Ifi-főváros: ma adja le Kolozsvár a pályázatát
kérdezett:Kertész Melinda
2012. október 01. 10:43, utolsó frissítés: 10:49
Ha a projekt nem nyer, akkor sem fogják kidobni a tervet az ablakon a kezdeményezők. Vagy újra pályáznak, vagy Kolozsvárból Románia ifjúsági fővárosa lesz.
Négy város - köztük Kolozsvár - készül leadni ma az Európai Ifjúsági Főváros pályázatának végleges verzióját. Ha a november 24-én a négy versenyben maradt város közül a PONT Csoport és a Polgármesteri Hivatal - és persze a városban tevékenykedő civil szervezetek - közös pályázatát ítélik meg a legjobbnak, akkor Kolozsvár 2015-ben partiarcot ölthet. Ha a pályázat nem nyer, akkor sem fogják a Szamosba dobni a projektet. Farkas Andrásnak, a PONT Csoport elnökének B terve is van erre az eshetőségre.
Márciusban, amikor a polgármesteri hivatal és a PONT Csoport elnökeként Radu Moisin akkori ideiglenes polgármesterrel bejelentettétek, hogy megpályázzátok az Európai Ifjúsági Főváros címet, a rendezvényekről még nem derülhetett ki túl sok, hiszen a projekt még csak a kezdeti fázisában volt. Az azóta eltelt fél évben hogyan alakult ez a része a projektnek?
– A döntős, végső dokumentációba 70-nél több projekt került be. A projekt tulajdonképpen hat prioritásra épít, mind kötődnek a SHARE főüzenethez is: a Space a közterekre utal, a Culture a kulturális sokszínűségről, a kulturális rendezvényekről, a Work a munkáról, kreativitásról, a fiatalok elfoglaltságáról szól, beleértve a tanulást is. A Power a mobilitásra utal, arra, hogy képesek vagyunk változtatni, például a felfogásunkat, és ezzel a fajta változtatásokkal elősegíthetjük bizonyos problémák megoldását. A Joy önmagáért beszél, mert ugye, a fiatalok sokat szórakoznak, a Vision pedig arra vonatkozik, hogy a kolozsvári fiatalok hogyan látják a város jövőjét, vagy mit tudunk hozzáadni Európa jövőjéhez.
Emellett három horizontális prioritást is kidolgoztunk: az egyik a Share Sustainable – vagyis úgy kell egy európai ifjúsági fővárost megvalósítani, hogy az elért eredmények fenntarthatóak legyenek, és később is kamatozzanak.
A Share European szempont arra vonatkozik, hogy a rendezvényeknek minél nagyobb európai kontextusa vagy hangsúlya is kell, hogy legyen – itt gondolok a viszonylag banális, de komoly problémát jelentő nyelvi kérdésre, vagyis a fordításra, tolmácsolásra: fontos, hogy a külföldi fiatalok, akik eljönnek a rendezvényekre, értsék, hogy ott mi történik.
Arra is gondolunk, hogy az Ifjúsági Főváros keretében bizonyos projektek európai minősítést kapjanak, ha például sok külföldi fiatal vesz részt az adott rendezvényen, vagy külföldi partner is van a szervezők között.
A harmadik szempont a Share Responsible, ami azt jelenti, hogy bármit szervezünk, bármit valósítunk meg, azt egy olyan felelős módon tegyük, ami révén nem ártunk a környezetnek.
Sok kolozsvári civil szervezetet próbáltatok meg bevonni az ifjúsági főváros projektbe, sőt megpróbáltátok őket arra kapacitálni, hogy bizonyos programokat az Európai Ifjúsági Főváros évében szervezzenek. Hogyan sikerült az együttműködés a kolozsvári ifjúsági szervezetekkel?
– Számomra nagyon kellemes meglepetés volt a velük való együttműködés. A projekt-ötletek mintegy 80%-a tőlük származik, többször is brainstormingot szerveztünk, ilyenkor közös ötletek is felmerültek, tehát nagyon aktívak, nyitottak voltak. Ezek a projektek képezik a pályázat tartalmi részét, nem pedig az elvi megalapozás vagy a menedzsment.
Kolozsvár az oroszországi Ivanovóval, a bolgár Várnával és a litván fővárossal, Vilniusszal verseng az ifjúsági fővárosi címre. Szerinted Kolozsvár milyen előnnyel rendelkezik ezekkel a városokkal szemben?
– Például előnyt jelent, hogy mi vagyunk a legnagyobb akadémiai város. Bár nem tudunk eleget a konkurenciáról, úgy tűnik nekem, nem haladunk rossz úton. Azt szeretnénk ugyanis elérni, hogy az ifjúsági főváros évében az európai ifjúságnak Kolozsvárra szerveződjön a központja, az ifjúsági főváros cím elképzeléseink szerint megismertetné és népszerűsítené Kolozsvárt Európában. Úgy gondolom, hogy ezek a szempontok nagyon jól összeálltak.
Nem tudom, hogy áll a többi város ezzel, de az önkormányzat-civil ifjúsági szervezeti együttműködés nemcsak a nyilatkozatok szintjén zajlott jól, hanem az operatív munkában is megnyilvánult. Mindez hozzájárul ahhoz, hogy egy olyan ifjúsági főváros programot hozzunk össze, amelynek jelentős eredményei lesznek és hozzá fog tenni a város életéhez is.
