2025. december 17. szerda
Kolozsvár >> Más város
Hajnali hírlevél >> Feliratkozás

Hogyan alakult kilenc év alatt a Hargita megyei lakosok száma?

Kertész Melinda Kertész Melinda 2012. augusztus 30. 15:14, utolsó frissítés: 2012. szeptember 07. 17:34

A megyében 262 463 magyar anyanyelvű személy él, ők az összlakosság 86%-át teszik ki, a román anyanyelvűek anyára 13,4%-os. 1187-en vallották magukat roma anyanyelvűnek.


304 969 fő Hargita megye stabil lakosságának száma az előzetes népszámlálási adatok szerint, a lakosság 57,8%-a falun lakik. A megyében 262 463 magyar anyanyelvű személy él, ők az összlakosság 86%-át teszik ki, a román anyanyelvűek száma 41 015 (13,4%), a roma anyanyelvűnek 1187-en vallották magukat.


Lakik a megyében továbbá 56 német, 14 ukrán és 9 török anyanyelvű személy is, 169 személy anyanyelvéről nem léteznek információk.


Hányan voltak a Hargita megyeiek 2002-ben?


Több mint 21 ezer személlyel csappant meg a megye lakosainak száma 9 év alatt. Az utolsó előtti népszámláláson 326 222 lakost számoltak össze, ebből 276 038 volt magyar nemzetiségű személy (84,6%).

A románság 2002-ben 45 870 személyt számlált, azaz a 14%-át tette ki az összlakosság számarányának.


Hányan élnek ma a Hargita megyei városokban?

A Hargita megyei városokban összesen 128 597 ember él, ezek közül 103 772 magyar és 24 438 román anyanyelvű, 1187 személy vallotta magát roma anyanyelvűnek.

A megyeközpontban 37 980 személy lakik, ebből 31 278 személy magyar, 6 633 pedig román anyanyelvűnek vallotta magát – derül ki az előzetes népszámlálási adatokból. Kilenc év alatt több mint négyezer személlyel lettek kevesebben a csíkszeredaiak.




galeria_8235.jpg
galeria_8237.jpg
galeria_8234.jpg
galeria_8236.gif
galeria_8240.jpg

A statisztikai adatok szerint Csíkszeredában tavaly többen voltak a német anyanyelvűek (16), mint a roma anyanyelvűek (11).

Székelyudvarhelyen 33265 személy él, - ebből 32056 magyar, 1137 román anyanyelvű - ezzel a város a megye második legnépesebb településének számít. Gyergyószentmiklóson 17 705, ebből 15 657 magyar és 1 973 román anyanyelvű személyt regisztráltak. Noha városi ranggal rendelkezik, Tusnádfürdő egyike a legkisebb lélekszámú településeknek: összlakossága 1617 személy, 103 román és 1510 magyar anyanyelvű, Balánbányán 5864-en (2131 magyar és 3713 román anyanyelvű), Borszéken 2573-an (2005 magyar és 566 román anyanyelvű), Székelykeresztúron 9491-en (9266 magyar és 183 román anyanyelvű) és Szentegyházán 6820-an laknak.

A megye lakosságának több mint fele (57,8%) él a községekben, számuk 176 372, közülük 158 691 magyar, 16 577 román, és 1016 roma anyanyelvű. A legnépesebb községek lakossága meghaladja a hatezer főt: Korondon 6005, Parajdon 6218, Gyergyóremetén 6171 és Csíkszentdomokoson 6048 lakos él.

A legkisebb községek – az 58 községből 13 – lakossága nem éri el a kétezer személyt, Székelyderzs községben mindössze 1025 ember lakik. Galambfalva, Csíkpálfalva és Máréfalva színmagyar település.

A községekben a legnagyobb arányban Bélborban laknak román ajkúak, a 2649 lakosból 2638 személy román anyanyelvű, a többi 11 magyar anyanyelvűnek vallotta magát.


Felekezeti hovatartozás

A római katolikus lakosság köre a legnépesebb, a 304 969 Hargita megyei lakos közül 198 673 (65,1%) tartozik ehhez a felekezethez. 37 389 személy református, 38 234 pedig ortodox vallású, az evangélikus, unitárius felekezetűeket nem jelölte külön rovatban egyelőre az Országos Statisztikai Hivatal. Feltehetően többnyire a "más" kategóriában szereplő személyek tartozhatnak ezekhez a felekezetekhez, szám szerint 26 565-en.


A megyében összeszámoltak továbbá 947 görög-katolikust, 844 baptistát, 565 pünkösdistát, 505 hetednapi adventistát, 715 vallás nélkülit, 127 ateistát is. 405 személy esetében nem létezik információ a felekezeti hovatartozásról.


A lakosság felekezeti megoszlása 2002-ben

A 326 222 lakos közül 212 937 személy volt római katolikus, azaz az összlakosság 65,2%-a. Kilenc év alatt több mint 14 ezer hívet veszített a felekezet. 2002-ben az ortodox felekezet volt a második legnépesebb 43 277 taggal, majd 41 269 hívével a református egyház következett. Az unitáriusok 23 220-en, az evangélikusok 186-en voltak.

525-en a görög-katolikus egyházhoz, 582-en a baptista egyházhoz, 355-en a pünkösdistákhoz tartoztak.


Hogy áll a megye a civilizációs mutatók szempontjából?

A statisztikai hivatal által közölt adatok szerint Hargita megye egyike annak a 16 megyének (Temes, Ilfov, Brassó, Kovászna, Szeben, Maros, Konstanca, Hunyad, Szatmár, Prahova, Arad, Kolozs, Bihar, Krassó-Szörény és Giurgiu), ahol a lakások 91,8%-a rendelkezik benti konyhával, a háztartások 74,8%-a vezetékes vízzel is el van látva.


Azonban a lakásban található fürdőszobával már nem állnak olyan jól a Hargita megyeiek, a 132 589 lakásból csak 90 834-ben (68,5%) található fürdőszoba. Ezzel az adattal a megye a középmezőnyben helyezkedik el, ugyanis a romániai átlag szerint a lakások 40%-a nem rendelkezik benti fürdőszobával. Az Európai Unióhoz képest a leszakadás óriási, ugyanis a kontinensen átlagban 4-5%-ra tehető a fürdőszoba nélküli lakások aránya.

Az áramellátás csak néhány helyen jelent problémát, 126 310 (95,3%) lakás csatlakoztatva van a villanyhálózatra. A csatornahálózat (vagy esetenként saját szennyvízelvezető-rendszer) 94 677 lakást (71,4%) szolgál ki. A lakások 41,4%-a (54 486) rendelkezi központi fűtéssel.

Románia-szerte mindössze Brassó, Konstanca, Hunyad, Temes, Kolozs és Szeben megye tartozik azok közé a megyék közé, ahol a lakások több mint háromnegyede rendelkezik benti fürdőszobával.

(Az etnikai és anyanyelvi adatokra vonatkozó információkat módosítottuk)

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS