2025. december 17. szerda
8°Kolozsvár >> Más város
Hajnali hírlevél >> Feliratkozás

Kelemen: az EU-ban a problémák megoldásának a lehetőségét kell látnunk

Kiss Gábor 2012. november 22. 14:08, utolsó frissítés: 2012. november 23. 09:49

A szövetségi elnök szerint az új regionális felosztás az autonómiatörekvéseinknek is kitörési pontot jelenthet.


Románia fordulóponthoz érkezett – jelentette ki Kelemen Hunor szövetségi elnök, aki Kolozsváron, az Evangélikus Püspökség Járosi Andor Keresztyén Kulturális Műhelyének meghívottja volt szerdán este. A beszélgetés házigazdája Adorjáni Dezső evangélikus püspök volt, moderátora pedig Egyed Péter író, filozófus, egyetemi tanár.


A szövetségi elnök elmondta, 2012-ben lezárul egy ciklus, amely a romániai társadalom számára 1989-ben kezdődött el, és amely alatt a romániai törekvéseket két cél határozta meg: az Észak-Atlanti Szövetséghez és az Európai Unióhoz való csatlakozás. Ezek a kitűzött célok bizonyos viselkedésre, bizonyos intézmények létrehozására, demokratikus elvek átvételére késztették a romániai politikumot. Kelemen szerint a csatlakozások után azt tapasztalható, hogy Románia számára már nincsenek nagy kihívások, nincsenek célok, amelyek a román társadalmat egy meghatározott irányba vinnék. Új célok, új kihívások nélkül maradt Románia, és tetten érhető egyfajta elbizonytalanodás, amelyet a gazdasági válság még inkább megerősített. A szövetségi elnök elmondta, az elmúlt három évben globális átalakulásnak vagyunk a részesei, amely teljes egészében megváltoztatja a politikai, gazdasági viszonyokat, és felmerül a kérdés, hogy Románia az új helyzetekre milyen válaszokat fog adni. „Újabb két évtizedre határozzák meg a politikai döntéshozók, hogy mi történik Romániában, és ahhoz, hogy ne szűk látókörűen döntsünk a jövőről,


EU-s kontextusban kell gondolkodni”


– vélekedett Kelemen. Szerinte az első nagy teszt a választások után a tulajdonjog helyzetének a rendezése lesz. Elmondta, a tulajdonjog biztosítása és helyreállítása a demokrácia egyik alappillére, az országnak pedig 2013 tavaszáig választ kell adnia a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságának. Ide ugyanis az elmúlt 23 esztendőben több mint 7000 keresetet nyújtottak be Romániából, ezért kérnek egy tiszta, világos és demokratikus jogszabályt az ingatlan-visszaszolgáltatás rendezéséről.


A másik fontos téma, amely hosszú évtizedekre meghatározza az ország irányát az alkotmány módosítása – mondta Kelemen, és hozzátette, az RMDSZ látja a hibákat, beazonosította a jelenleg érvényben levő alkotmányban azokat a pontokat, amelyek intézményes konfliktusokat gerjesztenek ugyanakkor nem nyújtanak megoldási lehetőséget.

Kelemen Hunor szerint egy teljesen új alkotmányra lenne szükség, amely megállapítaná, hogy Románia elnöki, fél-elnöki vagy parlamentáris köztársaság. A szövetségi elnök szerint a parlamentáris köztársaság lenne a jó megoldás, ahol az államelnöknek reprezentatív szerepe lenne. Szerinte emellett a törvényhozás erejét növelni kell, és az ellenőrző hatóságokat is meg kell erősíteni. A kisebbségekre vonatkozó kollektív- és nyelvi jogok kapcsán elmondta, az RMDSZ számára fontos, hogy ezek az új alkotmányba bekerüljenek. „A magyar nyelvet hivatalossá akarjuk tenni ott, ahol a magyarok tömbben élnek, az Európai Regionális és Kisebbségi Nyelvek Chartája szempontjai szerint” - mondta Kelemen Hunor.