Rengeteg csatornán keresztül népszerűsítettétek az Ifjúsági Főváros projektet. Például a Facebookon már több mint 10 ezer lájkot kapott a projekt oldala. Szerinted a kezdeményezésnek sikerült bekerülnie a köztudatba?
– Úgy érzem, a nagy nyilvánosságba még nem kerültünk be eléggé. Az viszont nagyon jó, hogy a sajtó pozitívan reagált a projektre, a minap egyik televízió országos híradójában is volt erről riport, tehát kezd teret nyerni. Például a Facebook-oldal október elsejére elérte a tízezer lájkot, de úgy érzem, hogy ennél sokkal többen is lehetnek azok, akik szeretnék, ha ez a projekt megvalósulna, de ahhoz, hogy bekerüljön a köztudatba, nagyon sokat kell kommunikálni. Én úgy érzem, a pályázat idején ez a vizibilitás rendben van, de ha a címet elnyerjük, akkor tovább kell dolgozni azon, hogy a kolozsváriaknak, az országnak és Európának is el kell magyarázzuk az elképzeléseinket, hogyan nyilvánul meg a projekt.
Azt szeretnénk, ha az Európai Ifjúsági Főváros egy olyan program lenne, amelybe az egy éves futamideje alatt a kolozsvári ifjúság 80-90%-ban aktívan, legalább egy akcióba bekapcsolódna. Ehhez a projektnek a köztudat szintjén is egy teljesen elfogadott dolognak kell lennie.
Kiket tudhattok az ifjúsági főváros-projekt elvi támogatói között?
Helyi közintézmények és civil szervezetek, országos hatóságok, minisztériumok is támogatásukról biztosítottak, és ezt papírra is vetették. A támogató aláírások száma lassan a százat is meghaladja, ehhez pedig még hozzá kell tegyük a Kolozsvár 2020 Európai Kulturális Főváros Egyesület hetvennél több tagját is.
Külön kiemelném, hogy Kolozsvár jelentős elvi támogatást kap Magyarország részéről, igen kellemes meglepetés volt ez számunkra. Szakkollégiumok, magyar intézmények európai képviseletei is bekapcsolódtak abba, hogy Kolozsvár törekvését európai szinten is népszerűsítsük.
Hamarosan a négy pályázó város közül kiválasztják a nyertest. Ha mégsem Kolozsvárra esne a választás, mi történik az eddigi munkátokkal, ezekkel a projektekkel, amelyeken már nemcsak elvi szinten dolgoztatok? Valamilyen más formában tudjátok majd kamatoztatni az eddigi munkátokat?
Egy ennyire részletesen kidolgozott tervet nem kell hagyni kárba veszni. Két lehetőség merül fel, az egyik az, hogy Kolozsvár megpróbálja 2016-ra is megpályázni az ifjúsági fővárosi címet, a másik lehetőség az, hogy maga a program a cím nélkül is megvalósuljon. Ha már van egy ilyen éves terv, elképzelés, akkor lehet finanszírozást szerezni a megvalósításhoz, és akkor Kolozsvár azt mondhatja, hogy ha nem lehet európai ifjúsági főváros, akkor Románia ifjúsági fővárosaként valósítja meg a projektbeli terveket.
Mennyire rontaná a Kulturális Főváros esélyeit, ha Kolozsvár nem nyerné el az Ifjúsági Főváros címet?
– Véleményem szerint a kettőnek csak félig-meddig van köze egymáshoz. A Kulturális Fővárosnak a tervezését is ismerem, annak a projektnek az esetében is komoly munka kezdődött el, az ifjúsági főváros pedig ebből nem vesz el, viszont hozzá tud tenni. Például azzal, hogy a város végigmegy az ifjúsági főváros előkészítési-végrehajtási-értékelési procedúrán – Kolozsvár koordinátorként tapasztalatot szerez egy éves program előkészítésében és lemenedzselésében, azonban egy olyan éves program révén, ami azért költségvetésben, méretében nagyságrendileg kisebb mint egy kulturális főváros-program.
Az Ifjúsági Főváros intézménye nem annyira erős, mint a Kulturális Fővárosé, egyrészt azért, mert egyelőre öt éve létezik, utóbbi pedig harminc éve. Viszont, ha az ifjúsági főváros összejön, egyértelműen látom a kulturális főváros-projekt kapcsán a pozitív hozadékát, mert a város megérezné, milyen egy éves projektet lemenedzselni, de az is világossá válik, hogy milyen terhet jelent egy ilyen projekt a városra nézve – mert időnként megterhelő is lehet, például akkor, amikor le kell zárni egy utcát, vagy mikor a köztereket „birtokba veszik” a fiatalok.
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!
ItthonRSS
Csúszópénzért elnézte a szabálytalanságokat és nem zárt be cégeket az Adócsalás Elleni Főigazgatóság két ellenőre
Itt a vége: felmondott a Transindex teljes szerkesztősége
Eljött az a pillanat, amikor magunkról adunk hírt nektek, és ráadásul sokunknak ez lesz az utolsó is, amit a Transindex felületére írunk. Ma reggel, huszonhárom évnyi működés után felállt a Transindex teljes szerkesztő csapata.
Benyújtották a gyermekeket a homoszexualitást népszerűsítő tartalmaktól „megvédő” RMDSZ-tervezetet
A gyermekvédelmi törvényt módosító javaslatot a "genderideológia nyugati térnyerésével" indokolják.
A fejlesztési minisztérium többlettámogatást ad a távfűtést működtető önkormányzatoknak
