Kelemen: a Fidesszel való kapcsolatunk formálisan korrekt
Kertész Melinda
2012. október 11. 17:28, utolsó frissítés: 2012. október 12. 09:14
A szövetségi elnökkel a MÁÉRT-ülésről, a zárónyilatkozatról és az RMDSZ-Fidesz kapcsolatról beszélgettünk.
A XI. Máért kedden, Budapesten tartott plenáris ülésén a Kárpát-medencéből 11 szervezet és a diaszpóratanács hattagú elnöksége vett részt, illetve azok a magyar szervezetek, amelyek a választáson valamilyen szintű legális képviseletet nyertek. Kelemen Hunor az ülést követően kijelentette: a Máért elérte célját, a zárónyilatkozat pedig kiegyensúlyozott. A szövetségi elnökkel az ülésről és a zárónyilatkozatról, illetve az RMDSZ-Fidesz kapcsolatról beszélgettünk.
Egy sor témát, témakört érintettek a Máért ülésén résztvevők. Az erdélyi témák közül a Sapientia, a Mikó-ügy is terítéken volt. Hogyan zajlott a beszélgetés, volt ezeknek a kérdéseknek a kapcsán érdemi vita a Máért ülésen?
A Máérton a konzultáció gyakorlatilag formális, mert előtte már megtörténnek bizonyos körökben a konzultációk. Egy objektív képet adtam arról, hogy most milyen helyzetben van az erdélyi magyarság, és a kihívásokról beszéltem: arról, hogy a következő esztendőben mi várható, és milyen válaszokat tudunk ezekre a kihívásokra adni. Azt, hogy a kollégák mit mondtak, főleg azt, amit Tőkés László, nem akarom én elmondani, hiszen 23 év óta semmi újat nem hozott.
A külhoni magyar állampolgárok szavazati jogát mindenki támogatja, ezen a témán nem vitáztunk. Az állampolgársággal kapcsolatos helyzet minden országban más: Szlovákiában továbbra sem rendezett ez az ügy, Kárpátalján, Ukrajnában most kezd ez a kérdés konfliktusossá válni. Romániában nincs ezzel gond, mivel a bukaresti kormány nem emelt kifogásokat, amikor ezt a kettős állampolgárságot elindították, elsősorban azért, mert mi ott voltunk a kormányban – ennek a részleteit én nagyon pontosan tudom. Azóta – mivel ez egy folyamat – a kormányból történő kikerülésünk után sem kifogásolták.
A magyarországi pártok kérésére viszont kikerült a zárónyilatkozatból az a passzus, amely a levélben történő szavazásra vonatkozott, mivel a magyar Országgyűlésben még nem született erről a kérdésről döntés. Ezzel együtt tudjuk, hogy a javaslat az lesz, hogy levélen keresztül szavazhassanak a Magyarország határain túl élő, magyar állampolgársággal és szavazati joggal rendelkező emberek.
Az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség küldöttsége kivonult az ülésről, nem írták alá a zárónyilatkozatot sem. Összességében milyen hangulatban zajlott a Máért?
Nagyon erős konfliktus érezhető az ukrajnai szervezetek között, a két horvátországi magyar szervezet viszonya is feszült, de nem szeretném erdélyi szemmel megítélni, hogy kinek van igaza. Kis közösségekről, például Horvátország esetében 16 ezer magyarról van szó, ezzel együtt éles konfliktusok vannak a szervezetek között. Mivel a Híd-Most pártot nem hívták meg, Szlovákiából csak egy hang hallatszik, ezért esetükben nem tudnék semmiféle konfliktusról vagy vitáról beszélni.
Milyen újdonságok, új témák merültek fel?
Az egyedüli kérdés, ami a múlt évhez képest újdonságot jelentett, a szavazati jog. Tudtuk, hogy ez meg fog történni, mert volt már erről konzultáció. Én azt mondtam, hogy két Máért-ülés között gyakrabban lenne szükség különböző szakpolitikai konzultációkra, amelyeket a mai napig hiányolok, mert folyamatosan merülnek fel olyan kérdések, amelyek megbeszéléséhez nem lenne feltétlenül szükséges a miniszterelnök jelenléte.
