2025. december 17. szerda
8°Kolozsvár >> Más város
Hajnali hírlevél >> Feliratkozás

Kinek kellene képviselnie Romániát az Európai Tanács munkálatain?

Kertész Melinda Kertész Melinda 2012. június 13. 16:46, utolsó frissítés: 16:50

Ponta az USL-többségű parlament révén teszi nyilvánvalóvá: ő akar menni Brüsszelbe, azonban Băsescu sem hagyja magát. A piros lap felmutatása az Alkotmánybíróság tiszte. Utánajártunk, kit illetne meg.


Alig fejeződött be az önkormányzati választás, máris kiéleződni látszik a feszültség Victor Ponta és Traian Băsescu között. A tét most az, hogy ki látja el az ország képviseletét az Európai Tanács brüsszeli június 28-29-i munkálatain. Ponta nyilvánvalóvá tenné politikai erejét Băsescu előtt, ezért a Szociálliberális Unió parlamenti fölényét kihasználva próbálja érdekeit érvényesíteni.

Kedden ugyanis a parlamenttel elfogadtatott egy olyan nyilatkozatot – ez egyébként nem törvény, határozat vagy indítvány – amelyben az áll, hogy Victor Ponta miniszterelnök kell képviselje Romániát az Európai Tanács munkálatain.

Az álláspontot 249 támogató, illetve 30 ellenző szavazattal fogadták el.
Az álláspont-tervezetben egyébként az állt, hogy Románia Parlamentjének az EB napirendjének ismeretében meg kell fogalmaznia egy elvi mandátumot arra vonatkozóan, hogy mire van felhatalmazása a munkálatokon Romániát képviselő személynek, aki nem más, mint Victor Ponta miniszterelnök.


Traian Băsescu felvette a kesztyűt

Az államfő azzal vádolta Victor Pontát és a politikai osztály egy részét, hogy nem ismerik az Európia Unió működését. “Ma a politikai osztály egy része – sajnos Victor Ponta miniszterelnökkel az élen – levizsgázott: fogalmuk sincs arról, hogy miként működik az EU. Nem szeretnék senkivel konfrontálódni, azonban azt szeretném, ha korrekt és alkotmányos döntések születnének. Romániának, a többi államhoz hasonlóan – törvényes képviselete kell legyen az unió különböző döntéshozó fórumain. Ha jól értettem, akkor ma (kedden - szerk.) egy olyan álláspontot fogadott el a parlament, amely az alkotmány módosításának az alapját képezheti. Nos, a jelenlegi alkotmányt én soha nem szegtem meg, ennek a 67. cikkelye a következőket tartalmazza: A képviselőház és a szenátus törvényeket, határozatokat és indítványokat fogad el, a tagjainak többségi jelenlétében. Namármost, ebből a felsorolásból hiányik a nyilatkozat kifejezés” – mutatott rá az államfő.


Kinek van igaza?

Kijelentette, az alkotmányos előírások tiszteletben tartásával a parlament által elfogadott törvényeket maradéktalanul tiszteletben tartja, azonban egy nyilatkozat mindössze egy olyan dokumentum, amelynek nem léteznek közjogi következményei. Hangsúlyozta, ha Victor Ponta törvényesen akarja képviselni Romániát nemzetközi szinten, akkor törvényes felhatalmazásra – tehát törvényre, határozatra vagy indítványra van szüksége, erre a célra a parlament nyilatkozata nem alkalmas. Hozzátette, Románia miniszterelnöke nem képviselheti az országot, legfennebb a román kormányt, amely az országnak egyik intézménye csupán. A kormányfő csak akkor képviselheti az országot nemzetközi szinten, ha én, az államfő átruházom rá ezt a hatáskört” – sommázott az államelnök, aki szerint az alkotmány előírásainak a megszegésével próbálkozik a miniszterelnök.