Az RMDSZ elnöke szerint egy másik meghatározó kérdés, hogy milyen mértékben készült fel Románia arra, hogy lemondjon a szuverenitásának egy részéről a brüsszeli intézmények javára. „Az Európai Unió jövője a gazdasági válságban sokak számára kérdésessé vált. Nekünk azonban lehetőségünk van arra, hogy azt mondjuk, és érveljünk amellett, hogy az emberek az Unióban ne a problémát lássák, hanem a problémák megoldásának a lehetőségét. Egy sokkal összehangoltabb Európai Unióra van szükség, mert külön-külön egyik tagállam sem lehet erős” - vélekedett.

Az ország adminisztratív-területi újrafelosztása kapcsán Kelemen Hunor elmondta, szerinte a történelmi régiókat kell közigazgatási hatáskörökkel felruházni, a képviseletüket a


Régiók Tanácsává átalakult szenátusnak

kellene ellátnia, ugyanakkor a jelenlegi megyéket is meg kellene tartani.
„Romániában nagy viták még nem voltak a régiókról, holott a 2014-2020-as EU-s költségvetésben ezeknek fontos szerepük lesz. Amennyiben nem sikerült a régiókat átszervezni, ugyanazokba a problémákba fog ütközni az ország az EU-s alapok lehívásánál, mint az elmúlt években. Az új regionális felosztás pedig kitörési pontot jelenthet az autonómiatörekvéseinknek is” - mondta Kelemen, aki szerint olyan koherens, történelmi, gazdasági, szociális, társadalmi kapcsolatokkal rendelkező régiókat kell szervezni, amelyek közösségközpontúan tudják a pénzeket lehívni és elkölteni.

Kelemen elmondta, bár nyugaton többen is azt mondják, hogy az autokratikus berendezkedés, a gyors döntések sokkal hatékonyabbak, mint az alapos megvitatása a dolgoknak, a magyar közösségnek nem lehet érdeke az autokratikus berendezkedés Romániában. „Egy erős, demokratikus intézményrendszerrel kell átszervezni a romániai valóságot” - mondta. Szerint ilyen tekintetben a parlamenti választások tétje nagyobb. A mostani kormánykoalíció meg fogja nyerni a választásokat, a kérdés, hogy mennyivel. Az ellenzéki koalíció előreláthatólag nem éri majd el országosan a 20%-ot, az RMDSZ a szavazatok 6%-át fogja begyűjteni. A magyar-magyar verseny kapcsán Kelemen elmondta, a helyhatósági választásokon megtörtént az erőviszonyok felmérése, de nem mindenki vonta le a korrekt, ésszerű következtetéseket, noha az erdélyi magyarság létkérdéseiről van szó. „Leszünk-e elég erősek ahhoz, hogy a következő évek döntéseiből ne maradjunk ki, hogy bele tudjunk szólni a bennünket érintő kérdésekbe, és meg tudjunk akadályozni olyan döntéseket, amelyek esetleg hátrányosan érintenék a magyar közösséget. Képesek leszünk-e olyan döntéseket befolyásolni, amelyek a következő 10-20 esztendőre nem kizárja a játékból az RMDSZ-t és az erdélyi magyarságot, hanem bevonja?” – így Kelemen Hunor.


A magyar-magyar verseny kapcsán elmondta, a 6,5%-os romániai magyarság még az alternatív küszöbbel sem tud olyan helyzetet teremteni, hogy két magyar politikai párt is bejusson a parlamentbe. A verseny megtörtént az önkormányzati választásokon, az arány 86% az RMDSZ-nek, és 14% a másik két magyar pártnak, azaz 7% az Erdélyi Magyar Néppártnak (EMNP), és 7% a Magyar Polgári Pártnak (MPP). „A parlamenti választásokon a verseny veszélyezteti, vagy meggyengítheti a magyarság képviseletét. Ezért az önkormányzati választásokon megengedhető a verseny, a parlamenti választásokon már nem” - mondta. Kelemen szerint az önkormányzati választásokon az is kiderült, hogy a verseny nem mozgósítja a választókat, főleg, ha ez negatív kampánnyal társul. „Az, aki ebben a pillanatban megosztja a közösséget, nem az RMDSZ-nek árt elsősorban, hanem az erdélyi magyarságnak” – szögezte le előadása végén Kelemen Hunor szövetségi elnök.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS