Ismét nekifut a kormány az egészségügyi rendszer reformjának
Sólyom István 2012. július 18. 10:08, utolsó frissítés: 10:20Az átszabott egészségügyi törvénytervezet megőrzi az állam szerepét, ugyanakkor a magánbiztosítók számára is teret enged. A szakma szerint előrelátóbban tervezték, de hiányosságok így is vannak.
Az egészségügyi minisztérium július elején bocsátotta közvitára az új egészségügyi törvénytervezetet, amely a januári próbálkozás után ismét a hazai egészségügyi rendszer megreformálására vállalkozik. Amíg a közvélemény által elutasított, és ezért Traian Băsescu felszólítására visszavont év eleji jogszabálytervezet teljesen száműzte volna az állami szerepvállalást az egészségügyből, addig a mostani dokumentum szerint megmaradna az állam szerepe, ám a magánbiztosítók előtt is kinyitná a kaput. Az elképzelés szerint a magánbiztosítóknál kötött önkéntes egészségügyi szolgáltatás díja leírható lesz a személyi jövedelemadóból. A tervezet a közvitára bocsátás előtt már számos kört futott az üzleti szférában, amelynek képviselői úgy vélik, 2014-2015-ben kerülhet bevezetésre az új rendszer.
Ennek egyik legfontosabb eleme, hogy a megyei egészségbiztosító pénztárak minimum 1-1,5 millió biztosítottal rendelkező kölcsönös együttműködési társaságokká alakulnak, így egy-két éven belül 10-12 területi biztosító lesz, de például a szakszervezetek is létrehozhatnak ilyen társaságokat - közölte Vasile Cepoi. Az egészségügyi miniszter szerint növelnék azon személyek számát, akik hozzájárulnak az országos egészségügyi alaphoz. „Egy olyan rendszer megvalósításához, amelyet a biztosítottak ellenőriznek, arra van szükség, hogy a jelenlegi biztosító pénztárak kölcsönös együttműködési társaságokká (KET) alakuljanak, amelyekhez minden állampolgár benyújthat egy csatlakozási kérelmet, és a társaságok nem lesz alárendelve egyetlen központi hatóságnak sem. A rendszerben arra is lehetőség lesz, hogy más struktúrák is KET-eket alapítsanak, egyetlen feltétel van, hogy rendelkezzenek a minimális biztosított-számmal” - mondta a tárcavezető. Hozzátette, az Országos Egészségbiztosító Pénztár (CNAS) a Kötelező Egészségbiztosítások Szabályozásának Országos Hatóságává (ANRAOS) alakul.
Jelenleg ugyanis az egészségügyi alapba befizetett összeget a CNAS osztja el a megyei egészségbiztosító pénztárak között, onnan pedig az anyagi források a kórházakhoz, a családorvosokhoz és a rendszerben megtalálható egyéb szolgáltatókhoz vándorolnak. Az egészségügyi alap évente megközelítőleg 5 milliárd euróból gazdálkodik, és annak ellenére, hogy ez az összeg évről évre növekedik, az egészségügyi szolgáltatások színvonala egyre alacsonyabb.
Több pénzt az egészségügybe
A tárcavezető megemlítette, hogy bevezetnének egy olyan szociális egészségügyi csomagot, amely a kis jövedelműeket célozná meg és ingyenes gyógyszerellátást is tartalmazna, míg a magasabb jövedelemmel rendelkező biztosítottak a viszonylag kevesebb összegbe kerülő gyógykészítmények árát a saját zsebükből fizetnék meg. A 10 lej értéket nem meghaladó vények évente 1,7 milliárd lejt emésztenek fel – magyarázta Cepoi, majd hozzátette, a sürgősségi szolgáltatások a továbbiakban is ingyenesek maradnak.
A tárcavezető azt is bejelentette, hogy az egészségalaphoz hozzájárulók körének bővítésével több pénzt vonna be az egészségügybe. „Nem lesznek többé befizetés nélküli biztosítottak” - ígérte. Romániában 18,3 millió biztosított van a családorvosoknál regisztrálva, ezek közül 12,6 millióan fizetnek egészségbiztosítási hozzájárulást – tanúskodnak a CNAS adatai. A statisztikák szerint 5,7 millió személy – 71%-uk gyerek – mentességet élvez az Országos Egységes Egészségügyi Alaphoz való hozzájárulás alól. Ugyanakkor 3,27 millió személyt - 76%-uk olyan nyugdíjas, akinek a jövedelme nem haladja meg a 740 lejt – más forrásokból származó hozzájárulásokból biztosítanak.
Biztosított központú egészségügyi rendszer
Mindenképp sok változást hoz ez az új törvénytervezet, még ahhoz képest is, amelyik közvitára volt bocsátva az év elején. Megvalósul a biztosítottak számára a választás lehetősége azzal, hogy kiválaszthatják a szolgáltatójukat és a biztosítójukat is – válaszolt megkeresésünkre Duda Tihamér.
„A biztosítottak számára két kategória lehetséges: egyik a magánbiztosító-társaságok,a másik a kölcsönös segélynyújtási társaságok, amelyek a biztosítottak társulásából fognak létrejönni és bizonyos kritériumoknak meg kell feleljenek. Legkevesebb három megyében, legalább egymillió biztosított kell feliratkozzon ahhoz, hogy KST lehessen alapítani - magyarázta az intézményvezető.
Hozzátette: továbbra is megmarad a központi finanszírozás, ám egyre hangsúlyosabb elemként megjelenik a helyi finanszírozás, vagyis az önkormányzatok szerepe. „Azon kívül, hogy a helyi önkormányzatok átvették a kórházak adminisztrálását, a finanszírozás kiterjedhet a családorvosok kategóriájára is, akiknek bizonyos előnyöket tudnak biztosítani. Ugyanakkor a kórházi orvosok már nem a mostani rendszer szerint lesznek fizetve, hanem kikerülnek a közalkalmazotti státusból és egy olyan státust biztosítanak nekik, hogy meg lehessen őket fizetni. Nagyon fontos, hogy megmarad a minimálcsomag, az alapcsomag és létrejön egy szociális csomag. A minimálcsomag azokra érvényes, akiknek semmilyen biztosítása nincs, az alapcsomag - még nem tudjuk, hogy miből tevődik össze – minden biztosítottnak jár, míg a szociális csomag a szociálisan hátrányos helyzetű személyeket biztosítja” - vázolta Duda Tihamér.
A választás szabadsága
Fontosnak tartotta elmondani, hogy megmarad a társadalmi szolidaritás és szubszidiaritás elve, mindenki a keresetével arányosan fog fizetni, de a visszaosztásnál ez a különbség nem fog megmaradni, azaz mindenki ugyanazokban a szolgáltatásokban fog részesülni. „A másik alapelv, hogy a biztosító személy megválaszthatja mind a szolgáltatót, mind a biztosítót, tehát létrejön egy szabad versengés a biztosítók között is, nemcsak a szolgáltatók között, ahogy jelenleg is van. Ami még fontos, hogy az egészségügyi alap mostanig beolvadt az országos költségvetésbe. Ha ezt a törvényt jóváhagyja a parlament, akkor ez teljesen függetlenül jön létre, és független módon lesz felhasználva. Az országos költségvetés jóváhagyásakor egy teljesen külön törvény fogja szabályozni ennek a működését. Továbbra is a pénzügyminisztérium fogja ezeket az alapokat behajtani, de havonta átutalja majd az országos szakhatóságnak, amely működtetni fogja” - fogalmazott a vezérigazgató.
A biztosított szemszögéből nézve – tette hozzá, továbbra is megmarad a munkavállaló 5,5%-os és a munkáltató 5,2%-os hozzájárulása. Más kategóriák, pl. családi vállalkozások esetében 5,5%, és újdonságként megjelenik, hogy a társbiztosítottaknak bizonyos körülmények között fizetniük kell. Gyakorlatilag kibővül az a skála, amely arról szól, hogy kik is kell ennek a rendszernek a fenntartásához hozzájáruljanak.
Kérdésünkre, hogy milyennek értékeli az új szabályozást, Duda Tihamér elmondta, az új törvény mindenképp előrelépést jelent a jelenlegi rendszerhez képest. „Annak örvendek, hogy egy nagyon széleskörű konzultáció előzte meg ennek a törvénynek a közvitára való bocsátását. A félelmeim ott fogalmazódnak meg, hogy nem ismerjük az alapcsomagot, nem tudjuk ennek a költségeit felmérni, pedig ez lenne a legfontosabb, hogy tudjuk, a biztosítottnak mi jár. Tehát bővül-e a jelenlegi helyzethez képest, vagy szűkül az alapcsomag, mert ennek a költségvonzatai nagyon nagy arányban befolyásolják a költségvetést.
