Elnököt választ hétvégén a MIÉRT
kérdezett: Kertész Melinda
2013. április 19. 11:10, utolsó frissítés: 11:52
Az elnöki tisztségre pályázó három jelölt: Grüman Róbert, Jakab Adorján és Szabó József válaszolt kérdéseinkre.
Hétvégén tisztújító küldöttgyűlést tart Déván a Magyar Ifjúsági Értekezlet (MIÉRT). Az ernyőszervezet elnöki tisztségét Grüman Robert, Jakab Adorján és Szabó József pályázta meg. Interjú-felkérésünket mindhárman elfogadták. A jelöltekkel külön-külön beszélgettünk, a kérdések minden esetben azonosak voltak.
Miért pályázol a MIÉRT elnöki tisztségére?
Grüman Róbert: – Az ezelőtt öt évvel megalapított Háromszéki Ifjúsági Tanács (HÁRIT) révén egy olyan erős ifjúsági hálót szőttünk Háromszéken, amely valóban fel tud lépni a fiatalok érdekeiben. Ezt az eredményt és ennek az eredménynek a hírét és a lehetőségét szeretném a MIÉRT elnökeként is eljuttatni mindenhova és szeretném megteremteni azt az egységet, amely ma hiányzik a MIÉRT-ben.
Jakab Adorján: – Azért pályáztam meg az elnöki tisztséget, mert a MIÉRT-et össze akarom tartani, erejét növelni szeretném annak érdekében, hogy eredményesen tudjon fellépni az ifjúsági jogok megvédése és képviselete terén.
Szabó József: – Azért pályáztam meg a tisztséget, mert szerintem a fiataloknak fontos, hogy olyan személy képviselje őket a mindennapokban, és foglalkozzon az ügyeikkel, aki érti is a társadalmi problémákat, látja azokat a gondokat, amikkel mindennap küszködnek a fiatalok, illetve képes szakmailag és ifjúságpolitikai szempontból is megoldást találni ezekre.
A MIÉRT az RMDSZ-szel együttműködő ifjúsági szervezetként határozza meg magát. Ez több vagy kevesebb, mint az RMDSZ ifjúsági szervezete? Szerinted tovább kell közeledni az RMDSZ-hez?
Grüman Róbert: – Egy nagyon egészséges partneri viszonyról beszélünk, nem egy alárendelt viszonyról, hiszen míg a román pártok megalakítják a saját ifjúsági struktúráikat, addig az RMDSZ hozott egy bölcs döntést, és megadta a lehetőséget az erdélyi magyar ifjúsági szervezeteknek, hogy tömörüljenek ernyőszervezetekbe és az érdekeiket magasabb szinten képviseljék. Én azt hiszem, hogy az RMDSZ-szel való partnerség fontos a MIÉRT számára, és ez a partnerség az elmúlt 10 évben bebizonyította, hogy valóban tudunk tenni a fiatalok érdekében Erdély-szinten.
Jakab Adorján: – A MIÉRT valahol egy civil szervezet és egy párt ifjúsági szervezete között található. Azonban az RMDSZ és a MIÉRT között létezik egy partnerségi viszony, ezt a Szovátai Ajánlásba foglalták bele 2002-ben. Szerintem ezen a partnerségen nem kell változtatni, az elmúlt idő tapasztalata azt mutatja, hogy igazi partnerként tudta kezelni az RMDSZ a MIÉRT-et és fordítva, ettől tudott kialakulni a jó együttműködés a két szervezet között, ellentétben azokkal a struktúrákkal, ahol egy párt ifjúsági szervezete direkt módon alárendeltje a párt érdekeinek.
Szabó József: – Úgy gondolom, hogy az RMDSZ és a MIÉRT kapcsolata rendkívül egészséges. A MIÉRT életképes ernyőszervezetként működik, van neki civil, társadalomépítő és ifjúságpolitikai jellege is, ezért szerintem ma sokkal több, mint bármely más párt ifjúsági szervezete. Jó ez a kapcsolatrendszer, én igazából csak a kor kívánalmainak megfelelő változtatásokat vinnék be, de ezek minimálisak.
