Öngyilkosságok: miért jár élen országszinten Székelyföld?
kérdezett:Kertész Melinda
2012. november 15. 09:35, utolsó frissítés: 10:18
Zoór Richárd pszichológus szerint a magyar ember komolyan veszi az életét, fontosak számára a hagyományok, erős felelősségtudattal rendelkezik. Mindez ellene is fordulhat.
Háromóránként egy romániai lakos véget vet az életének, a leggyakoribb kiváltó okok a szerelmi csalódás, a pénzhiány és a gyógyíthatatlan betegségek. A magyarlakta megyék az országos listavezetők között szerepelnek, erre a tényre az utóbbi időszakban bekövetkezett öngyilkossági esetek miatt is felfigyelhetett a közvélemény. Sajnos, nemcsak izolált esetekről van szó, jelenségszámba megy az életüket önkezűleg elvevő székelyföldiekről szóló hírek gyakorisága.
A statisztikák szerint Romániában százezer lakos közül 13 lesz öngyilkos, ez a szám az európai átlaghoz (13,9) képest valamivel alacsonyabb. Azonban a székelyföldi megyék átlaga nemcsak az országos átlagot haladja meg, de az európai átlagnak több mint a duplája: Maros, Hargita és Kovászna megyében 100 ezer lakos közül 26,35 személy lesz öngyilkos. Hargita megye országelső, itt százezer lakosból 31 követ el öngyilkosságot.
via chartsbin.com
Zoór Richárd, a Kovászna megyei Pszichológusi Kamara elnöke szerint nem kell feltétlenül genetikai okokra hivatkozni, amikor a magas magyar öngyilkossági rátára keresünk magyarázatot.
Nemzetközi adatokból kiderül, a finnek, a magyarok és a franciák körében a leggyakoribbak az öngyilkossági esetek. Romániában a statisztikai adatok szerint a magyarok járnak élen ebben a vonatkozásban. Mivel magyarázható a magas öngyilkossági ráta, például kereshető-e a válasz a "nemzetpszichológiában"?
Zoór Richárd: – Nem hiszem, hogy genetikai okai lennének a magas öngyilkossági rátának, inkább az utánzás érvényesül, mint modell. Nem egy eset történt a kilencvenes években, amikor emberek gyújtották fel magukat, mert nem kaptak munkahelyet, vagy lakást. Ezeket az eseteket a sajtó is túlreagálta, és az emberek - tudatosan, vagy sem - egy másolható modellt láttak bennük.
A magyar ember sajátossága, hogy komolyan veszi az életét, kitartóan, tudatosan szeret élni, fontosak számára a hagyományok, erős felelősségtudattal rendelkezik, helyhez kötöttebb. Ehhez képest a latin népek gyakrabban változtatják az életterüket, azaz gyakrabban költöznek, egyik országból a másikba mennek dolgozni, nem bír számukra akkora jelentőséggel, hogy bizonyos társadalmi normáknak eleget téve megvalósítsanak valamit egy adott helyen. A magyar ember 30-35 évesen - főleg a mostani gazdasági helyzet miatt - ha az elvárásoknak (esetleg saját és/vagy közösségi elvárásoknak) nem tud eleget tenni, akkor kudarcélményben lesz része. A magyarok visszafogottabbak, az érzelmeiket elnyomó, maguknak megtartó személyek, magukban rágódó emberek. Gyakran ebből a zárkózottságból, az önvádolásból, a bűntudatérzésből kifolyólag következik be a krízisállapot, egy lelki válság, amely öngyilkossághoz vezet.
Fontos megjegyezni, hogy nem mindig a depressziósok lesznek öngyilkosok: a statisztikák szerint az öngyilkosoknak körülbelül a kétharmada szenved depressziótól. Egy depresszió-mentesen élő, de pszichésen labilis ember is lehet öngyilkos, ha például egy olyan akadállyal, krízishelyzettel szembesül, amit nem tud megoldani. A székely ember emellett hajlamos arra, hogy a lelki problémákat nem betegségnek, hanem emberi gyengeségnek fogja fel. Az uralkodó mentalitás szerint a lelki problémákon egyedül kell felülkerekedni, nem kell pszichológushoz fordulni.
Az Országos Statisztikai Hivatal megalkotta a romániai öngyilkos fantomképét: 45 év alatti férfi, szerelmi vagy anyagi okok miatt követ el öngyilkosságot. Mennyire illik ez a kép a székelyföldi öngyilkosokra, esetleg melyek a különbségek?
– Ha a statisztikákat nézzük, az alacsonyabb társadalmi rétegekhez tartozók, az alacsonyabb szintű iskolai végzettségűek és a férfiak esetében magasabb az öngyilkossági ráta.
Székelyföldön is inkább férfiak esetében fordul elő az öngyilkosság, azonban a nők sem kivételek, főleg akkor, ha elmagányosodnak például özvegység, gyerektelenség miatt, vagy ha gyerekeik távol élnek. Az idősek esetében emellett a súlyos betegség, rokkantság lehet a kiváltó ok. Nem lehet azt mondani, hogy leginkább a 45 év alatti férfiak lesznek öngyilkosok. Azonban az is egyértelmű, hogy a 30-40 év közötti férfiak pszichésen inkább kiszolgáltatottak a gazdasági helyzetnek.
