Antal Árpád: Erdély viszi a hátán az országot
B. D. T.
2013. március 07. 18:53, utolsó frissítés: 2013. március 08. 13:07
Erdély legyen közigazgatási, Székelyföld pedig különleges státusú fejlesztési régió – javasolja a háromszéki RMDSZ. Klárik László szerint a jelenlegi csődös régiókra értelmetlen lenne közigazgatási hatáskört bízni.
A történelmi régióknak, mint amilyen Erdély, legyen közigazgatási hatásköre, emellett szükség lenne kisebb, 800.000-1,5 milliós lakosságú fejlesztési régiók létrehozására – fejtette ki az RMDSZ Háromszéki Területi Szervezetének régióátszervezésről alkotott véleményét ismertető sajtótájékoztatón Antal Árpád András, Sepsiszentgyörgy polgármestere és Klárik László szenátor. Ez utóbbiak közé tartozó, különleges státusú régió lehetne Székelyföld is.
Bármilyen régióátszervezési törekvésnek szakmai érvek mentén kell történnie, ugyanakkor a mindenkori román kormány figyelembe kell vegye ennek megtervezésekor azt is, hogy van hét erdélyi megye, ahol jelentős számban élnek magyarok – jelentette ki Antal Árpád.
Idén dőlhet el a régiók sorsa,
a székelyföldiek most azt kérik a szórványtól, legyenek velük szolidárisak, hiszen nem lesz mindegy, hogy nemzeti jelentőségű kulturális intézmények, mint például a Székely Nemzeti Múzeum sorsáról a megyei tanács vagy egy gyulafehérvári régiós tanács dönt – utalt Antal arra a tervre, miszerint a jelenlegi fejlesztési régiókat ruháznák fel közigazgatási hatáskörökkel. Egy Máramaros vagy Temes megyei magyart annyira nem érint ez az átszervezés, de a székelyföldieket nagy mértékben befolyásolja, és ahogy az utóbbi években mi is szolidárisak voltunk a szórvánnyal, ebben az évben rajtuk a sor – tette hozzá.
A két politikus adatsorokkal cáfolta, hogy a három székelyföldi megye hátul kullogna gazdasági szempontból. Azok, akik a leendő székelyföldi régió életképességét kérdőjelezik meg, nézzék meg, mennyi pénzzel járul hozzá a központi költségvetéshez az ország 42 megyéje – szögezték le.
A megyei pénzügyi hivataloktól összegyűjtött, fizikailag befizetett összegekre vonatkozó adatokból kiderül, 13 megye teljesített az országos átlag felett, ezek közt 9 erdélyi, és ebbe a csoportba tartozik Maros, Hargita és Kovászna megye is. Az egy főre eső, egyes megyékből a központi költségvetésbe kerülő befizetéseket nézve Kovászna megye 4,39%-kal, Hargita 10,16%-kal, Maros pedig 13,45%-kal teljesített többet az országos átlagnál 2733, 2884, illetve 2970 eurós egy lakosra jutó befizetésekkel. Ebből az következik,
Erdély viszi a hátán ezt az országot,
és a székelyföldi megyék is előre húzzák Romániát – tehát ne legyen kisebbségi komplexusunk, hogy egy székelyföldi régióban egyik napról a másikra éhen halnánk – szögezte le Antal Árpád.
A statisztikákból még az is kiderül, hogy többek közt a központosítás miatt rendelkezik Bukarest sokkal magasabb GDP-vel, hiszen bizonyos erős gazdasági ágazatok, pl. az energia- vagy a bankszektor nyeresége teljes egészében odaszámolódik. A nagyvállalatok (“mari contribuabili”) befizetése nincs benne ebben az adatsorban, mert külön kategóriaként jelennek meg a pénzügy honlapján, ám a háromszéki RMDSZ-esek valószínűsítik, arányaiban ugyanaz lenne az eredmény.
Klárik László az Európai Unió elvárásait vázolta a tagállamok régióival szemben: a NUTS II. kategóriájú régiók, amiből most 8 van Romániában, feladata a statisztikai adatgyűjtés, illetve az uniós alapok elosztásának hatáskörét is birtokolják (a NUTS rövidítés a Nomenclature of Territorial Units for Statistics kifejezésből ered). Fontos tudni egyébként, hogy ezen régiók megalakításánál kötelezően figyelembe kell venni nemcsak más kritériumokat, hanem a kulturális és történelmi összetartozást is, és lakosságuk 800.000-3 millió közötti nagyságú kell legyen.
Fel lehet ruházni egy ilyen NUTS II. régiót közigazgatási hatáskörökkel is, ez minden ország szuverén joga, ám Romániában ez jelenleg katasztrofális következményekkel járna. A 15 éve létrehozott nyolc romániai régió ugyanis
fejlesztéspolitikai szempontból csődösnek bizonyult.
Mivel szegény és gazdag megyéket soroltak egy régióba, a különbségek nemhogy csökkentek volna, hanem egyenesen gazdasági szétfejlődés tapasztalható. Statisztikailag a régiók közötti gazdasági különbségek ugyan időlegesen eltűntek, és papíron jól néztek ki Románia fejlesztési kilátásai, de 15 év alatt a megyék között nagyon megnőttek a fejlesztési különbségek.
Régiók között és régiókon belül is egyre szélesebbre nyílt az olló, nem működött az az elv, hogy a gazdagokkal a szegényeket összecsapva működni fog a felzárkóztatás. Az így megkomponált régiók kevesebb pénzt kaptak, és annak a kevés pénznek a nagy részét is a fejlett megyék kapták legnagyobb arányban. A központi fejlesztési régióban három város, Brassó, Szeben és Marosvásárhely kapta a városfejlesztésre szánt pénzek 80%-át mint növekedési pólus, a többi város pályázhatott a maradék 20%-ra. Ennek következményeként kiürültek a falvak, mivel a nagyvárosok 30 km-es körzetén kívül szinte "már nem is érdemes élni".
Klárik László szerint a román kormány retorikája, miszerint a jelenlegi régiók közigazgatási hatáskörrel való felruházása
majd javít az uniós pénzek lehívásának hatékonyságán,
teljesen hamis. Először is jó tudni, hogy a lehívható összegek 2012-ben a GDP 0,6%-át tették ki, és 0,2%-ot sikerült lehívni, tehát a GDP-hez képest arányaiban nem olyan hatalmas az a büdzsé. (Önkormányzatoknál viszont többet számít, a költségvetés akár 10-15%-át is elérheti.) Egy közigazgatási átszervezés viszont nagyon sok pénzbe kerül, és még ha valóban hatékonyabbá is válna az uniós pénzek lehívása, odajuthat az ország, hogy többe kerül a leves, mint a hús – fogalmazott Klárik.
Indokolt-e tehát egy negyedik közigazgatási szint létrehozása? Az lenne a hipotézis, hogy így az állam jobban fog működni – ám ezek a régiók még az uniós alapok kezelését sem tudták rendesen ellátni, értelmetlen lenne közigazgatási hatáskört rájuk bízni, mert államcsődbe kerülhet az ország – érvelt a szenátor.
Nagyon sok fejlesztéspolitikai szakember rámutatott a jelenlegi romániai régiók működésképtelenségére. Az alkotó megyék között hatalmasak a regionális fejlettségbeli különbségek, nincs területi kohézió, a megyék nincs ahogy együttműködjenek, ezek a régiók túl nagyok földrajzilag – sorolta Klárik. Kialakításuknál fontos lett volna a domborzati és infrastrukturális adottságokat is figyelembe venni: 3 milliósan akkor lehetne hatékony egy régió,
ha mondjuk fejlett autópályahálózata van és sík a terep.
Ám a romániai régiók akkorák, mint a franciaországiak, és nagyobbak, mint a németországiak, és egyik államot sem lehet infrastrukturális fejlettségben összemérni Romániával. Ezt az anomáliát úgy lehetett volna kiküszöbölni, ha Románia inkább a 800 ezres lélekszámra vonatkozó alsó határt célozza meg, és olyan régiókat hozott volna létre, amelyek le tudnak födni egy megfelelő hatásövezetet. Így viszont országnyi régióink vannak tagolt domborzattal és fejletlen infrastruktúrával – összegzett Klárik.
Antal Árpád leszögezte, Szeben és Brassó megye megnyomorította a székelyföldi megyéket fejlettségével, ezért semmiképp sem kellene egy régióba kerüljenek. Kisebb fejlesztési régiókra van szükség, amelyeknek nem kell feltétlenül közigazgatási hatásköröket adni.
Klárik szerint Bukarest az elmaradt decentralizáció és a növekvő központosítás miatt valósággal fuldoklik – a minisztériumok úgy lélegezhetnének fel, ha az adminisztratív feladatokat átadnák, lejjebb osztanák. Minden olyan hatáskört át kellene adniuk alsóbb szintekre, ami nem az állam szuverenitását érinti (a külügyet, hírszerzést stb. természetesen nem). Azt javasoljuk, hogy adjanak a NUTS I. kategóriájú, azaz történelmi régióknak ilyen hatásköröket – mondta a szenátor. Egy-egy ilyen történelmi régiónak,
mint például Erdély, regionális kormánya lehetne.
Ugyanakkor kisebb, NUTS II. fejlesztési régiókat kellene létrehozni, maximum 1,5 milliós lakosúakat – egy ilyen, autonóm státusú fejlesztési régió lehetne Székelyföld is.
A két politikus elismerte, erről az elképzelésről nehéz lesz meggyőzni a román politikai pártokat, ám próbálják elmagyarázni mindenkinek, ez az egész ország érdeke lenne, hiszen nem mehet úgy tovább, hogy 8 megye fejlődik, és a többi lemarad. “Innen indulunk, ez a háromszéki RMDSZ javaslata, bízunk abban, hogy ehhez minél közelebbi megoldást sikerül majd közösen találni” – mondta Antal Árpád, hozzátéve, azt mindenképpen meg kell akadályozni, hogy a jelenlegi régiók közigazgatási hatáskört kapjanak, gyengítve a megyéket.
A kormány még nem támasztotta alá tanulmánnyal, adatokkal, hogy miért ragaszkodik ezekhez a régiókhoz, pontosabban a kormányfő annyit mondott, hogy nem akarják kinyitni a régióátszervezéssel Pandora szelencéjét – említette meg Klárik, aki szintén úgy fogalmazott, meg kell próbálni kivédeni, hogy a megyéktől hatásköröket vegyenek el.
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!
ItthonRSS
Csúszópénzért elnézte a szabálytalanságokat és nem zárt be cégeket az Adócsalás Elleni Főigazgatóság két ellenőre
Itt a vége: felmondott a Transindex teljes szerkesztősége
Eljött az a pillanat, amikor magunkról adunk hírt nektek, és ráadásul sokunknak ez lesz az utolsó is, amit a Transindex felületére írunk. Ma reggel, huszonhárom évnyi működés után felállt a Transindex teljes szerkesztő csapata.
Benyújtották a gyermekeket a homoszexualitást népszerűsítő tartalmaktól „megvédő” RMDSZ-tervezetet
A gyermekvédelmi törvényt módosító javaslatot a "genderideológia nyugati térnyerésével" indokolják.
A fejlesztési minisztérium többlettámogatást ad a távfűtést működtető önkormányzatoknak