Az előző vezetés politikája szempontjából mi az, amit felvállalnál, folytatnál, illetve milyen változtatásokat fontolgatsz?
Grüman Róbert: – Öt pontban fogalmaztam meg az elképzeléseimet, ezek olyan pontok, amelyek gyengeségei a MIÉRT-nek. A programomban az EU-s pályázati rendszerek hatékonyabb kihasználására, a vidéki ifjúsági szervezetek, vidéki fiatalok szervezeti életbe történő bevonására, a fiatal önkormányzati képviselők képzésére, a román pártok ifjúsági szervezeteivel való hatékony párbeszédre és egy erdélyi ifjúsági irodahálózat kiépítésére koncentrálok. Úgy gondolom, hogy ha ebben az öt pontban történik előrelépés, akkor hatékonyan fel tudunk lépni a fiatalok elvándorlási trendje ellen is.
Jakab Adorján: – Az elmúlt években rengeteget tanulhattam abból, hogy hogyan kell vezetni ezt a szervezetet. 2008-ban volt egy nagy generációváltás, amikor gyakorlatilag azok az emberek, akik megálmodták és kitalálták ezt a szervezetet, továbbléptek. Egy szinte teljesen új csapat vette át a szervezetet, az elején nehéz volt betölteni a megüresedett helyeket, hiszen az előző vezetőség nagyon jó munkát végzett. Ha egy vezetőnek, mielőtt továbblép, nem sikerült kiépíteni a szervezet átadásának módját, akkor a szervezet megáll a fejlődésben.
A következő időszakban a MIÉRT-ben azt próbálnánk kivitelezni, hogy a vezetőség átadása során a szervezet ne váltson egy teljesen más irányba, hanem zökkenőmentesen próbáljuk átvenni a vezetést.
Szabó József: – A MIÉRT-nek eddig három elnöke volt, sorrendben Kovács Péter, Borboly Csaba és Bodor László. Nekik és csapatuknak sikerült megadni a válaszokat az épp aktuális kérdésekre. Mindegyiküket egyenként tisztelem, dolgoztam velük, sokat tanultam tőlük, bár kétségtelen, hogy amikor valamit másképp láttam, szóvá is tettem, és ez így egészséges. Van egy egészséges belső demokrácia, nem kell mindenben egyetérteni, nem is vagyunk egyformák. Én azt gondolom, hogy a legfiatalabb korosztály, az Y vagy Z generációként elhíresült csoport irányába kellene jobban nyitnunk, amihez kétségtelenül a fiatalabb nemzedék nagyobb szerepvállalására lesz szükség, mind a MIÉRT-ben, mind a megyei, helyi szervezetek szintjén.
Az RMDSZ egy 15%-os reprezentativitási arányt határozott meg a MIÉRT képviselők számára döntéshozó testületeiben, ez az arány mind a helyi, a megyei, mind az országos testületek szintjén érvényes. Szerinted ezeken a fórumokon, testületekben a felmerülő politikai kérdésekben a MIÉRT-küldötteknek, tagoknak saját álláspontjukat kellene képviselniük, vagy inkább a MIÉRT hivatalos álláspontja mellett kellene kiállniuk testületileg?
Grüman Róbert: –A MIÉRT és az RMDSZ között egy egészséges, nem pedig egy alárendeltségi viszonynak kell léteznie. Megyei szinten minden ifjúsági szervezet maga alakítja ki a partnerséget a területi RMDSZ-szel. Úgy gondolom, hogy azok a fiatalok, akik részt vesznek különböző RMDSZ-fórumokon, az ifjúság véleményét kell képviseljék, egy egységes véleményt, amely előre tudja vinni az ifjúság ügyét.
Jakab Adorján: – Érdekes ez a kérdés, amikor országos testületekről van szó. Mi mindig törekszünk a konszenzus kialakítására, arra, hogy a MIÉRT egy egységes álláspontot képviseljen. Ugyanakkor azt is be kell látnunk, hogy különböző területekről, régiókból érkezünk, és azt sem lehet szem elől téveszteni, hogy helyi és regionális érdekek is léteznek. A MIÉRT-nek az a dolga, hogy a közös álláspont kialakítására törekedjen. Nyilván, léteztek olyan helyzetek is, amikor nem sikerült ezt megvalósítani, de ezt úgy tudtuk kezelni, hogy a MIÉRT-RMDSZ viszony ne sérüljön, de valamely megyei vagy területi szervezetünk viszonya se romoljon meg a helyi RMDSZ-szervezettel.