A másik kérdés, hogy azok a személyek, akik be fognak jönni a rendszerbe és fizetni fognak a jelenlegi helyzethez képest, azoknak a bevételeknek a számszerűsítése mit jelent. Magyarán ez egy elméleti modell, és nincs kiszámítva, hogy milyen hatása lesz az egészségügyi rendszerre. Megtörténhet az, hogy 1-2 év működtetés után rájövünk, hogy nem jó, mert továbbra sem biztosítja a pénzügyi egyensúlyt és nem érte el azt a célját, amiért létrehozták. Sajnálom, hogy nincs lemodellezve, hogy ez mit jelent a bevétel illetve a költség oldalon, esetleg még milyen stratégiai elemeket kell pluszban megfogalmazni ahhoz, hogy ez a stabilitás, amiről kellene szóljon ez a törvény, hosszú távon biztosítva legyen” - zárta a vezérigazgató.
Még mindig probléma az alulfinanszírozottság
Az orvostársadalom szintén felemásan ítéli meg az új jogszabálytervezetet. Dr. Pázmán Enikő, a Hargita Megyei Orvosi Kamara elnöke a Transindexnek elmondta, a jogszabály pozitívuma, hogy megszünteti a kórházi alkalmazottak közalkalmazotti státusát. „Másik jó pont, hogy az egészségügyi biztosítás címen a lakosságtól befolyó összeg egy külön alapba menne, nem a pénzügyminisztériumhoz, ahol nem volt követhető az ezzel az alappal való gazdálkodás” - fogalmazott.
Negatívumként említette, hogy a jogszabály nem ad választ arra, hogy milyen formában növelnék az ágazat finanszírozását. „A rendszer legnagyobb gondja az alulfinanszírozás, és ha ezen nem javítanak, nem látom, hogy a rendszerben dolgozók - orvosok, asszisztensek és kisegítő személyzet - munkakörülményei hogyan javulhatnának, főleg, ha bejönnek a magánbiztosítók is.
Hozzátette, a kórházi orvosok számára a legfontosabb, hogy kikerülnek a közalkalmazotti státusból, tehát lehet mellékjövedelmük, ami adózandó lesz. „Maga a tény, hogy nem közalkalmazottak nem vonja maga után automatikusan a fizetések emelését is. Igaz kikerülnek a közalkalmazottakra vonatkozó szabályok alól, de a rendszer alulfinanszírozottsága, valamint a magánbiztosítók és a közvetítő cégeknek a megjelenése a kötelező biztosítások területén újabb forráselvonást fog jelenteni a kötelező biztosítási rendszeren belül, ez pedig a szolgáltatók és a betegellátásra elkülönített pénzalapok rovására fog menni. Ezért mi azt képviseljük, hogy a kötelező biztosítás non profit biztosító hatáskörébe kerüljön, a magánbiztosítók pedig tevékenykedjenek a luxus felülbiztosítás területén” - magyarázta a kamaraelnök.
Hozzátette, gyakorló családorvosként ilyen finanszírozással, mint munkaadó, nem fog tudni országos átlagbér után 5,2%-ot fizetni az alkalmazottai után. „Gondolom, nagyon sok olyan cég van, amely nem tud 2200 lejes átlagbér után fizetni egészségügyi biztosítást. Nagyon szívesen adnék országos átlagbért az asszisztensnőmnek, mert megérdemelné, de nincs rá lehetőségem. Remélem, ez így nem marad végleges a törvénytervezetben” - mondta.
Dr. Pázmán Enikő zárszóként úgy vélte, egy szegény országban a kötelező egészségügyi biztosítás állami kézben kellene maradjon, a felülbiztosításért versengjenek a profitorientált magánbiztosítók. Az alkalmazó által fizetett 5,2%, ha a reális fizetés alapján lesz számolva, az életszínvonal ismételt csökkenését eredményezi, tehát nem lesz előrelépés az aktuális rendszerhez képest.
ItthonRSS
Csúszópénzért elnézte a szabálytalanságokat és nem zárt be cégeket az Adócsalás Elleni Főigazgatóság két ellenőre
Itt a vége: felmondott a Transindex teljes szerkesztősége
Eljött az a pillanat, amikor magunkról adunk hírt nektek, és ráadásul sokunknak ez lesz az utolsó is, amit a Transindex felületére írunk. Ma reggel, huszonhárom évnyi működés után felállt a Transindex teljes szerkesztő csapata.
Benyújtották a gyermekeket a homoszexualitást népszerűsítő tartalmaktól „megvédő” RMDSZ-tervezetet
A gyermekvédelmi törvényt módosító javaslatot a "genderideológia nyugati térnyerésével" indokolják.
A fejlesztési minisztérium többlettámogatást ad a távfűtést működtető önkormányzatoknak