Gyakoribbaknak kellene lenniük a konzultációknak, akár a határ menti együttműködésről beszélünk, akár a kulturális intézmények, akár a nemzeti jelentőségű intézmények támogatásáról van szó. Nem elég az, hogy a magyar Országgyűlés különböző szakbizottságaiban másfél-két órás formális tanácskozásokat lebonyolítanak, nagyobb horderejű beszélgetésekre, akár közvitákra is igényt lehet tartani.
Hogyan dőlt el, hogy mi kerüljön bele a zárónyilatkozatba?
A zárónyilatkozat elfogadása előtt sok-sok javaslat született, a kormány képviselői részéről létezett nyitottság, rugalmasság, így szinte minden javaslat, ha nem is szóról szóra, de tartalmát illetően bekerülhetett.
A Mikó-üggyel kapcsolatosan az RMDSZ küldöttségének is volt javaslata, ami arra vonatkozott, hogy a Mikó-ügynél említsük meg Markó Attilát, az államtitkárunkat, és Marosán Tamást, az Erdélyi Református Egyházkerület volt jogtanácsosát is, hiszen nemcsak az elvek, hanem az emberek is fontosak.
A zárónyilatkozatba ugyanakkor bekerült a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem akkreditációjának ténye, ez az eredmény az RMDSZ-hez köthető. Idén tavasszal kapta meg az akkreditációt a Sapientia, noha a magyar kormány úgy tett, mintha ez már rég történt volna. Nyilván, ilyen szempontból fontosnak tartottuk, hogy ne feledkezzen meg senki arról, hogy ebben kinek milyen szerepe volt.
Mindenkinek feltűnt, hogy Orbán Viktor nagyon sokat beszélt a gazdasági helyzetről, a gazdasági kérdésekről, Magyarország kilátásairól. Orbán Viktorral az elmúlt esztendőben találkoztam néhányszor, hosszasan beszélgettünk, és azt láttam, hogy a gazdasági kérdésekre mindig külön kitér, és nagyon foglalkoztatják ezek a dolgok. Például az iránt is érdeklődött, hogy milyen válságkezelő intézkedéseket hozott a PDL-RMDSZ kormány, és ezeknek a döntéseknek milyen hatása volt. Tehát a gazdasággal kapcsolatos kérdéseket egy ilyen rangú értekezleten sem lehet megkerülni, hiszen befolyásolják a döntéshozatalt. Emellett Magyarország érdekérvényesítő képessége függ többek között a gazdasági képességeitől is.
Hogyan jellemezné az RMDSZ és a Fidesz kapcsolatát?
Az RMDSZ és a Fidesz között a viszony formálisan korrekt. Orbánnal az utóbbi időben folytatott beszélgetéseink nem voltak rossz beszélgetések, a bizalomerősítés útján haladunk. Őszintén tudtunk sok kérdésről beszélni. A Fidesz más politikusaival, és a magyar kormányzattal – Semjén Zsolttal, Németh Zsolttal - is folyamatos a kapcsolattartás, a konzultáció. Gyakran találkozunk, még akkor is, ha nem minden találkozónak adunk nagyobb sajtónyilvánosságot, mert azt gondolom, hogy fontosabb az eredményekről tájékoztatni a nyilvánosságot.
A kapcsolatunkat ugyanakkor megterheli az a tény, hogy két olyan erdélyi magyar párt is létezik, amely a mostani magyar kormányzat tevékenységének, kezdeményezésének is eredménye. Ez a tény megnehezíti a hosszútávú tervezést. Én ezt a tényt készséggel elismerem, sőt azt gondolom, hogy ezen nagyon nehezen tudjuk túltenni magunkat.
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!
ItthonRSS
Csúszópénzért elnézte a szabálytalanságokat és nem zárt be cégeket az Adócsalás Elleni Főigazgatóság két ellenőre
Itt a vége: felmondott a Transindex teljes szerkesztősége
Eljött az a pillanat, amikor magunkról adunk hírt nektek, és ráadásul sokunknak ez lesz az utolsó is, amit a Transindex felületére írunk. Ma reggel, huszonhárom évnyi működés után felállt a Transindex teljes szerkesztő csapata.
Benyújtották a gyermekeket a homoszexualitást népszerűsítő tartalmaktól „megvédő” RMDSZ-tervezetet
A gyermekvédelmi törvényt módosító javaslatot a "genderideológia nyugati térnyerésével" indokolják.
A fejlesztési minisztérium többlettámogatást ad a távfűtést működtető önkormányzatoknak