Szabó József: – Nagyon fontos: a MIÉRT hivatalos álláspontja döntő esetekben a területi szervezetek közös állásfoglalásából adódik. Nem fentről szoktuk megmondani, hogy mit képviseljenek a helyi szinteken, hanem megpróbálunk a helyi szintekről érkező információmennyiségből kihozni egy közös többszöröst. Ez szerintem eddig is működött, és ennek ezután is így kell működnie.
Külkapcsolatok szempontjából a MIÉRT-nek milyen nemzetközi szervezetekkel kellene felvennie a kapcsolatot?
Grüman Róbert: – Az Európai Néppárt ifjúsági szervezetével, a YEPP-pel van egy nagyon jó kapcsolata a MIÉRT-nek, most nemrég jött hír, hogy a MIÉRT teljes jogú tagja lesz a YEPP-nek. Nagyon fontos, hogy ezen a fórumon jelen legyünk. A kárpát-medencei magyar politikai pártok ifjúsági szervezeteivel - a Fidelitas-szal, az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetséggel, a Felvidéki Via Nova Ifjúsági Csoporttal - már nagyon jó a kapcsolatunk, közös rendezvényekre látogatunk, közös programokat is lebonyolítottunk már. Hiányzik viszont a román pártok ifjúsági szervezeteivel való hatékony párbeszéd, aminek megvalósítása prioritás kell legyen a MIÉRT számára.
Jakab Adorján: – 2010-ben a MIÉRT újra felvette a kapcsolatot a Youth of the European People’s Party-val (YEPP), azzal a szándékkal, hogy csatlakozzon ehhez az ernyőszervezethez. Mi úgy gondoltuk, ahhoz, hogy hitelesen tudjuk képviselni az erdélyi fiatalok érdekeit és jogait, nemcsak helyi szinten, Bukarestben és Budapesten kell ezeknek szót adni, hanem Brüsszelben is, egy ilyen nagy fórumon. A YEPP-nek 57 tagszervezete van 39 országban. Ez egy nagy súllyal rendelkező nemzetközi fórum, döntéseinek az Európai Parlamentben is visszhangja van. A MIÉRT-nek fontos az, hogy ezen a fórumon részt vegyen, és képviselje az erdélyi magyar fiatalok érdekeit. Az elmúlt időszakban mind a román pártok, mind a magyarországi pártok ifjúsági szervezeteivel fejlődött a kapcsolatunk, az Ifjúsági Keresztény Szövetséggel (IKSZ) együttműködési megállapodást is kötöttünk. A MIÉRT a magyar kisebbség ifjúságának az érdekképviseletét látja el, ezért nem engedheti meg magának azt, hogy politikai ideológiai szempontból elfogult legyen valamilyen irányba: a Societas-szal és a Fidelitas-szal is folyamatosan konzultálunk, reménykedem abban, hogy a következő időszakban velük is együttműködést fogunk kötni. A magyar közösség kicsit jobboldali, konzervatív, az RMDSZ az Európai Néppárt tagja, a MIÉRT is ezt a vonalat próbálta fenntartani. A román pártokkal az elmúlt időszakban elindult egy kapcsolat, több ügyben is együtt dolgoztunk, például az önkéntességi és az ifjúsági törvényen.
Szabó József: – A MIÉRT-nek már léteznek külkapcsolatai, én úgy gondolom, hogy az Európai Néppárt ifjúsági szervezete irányában zajló kapcsolatok, egyeztetések teljesen jó mederben zajlanak, ezen nem is kell változtatni. Az anyaországgal kapcsolatos projektek ügyében gondolom azt, és képviselem is, hogy meg kel tartani az egyenlő távolságot azoktól az erőktől, akik olykor akarattal vagy akaratlanul is megpróbálnak beleszólni az erdélyi magyar politikai ügyekbe.
Ifjúságpolitika területén milyen kérdéseket kell felvállalnia a MIÉRT-nek?
Grüman Róbert: – A fiatalok elvándorlása a legfontosabb probléma, amelyre a MIÉRT-nek megoldást kell találnia az RMDSZ-es partnerség eszközein keresztül. Nagyon sok MIÉRT-es már jelen van a parlamentben, ha az RMDSZ kormányzati tényező, akkor az ifjúsági szaktárcán belül vezetői tisztségben magyar fiatal is szokott lenni, ezeket az eszközöket pedig ki kell aknázni az elvándorlás kérdésének megoldására.
Jakab Adorján: – A MIÉRT-nek az lenne a szerepe, hogy egy gyűjtőszervezet legyen, és próbáljon minél szélesebb körben konzultálni az Erdélyben működő összes ifjúsági szervezettel. A találkozókon felmerülő problémákra kell megoldást találnia, és ezeket a kérdésköröket kell megpróbálnia akár törvénybe is foglalni. A javaslatokat a MIÉRT-nek be kell gyűjtenie, és ezeket kell képviselnie.
Szabó József: – Pályakezdőkkel kapcsolatban konkrét törvénykezdeményezést kell elindítani. Sajnos ez a korosztály, amikor kikerül az iskola padjaiból, nem tud szakmájában elhelyezkedni, kiszolgáltatott helyzetben van, ezt a kiszolgáltatottságot a cégek, vállalatok, közintézmények ki is használják. A pályakezdők gyakran próbálnak külföldön boldogulni. Szerintem a MIÉRT-nek törvényi szinten is, és strukturális szinten is foglalkoznia kell ezzel a problémával. A népesség- és családpolitikai kérdésének is, azt hiszem, zászlóvivője tudnék lenni. Jómagam vagyok egyedüli apuka a három jelöltből, a gyermekemen keresztül jobban belelátok azokba a mindennapi problémákba is, amikkel a fiatal szülők küszködnek. És úgy gondolom, hogy ebben a kérdéskörben is szerepet kell vállalnia a MIÉRT-nek.
Tömbmagyar/szórványban/etnikailag vegyes környezetben élő magyar régióból érkezőként az ott élő fiatalok helyzetét ismerheted a legjobban. Ezt előnyként vagy hátrányként éled meg ellenjelölteiddel szemben?
Grüman Róbert: – Úgy gondolom, hogy mindkét ellenjelöltem képes a MIÉRT-et vezetni. Fontosnak tartom azt, hogy három ifjúsági téren bizonyított személy három világos programja, elképzelése méretkezik meg ezen a küldöttgyűlésen. Ha Déván azt tartjuk szem előtt, ami összeköt minket, és nem azt, ami elválaszt, akkor egy sokkal erősebb szervezettel tudunk továbbmenni az elkövetkezőkben.
Jakab Adorján: – Az egyetlen előnyöm, ami ebből származik, hogy jobb rálátásom van arra, mi történik a szórványmagyar megyékben. Ha elnök leszek, nem szeretném folytatni azt a diskurzust, amely arról szól, hogy az elnök partiumi, székelyföldi vagy a szórványból érkezik. Szerintem ez a kérdés lényegtelen, a MIÉRT elnöke nem szabad elfogult legyen egyik régió felé sem. Az elnök olyan ember kell legyen, aki összefogja ezt a három régiót és el kell tudjon vonatkoztatni attól, hogy milyen régióból érkezik. Az viszont kétségtelenül jó pont, hogyha ismeri a három régió sajátos problémáit.
Szabó József: – Partiumból még sosem volt elnökjelölt, ez azért is fontos, mert ez a földrajzi térség önmaga homogenitásával kicsit furcsa helyzetben van, ha Bihar megyét emelem ki, itt egyszerre megtalálható a tömb és szórvány-szórvány magyarság is, és én mindkét területen dolgozom. Nem ugyanúgy kell kommunikálni azzal a térséggel, ahol polgármesterünk van és kétharmados tanácsi többségünk, mint azzal, ahol lasszóval kell vadászni a magyarokat ahhoz, hogy esetleg egy magyar érdekeltségű témában össze tudjunk szedni néhány embert. Társadalom- és szervezetépítéssel foglalkozom évek óta, de önkormányzati képviselőként nemcsak az önkormányzati vonalról, hanem társadalomépítő vonalról is nézem a dolgokat. Fontos, hogy minden magyarlakta településen próbáljuk meg minél inkább intézményes formában építeni.
Milyen csapattal dolgozol? Kik vannak/lesznek a csapatodban?
Grüman Róbert: – Gyakorlatilag a küldöttgyűlésnek kell ezt meghatároznia, egy 23 fős elnökség vezeti a MIÉRT-et. Ebben a testületben ugyanúgy jelen kell legyen a szórvány, a partiumi és a székelyföldi képviselet. Úgy gondolom, hogy hétvégén olyan felállást fogunk összehozni, amely lehetővé teszi, hogy mindenkinek az elképzelése érvényesülni tudjon a MIÉRT vezetésében.
Jakab Adorján: – Amennyiben én leszek az elnök, azt szeretném, hogy egy erős csapat alakuljon ki a MIÉRT-en belül, nem szeretnék kizárni senkit: aki dolgozni akar, annak megtaláljuk a helyét a szervezeten belül, kompetenciájának megfelelően. A jelenlegi vezetőséget segítő embereket integrálni szeretném az új csapatba. Nagyon szeretném, ha már a következő időszakban elkezdenénk gondolkodni azon, hogy két év múlva ki veszi át a munkát. Szerintem csak így lehet megoldani azt, hogy a leköszönő és az új elnökség között simán menjen a szervezet átadása.
Szabó József: – Ki kell hangsúlyoznom, hogy sokan összekeverik a helyi ifjúsági szervezetet egy országos ernyőszervezettel. A helyi arról szól, hogy te magad megkeresed a megfelelő embereket a megfelelő szerepekre, s egy jó csapattal, megfelelő egyeztetéssel, képzések révén felépítesz egy stratégiát, rendezvényeket, programokat, miegymást képviselve. Egy megyei ernyőszervezet, ahol többfajta szervezet, érdek, prioritás találkozik, már ott önmagában az számít, hogy a megyei struktúrát képviselő személy képes vagy nem felülkerekedni ezeken a konfliktusokon, és meg tudja-e találni a kompromisszumos helyzetet, ami elfogadható a nagy többség számára. Ez hatványozottan igaz az országos szintre. Itt nagyon erős helyi, területi szervezetek működnek, és úgy gondolom, hogy az ő erejük abban nyilvánul meg, hogy képesek-e otthon a saját terveiket megvalósítani, a kitűzött célokat elérni. Országos ernyőszervezet vezetője igazából azt a szerepet tölti be, mint egy utánpótlás fociedző. Megnézi, hogy kik állnak rendelkezésre, és azokból kell összerakni egy csapatot. Meg kell találni mindenkinek a helyét, kell kapus, védő, középpályás, csatár. Nem rúghat mindenki gólt. Én hiszem azt, hogy képes vagyok együtt dolgozni az emberekkel, és különösen szeretem azokat a különbségeket, amelyeket mondjuk egy Székelyföldről származó kollégával látok mentalitásban, hozzáállásban, problémamegközelítésben, és nagyon tudom tisztelni a szórványból érkező kollégák véleményét, illetve a Partium is színes. Sosem volt abból gond, hogy ne akarjunk közös nevezőre jutni. Szerintem nem a név szerinti felsorolás fontos most: elfogadom bármelyik, területi és megyei szervezet által delegált személyt az elnökségbe. A jelenlegi struktúrát támogatom, mert ezelőtt 2 évvel ennek a kidolgozásában én magam is segédkeztem, komoly szerepet vállaltam, és igazából nem akarom felbolygatni a jelenleg működő struktúrát. Úgy gondolom, hogy a területek kell megmondják, hogy kivel kell együtt dolgoznia a következő MIÉRT-elnöknek.
Ha nem nyered el a MIÉRT elnöki tisztségét, vállalnál valamilyen vezető szerepet a szervezetben?
Grüman Róbert: – Meg vagyok győződve, hogy én nyerem meg a MIÉRT elnöki tisztségét, amennyiben ez nem történik meg, a küldöttgyűlés kell döntést hozzon, hogy más vezetői tisztséget nekem ítél-e vagy sem. Maximálisan bízom az esélyeimben, és a visszajelzések alapján én hiszem azt, hogy győztesként fogok kikerülni ebből a megmérettetésből.
Jakab Adorján: – Ha nem választanak meg elnöknek, ettől nem áll meg az élet. Meggyőződésem, hogy mindhárman a legjobbat akarjuk a MIÉRT-nek. Függetlenül attól, hogy ki lesz a szervezet elnöke, el tudom képzelni magam ebben a csapatban. Nem életcélom, hogy MIÉRT-elnök legyek, szervezetben gondolkodom, hogy egy erős MIÉRT-et alakítsunk ki.
Szabó József: – 2001 óta, a Szovátai Ajánlás óta én ott vagyok a MIÉRT-ben. Gyakorlatilag nagyon sokféle szerepet töltöttem be, konkrétan az elnökségnek vagyok tagja 2007 óta folyamatosan. Számomra a MIÉRT azért is kedves, mert mondhatom, hogy itt nőtt be a fejem lágya. És ez a szervezet úgy édes, ahogy van, a maga gyermekbetegségeivel, vitáival, konfliktusaival, vagy éppen azokkal az eredményekkel, amiket képes volt felmutatni. Szó szerint ebben éltük mindennapjainkat, de 33 éves vagyok, ami azt jelenti, hogy 2 évet tudnék vállalni ebben a struktúrában. Azért indultam, mert úgy gondoltam, hogy a jelenlegi helyzetben én vagyok a megfelelő ember ahhoz, hogy ezt a jelenleg a MIÉRT-ben zajló generációváltást végig tudjuk menedzselni. A harminc fölöttiek gyakorlatilag kiesnek, sok harminc alatti fog bekerülni, és úgy gondolom, hogy a MIÉRT-nek sem a súlyát, sem a tapasztalatát nem szabad elveszítenie csak azért, mert egy generációváltáson megy keresztül. Ha nem nyerek, kívülről szándékozom segíteni a MIÉRT csapatát, ez nem jelenti azt, hogy teljesen hátravonulok, de hagyom a nálam fiatalabbakat érvényesülni.
Kérlek, beszélj az értékrendedről.
Grüman Róbert: – Ha a legfontosabbat kellene kiemelnem, az a családcentrikusság, fiatal családosként nekem most talán ez a legfontosabb. Két-három hét múlva utód jön a családunkba. Nem vagyok elköteleződve egyetlen politikai ideológia mellett sem, mindenből a legjobbat szűröm le.
Jakab Adorján: – Kisebbségi létemből kifolyólag nem vagyok teljes mértékben elzárkózva bármilyen értékrendtől. A keresztény-demokrata értékrend is közel áll hozzám, de a liberalizmussal is szimpatizálok. Azt szokták mondani, hogy az ember 30 éves koráig legyen liberális, aztán majd eldönti.
Szabó József: – Családpolitika kérdésében inkább konzervatívnak tartom magamat. Léteznek ugyanakkor olyan liberális eszmék, amelyek az értékrendembe beleférnek. Azonban nem szeretném magam skatulyába tenni. Konkrét téma esetében könnyebben meg tudom magam határozni, ha általánosságokban beszélünk, akkor nem.
Miben vagy erős?
Grüman Róbert: – A kitartás. Ha valamit eltervezek, elvállalok, azt a nehézségek ellenére is szoktam teljesíteni.
Jakab Adorján: – A szervezeti vezetés terén széleskörű tapasztalattal rendelkezem, képes vagyok azt keresni, ami összeköti az embereket, nem azt, ami elválasztja őket egymástól.
Szabó József: – A rutinom. Én vagyok a legrégebben ebben a struktúrában, így sok mindent megértem. Sok jó személyes kapcsolatom épült ki Erdély-szerte. A politikában is szerepet vállalok, és azért itt nem árt, ha az embernek van egy kis rálátása, hogy hogyan alakulnak a dolgok, és milyen irányba kell lobbizni, hogy eredményes legyen.
Mi a gyenge pontod?