Veres Emőd jogász, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Jogtudományi Intézetének vezetője elmondta, az Európai Uniós jog szerint vagy az államfőnek, vagy a miniszterelnöknek kell képviselnie az országot az uniós fórumokon, és az egyes országokra bízza a képviseleti jogosítvány odaítélését. Éppen ezért államonként eltérő, hogy ki képviseli az országot. Az európai államokból elsősorban a miniszterelnökök vesznek részt, ez annak tulajdonítható, hogy a parlamentáris kormányzati rendszerekben az elnök jogkörei minimálisak. "Mivel egy valós, konkrét tartalmakkal rendelkező nemzetközi kapcsolatról van szó, azok az államok, amelyekben parlamentáris a kormányzati rendszer, kormányfőt küldenek. Ahol félelnöki (szemi-prezidenciális) a rendszer, ott az államfő képviseli az országot" – magyarázta Veres Emőd.

Varga Attila RMDSZ-es parlamenti képviselő, alkotmányjogász szerint az államelnök abban a tévedésben van, hogy a román politikai rendszer szemi-prezidenciális, akár a francia. "Hasonlít bizonyos jegyeiben, de a román politikai rendszer nem francia típusú szemi-prezidenciális rendszer: közelebb áll a parlamenti rendszerhez, ahol a végrehajtó hatalom feje a kormányfő, nem pedig a köztársasági elnök. Abban igaza van, hogy a tegnap elfogadott nyilatkozatnak önmagában nincs jogi értéke. De nem is lenne szükség erre. Az alkotmányos előírásokból és a román politikai rendszerből, illetve annak jellemzőiből kiindulva nemcsak most, 28-án, hanem gyakorlatilag 2007 januárjától, Románia EU-s csatlakozása óta a mindenkori miniszterelnöknek kell ezeken az üléseken részt vennie" - mondta el megkeresésünkre a szakember.

Szerinte az államfőnek olyan ügyekben kell az államot képviselnie, ami a nemzetközi közjogot érinti. Rámutatott, az Európai Uniós kérdések már nem tekinthetők külpolitikai vagy nemzetközi közjogi kérdéseknek. "Az EU ma már nem egy nemzetközi szintű szervezet, hanem azt is szokták mondani, hogy egy államhoz hasonló szervezet. A lisszaboni szerződés kapcsán az egyik nagy vita az volt, hogy szorosabbra fűzzék-e a viszonyt az európai államok, olyannyira, hogy már Európai Egyesült Államokról beszéljünk, vagy hagyják meg ezt a lazább struktúrát. Ez utóbbi mellett döntöttek, de lényegében az Európai Uniós kérdések – gazdasági, szociális, költségvetési, pénzügyi kérdések – ezek az unió belső ügyei. Mivel mi részei vagyunk az uniónak, ezeket a kérdéseket belső ügyeknek tekinthetjük. Ilyen összefüggésben kormányzati intézkedéseket igényelnek majd az egyes tagállamok szintjén azok a kérdések, amelyeket EU-s fórumokon tárgyalnak. A román rendszerben az államfőnek nincs kormányzati hatásköre, sem felelőssége, sem feladata nincs” – magyarázta Varga.

Elmondta, a Ponta és Băsescu közötti vitát az alkotmány már eldöntötte. "Akkor, amikor a lisszaboni szerződésről, vagy valamilyen szerződés-módosításról beszélünk, akkor inkább az államelnöknek kell megjelennie, hiszen ő írja alá ezeket a szerződéseket. De amikor a működésről beszélünk, akkor már a mindenkori kormányfőnek a hatáskörébe tartozik az ország képviselete" - mutatott rá.

Kérdésünkre, hogy ki hivatott a Ponta-Băsescu vitában dönteni, Varga elmondta, ha ez a polémia az államelnök és a kormányfő közötti konfliktussá fajul, akkor az Alkotmánybíróság hatáskörébe tartozik az ügy orvoslása.

"Az Alkotmánybíróság elnöke már bejelentette, hogy szerinte az államfő kell menjen az EB ülésére. Sajnos azt is láthatjuk, hogy a feladatainak elvégzését illetően az Alkotmánybíróság nem áll a helyzet magaslatán, hiszen időnként politikai döntéseket hoz" - mondta az alkotmányjogász.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS