültek, diszkriminálták őket a diákok és tanárok, és az iskolaelhagyási arány is magasabb volt körükben (6,7%), mint a nem-roma diákok esetében (4,3%).
Az iskolaelhagyás fő okai a ruházat és az iskolai felszerelés hiánya (44%), a rossz jegyek (16%), a szülők érdektelensége, ami a gyerekeik iskoláztatását illeti (9%) illetve korai házasság (4%). Egy másik, a Romani CRISS által készített felmérés szerint a roma diákok elkülönítése az elemi osztályokban hangsúlyosabb, az I-IV osztályos roma diákok 64,5%-a tanult külön osztályokban, míg az V-VIII osztályosok körében valamivel kisebb arányban, 53%-ban volt megfigyelhető ez a gyakorlat. A Romani CRISS decemberben az Országos Diszkriminációellenes Tanácshoz fordult, a testületnek jelezvén, hogy a bukaresti Marie Curie sürgősségi gyermekkórházban a roma gyerekeket elkülönítik a nem-roma gyerekektől.
A roma közösségeket nagymértékben kizárták az adminisztratív és a jogi rendszerből. 2007-ben és 2008-ban készült felméréseket idéz a jelentés, melyek szerint a roma lakosság 1,9-6%-a nem rendelkezett személyazonossági igazolvánnyal, így nem szavazhattak, nem kaphattak segélyt, egészségügyi biztosítást, és nem dolgozhattak legálisan. A többségi lakossághoz képest a romák alulfoglalkoztatottak voltak, sokan közülük nem rendelkeztek munkahellyel. A roma háztartások 60%-ának átlag havi bevétele nem érte el az egy minimálbér összegének megfelelő 657 lejt.
A civil szervezetek szerint a roma nők halmozottan hátrányos helyzetben voltak, hiszen nemcsak a származásuk, hanem nemük miatt is diszkriminálták őket. A roma nők többsége nem rendelkezett semmiféle, a munkapiacon hasznosítható tudással, képesítéssel, avagy munkatapasztalattal, így közülük csak igen kevesen lehettek aktív szereplői a formális gazdaságnak. 67%-uk háziasszonyként definiálta magát, 80,7%-uk úgy vélekedett, nem rendelkezik semmiféle munkapiacon hasznosítható képességgel.
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!
ItthonRSS
Csúszópénzért elnézte a szabálytalanságokat és nem zárt be cégeket az Adócsalás Elleni Főigazgatóság két ellenőre
Itt a vége: felmondott a Transindex teljes szerkesztősége
Eljött az a pillanat, amikor magunkról adunk hírt nektek, és ráadásul sokunknak ez lesz az utolsó is, amit a Transindex felületére írunk. Ma reggel, huszonhárom évnyi működés után felállt a Transindex teljes szerkesztő csapata.
Benyújtották a gyermekeket a homoszexualitást népszerűsítő tartalmaktól „megvédő” RMDSZ-tervezetet
A gyermekvédelmi törvényt módosító javaslatot a "genderideológia nyugati térnyerésével" indokolják.
A fejlesztési minisztérium többlettámogatást ad a távfűtést működtető önkormányzatoknak