Mi a helyzet az azonos korú nőkkel? Elmondható, hogy a székely családi modell miatt, mely szerint a férfi a kenyérkereső, családfenntartó - a nők kevésbé vannak kitéve a társadalmi nyomásnak?
– A női szerep, a nőkre vonatkozó társadalmi elvárások mindenképpen eltérnek a férfiakra vonatkozó elvárásoktól, hiszen nem őket tartják a családfenntartóknak. Másrészt a női psziché felépítése is másabb, ugyanazok a problémák nem egyformán viselik meg a nőket és a férfiakat. Ugyanakkor nem lehet eleget hangsúlyozni: minden öngyilkossági eset más, azaz minden eset egyedi okokra visszavezethető.
>> nagyobb felbontásért katt ide >>
Létezik-e kötelező, vagy javallott, programszerűen lebonyolított terápia az öngyilkosságot megkísérlők számára? Mennyire követik szakemberek, szociális munkások az öngyilkosságot megkísérlők evolúcióját?
– Az egészségügyi, szociális rendszer Romániában fejletlen. Magyarországon - noha nagyon nagy probléma volt - egy ideje már nem jellemző a magas öngyilkossági ráta. Ez pedig annak tudható be, hogy szembesültek a folyamattal, és létrehoztak egy olyan rendszert, amely keretében a rászorulók könnyebben részesülhetnek tanácsadásban, terápiában, hozzáférhetőbbé vált a segítségnyújtás.
Romániában a megelőzés nagyon gyatra. Ha már valaki öngyilkossági kísérletet követ el, és erről a rendőrség tudomást szerez, akkor az illetőt néhány napra befektetik a pszichiátriára. Ott csak egy minimális ellátást kap, majd kiengedik, és legtöbb esetben ezzel be is fejeződik a rászorulóval való foglalkozás. Noha a pszichológuskamara már évek óta nyomást gyakorol az ügyben, az egészségügyi biztosító nem akarja felvenni a megtérítendő egészségügyi szolgáltatások listájára a pszichológiai szolgáltatásokat.
Általánosan kérnek-e szakemberektől (pszichológusoktól, szociális munkásoktól) segítséget az öngyilkosság megkísérlése előtt a bajba jutottak? Ki kér gyakrabban segítséget: a bajba jutott, vagy számára valamely családtagja?
– Ugyan a mentalitás is gátolja, de gyakran a rászorulók azért nem fordulnak problémáikkal szakemberhez, mert nem engedhetik meg maguknak a terápia költségeit. Ha nagyon rossz helyzetben van egy beteg, megesik, hogy a pszichológus minimális összegért, de akár ingyen is fogadja, azonban a gyógyulás egy hosszabb folyamat, a szükséges terápiát pedig nem lehet ingyenesen biztosítani.
A serdülők körében is egyre gyakoribb a depresszióra való hajlam. A szülők túl magasra teszik a mércét, például azért, hogy a gyerekük elérje azt, ami nekik nem sikerült, vagy olyan szakma felé terelik a gyereküket, amelyhez ez utóbbi nem rendelkezik tehetséggel. A gyerek megpróbál eleget tenni a szülői elvárásnak, és amikor nem sikerül megfelelően teljesíteni, a kudarcélmény miatt következik be a lelki válság, a depresszió. A gyerekek esetében többnyire a szülő kér segítséget a gyereke számára, vagy egy öreg szülő esetében a gyerek. Azonban egyre gyakoribb, hogy maga a bajban levő személy fordul szakorvoshoz.
Zonda Tamás pszichiáter feltérképezte, hogy a protestáns lakosság körében magasabb az öngyilkossági ráta, mint a katolikusok esetében. Ez érvényes Székelyföldre is?
Nem léteznek a vallásra vonatkozó statisztikai adatok, azonban főleg városon a vallás tiltó ereje annyira nem érvényesül, nem annyira vallásosak az emberek, mint néhány generációval ezelőtt.
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!
ItthonRSS
Csúszópénzért elnézte a szabálytalanságokat és nem zárt be cégeket az Adócsalás Elleni Főigazgatóság két ellenőre
Itt a vége: felmondott a Transindex teljes szerkesztősége
Eljött az a pillanat, amikor magunkról adunk hírt nektek, és ráadásul sokunknak ez lesz az utolsó is, amit a Transindex felületére írunk. Ma reggel, huszonhárom évnyi működés után felállt a Transindex teljes szerkesztő csapata.
Benyújtották a gyermekeket a homoszexualitást népszerűsítő tartalmaktól „megvédő” RMDSZ-tervezetet
A gyermekvédelmi törvényt módosító javaslatot a "genderideológia nyugati térnyerésével" indokolják.
A fejlesztési minisztérium többlettámogatást ad a távfűtést működtető önkormányzatoknak