Grüman Róbert: – Túl nagy bizalmat tudok megelőlegezni az embereknek, ez nem mindig igazolódik vissza, de ezzel tudni kell élni, főleg az ifjúsági szférában.
Jakab Adorján: – A gyenge pontom egyben az erős pontom is: 24 éves vagyok. Azt szokták mondani nekem, hogy „ráérsz még erre a feladatra”, én pedig azt mondom, hogy én már érett vagyok ennek a feladatnak az ellátására.
Szabó József: – Nem szeretek, de sokat szoktam beszélni. Kivesézem a dolgokat, sokat elemzek és ezért lehet, hogy egy kicsit sokat beszélek a dolgokról, azonban ez kinőhető. Talán kevesebbet jártam Erdély-szerte, mint riválisaim, ezért nem biztos, hogy tudom, hogy mi zajlik Erdély minden szegletében napi szinten.
Mi a kedvenc vicced?
Grüman Róbert: – A székely bácsi ül Budapesten a kávézóban és hosszú időn keresztül szürcsölgeti a kávéját. Odajön a pincér, és azt mondja a székely bácsinak: „Ön már több órája itt ül, fogyasztja ezt az egy kávét. Ha hamarosan nem fejezi be, kénytelenek leszünk önt innen kitenni”. Erre a székely bácsi megkérdezi: „Tük münköt, vagy münk tüktököt?”
Jakab Adorján: – Egy ember bemegy a patikába és kér egy doboz B12 -es vitamint, mire a patikus: Elnézést uram, B12-es vitaminunk nincs, de helyette adhatok két doboz B6-os vitamint.
Szabó József: – Mindig épp aktuális viccek tetszenek. Azt a viccet mondanám el, ami egy kicsit az én értékrendemet is képviseli, bár azt hiszem, hogy az utóbbi napokban zajló zsidózás miatt nem biztos, hogy szerencsés leírni, de azért elmondom.
A Jóisten egy napon úgy látta, hogy túl sok bűn van a világon, ezért eldöntötte, hogy elhozza a világvégét. Maga elé rendelte az amerikai, az orosz és az izraeli állam elnökét, és elmondta, hogy árvízzel vet véget a világnak. Ad az államfőknek egy hetet arra, hogy közöljék döntését a hazaiakkal. Hazamegy az amerikai elnök, elmondja a kongresszusban utolsó díszbeszédét. „Mi, amerikaiak, vidámak vagyunk, mi vagyunk a világ urai, az utolsó egy hétben tehát bulizzunk sokat, mert jön a világvége, és nincs mit tennünk ez ellen”. Hazamegy az orosz elnök, a Kremlben megtartja utolsó beszédét, elmondja „Meg kell mutatnunk a világnak, hogy Oroszország a legerősebb, legjobb, a követendő példa. Meg kell mutatnunk a világnak, hogy teljesíteni tudjuk az éves tervet. Éppen ezért az utolsó héten dolgozni fogunk!” Hazamegy az izraeli elnök is, összeszedi a kollégáit, és elmondja nekik: a Jóisten megint vicces kedvében van, árvízzel pusztítja el a világot, éppen ezért egy hét áll a rendelkezésünkre, hogy megtanuljunk a víz alatt is megélni.
Én ezt az eszkimó értékrendet képviselem, néha meg kell tanulnunk a víz alatt, vagy a jég tetején is megélni.
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!
ItthonRSS
Csúszópénzért elnézte a szabálytalanságokat és nem zárt be cégeket az Adócsalás Elleni Főigazgatóság két ellenőre
Itt a vége: felmondott a Transindex teljes szerkesztősége
Eljött az a pillanat, amikor magunkról adunk hírt nektek, és ráadásul sokunknak ez lesz az utolsó is, amit a Transindex felületére írunk. Ma reggel, huszonhárom évnyi működés után felállt a Transindex teljes szerkesztő csapata.
Benyújtották a gyermekeket a homoszexualitást népszerűsítő tartalmaktól „megvédő” RMDSZ-tervezetet
A gyermekvédelmi törvényt módosító javaslatot a "genderideológia nyugati térnyerésével" indokolják.
A fejlesztési minisztérium többlettámogatást ad a távfűtést működtető önkormányzatoknak
