Kerekasztal a kirekesztésről: az internettel szemben nem működik a tiltás
Sólyom István 2013. május 23. 10:55, utolsó frissítés: 13:09Az internet visszahozta a társadalmakba a bizalom és a reputáció értékeit. Ez bizakodásra adhat okot a szélsőséges eszmék visszaszorítása terén is – hangzott el a kolozsvári beszélgetésen.
Az ember evolúciósan úgy alakult ki, hogy ha problémákkal, konfliktusokkal szembesül, akkor zsigerből reagál és keresi azt, akit felelőssé tud tenni a kialakult helyzetért – hangzott el a Szélsőséges eszmék és kirekesztő beszédmódok a társadalmi nyilvánosságban című kerekasztal-beszélgetésen Kolozsváron. A Szabadelvű Kör által szervezett beszélgetés résztvevői Síklaki István szociálpszichológus, az ELTE Társadalomtudományi Karának tanszékvezetője, Eckstein-Kovács Péter jogász, volt kisebbségügyi miniszter, Fosztó László antropológus, a kolozsvári Kisebbségkutató Intézet kutatója és Kozák Gyula szociológus, a kolozsvári Kisebbségkutató Intézet kutatója voltak. A beszélgetést Bognár Zoltán politológus, a Szabadelvű Kör elnöke moderálta.
A kerekasztal-beszélgetés apropóját az adta, hogy úgy éreztük, az elmúlt hónapokban Erdélyben is a Facebookon, a sajtóban, nyilvános és félnyilvános felületeken egyre inkább azokkal a panelekkel találkozunk, amelyek Magyarországon az elmúlt két évben már a mainstream médiában is gyökeret vertek, és elfogadottá váltak – mondta felvezetőjében Bognár Zoltán.
Megjegyezte, hogy mivel a Szabadelvű Kör az RMDSZ platformjaként fejti ki a tevékenységét, úgy gondolja: felelősségük, hogy minden, ami magyar nyelven elhangzik, abban állást foglaljanak, ellensúlyozzák, és olyan szempontokat adjanak, amelyek mentén ezeket a jelenségeket értelmezni lehet.
Az adaptív tudattalan szerepe
A 10-15 évvel ezelőtti szociálpszichológiai, idegtudományi kutatásokból kiderült, hogy a tudattalan sokkal nagyobb mértékben irányítja a társas viselkedést, mint gondolnánk. Ez esetben nem a freudi elfojtásos, szorongásos tudattalanra kell gondolni, hanem kimondottan a mindennapi életet, társas érintkezéseket irányító dolgokra. Ez az adaptív tudattalan, amitől jól tud az ember alkalmazkodni a körülötte lévő világhoz, amitől életben maradt az evolúció során, és aminek egyre nagyobb szerepe van abban, hogy az egyre bonyolultabb világban hatékonyan tudjon működni – fogalmazott Síklaki István.
Az ember, amikor tudatosan végiggondolja, hogy ő egy adott helyzetben mire és hogyan reagál, cselekszik, akkor ennek az élménynek a mélyén, a kognitív mechanizmusok értelmében egy hatalmas és nagyon kifinomult, bonyolult tudattalan működési rendszer áll. Az olyan riasztó folyamatoknak, mint például a szélsőséges mozgalmak verbális meg nem-verbális agressziója, megvannak a nagy, leginkább a humanista és szociológiai hagyományai. „Úgy tűnik, nem haszontalan, ha ebbe a gondolkodásmódba bekerül az a nézőpont is, ami emögött meghúzódik, mert talán a megoldások keresésében hatékonyabban tudunk működni. A jó szándékú, például szabadelvű reakció adott esetben olaj lehet a tűzre akkor, ha nem számolunk azzal, hogy mi megy a háttérben" - fogalmazott a szociálpszichológus.
A társadalom az egyszerű, befogadható üzeneteket kedveli
Az internet adta lehetőségeket maximálisan kihasználó, azokkal tudatosan élő szélsőséges irányzatok kapcsán a kutató azt tapasztalta, hogy nagyon kettéválik ez a médium. Egyfelől tömegpszichológiai oldalra, amikor vannak olyanfajta fórumok, ahol beindul egyfajta tömegpszichózis, és akkor egymásra licitálnak a posztolók abban, hogy ki tud még szélsőségesebb lenni adott irányba. A szélsőjobb ebben különösen hatékony - mondta.
„Másfelől van egy szociálpszichológiai jelenség, amikor jobban körülhatárolt és magukat jobban definiáló csoportok használják ezt a médiumot. Tapasztalataim szerint ezzel sokkal nagyobb hatékonyságot tudnak elérni a saját céljaik érdekében, mint a hagyományos úton. Ebből a szempontból kétélű a webkettes médium. Kérdés: mi lehet az oka, hogy a tömegpszichológiát meglovagoló médiamegnyilvánulások első sorban a szélsőjobb által vannak kiaknázva, míg a mainstream, akár a liberális, akár a konzervatív gondolkodás által jellemezhető mozgalmak sokkal kevésbé aknázzák ki ezt a mechanizmust” - magyarázta Síklaki.
Megjegyezte, hogy a társadalom száz százalékban igényli a leegyszerűsített üzeneteket, ezt pedig csak szigorú, tudatos akciókkal lehet valamennyire ellensúlyozni. „Evolúciósan úgy alakultunk ki, hogy ha problémák, konfliktusok merülnek fel, azon nyomban keresünk hozzá emberi aktort, aki hatótényezője lehet. Ha betört az ablakom, az első reflexem, hogy ki törte be. Szakkifejezéssel élve ez alapvető attribúciós hiba, így születünk, ez ellen csak tudatos lépésekkel lehet valamit tenni” - mondta a szakember.
Hozzátette: ez társadalmi szinten úgy nyilvánul meg, hogy problémákra, konfliktusokra zsigerből reagálunk, és megkeressük azt, akit felelőssé tudunk tenni. "Így szép kerek, kiszámítható lesz a világ, ami amúgy nem kiszámítható, rengeteg esetlegesség, véletlen van benne, amelyekkel nehezen tudunk boldogulni, "gyárilag" tehetetlenek vagyunk. Ez alól a gondolkodás alól nem tudunk csak úgy minden további nélkül szabadulni. Nagyon komoly politikai felelősséggel, komoly szaktudományos módszertannal lehet közelíteni ehhez a kérdéshez. Az Egyesült Államokban rengeteget dolgoztak ezen, és nem is egészen eredménytelenül. Ezeket a módszereket ugyanakkor kellő erőfeszítéssel, konfliktus vállalással és elszántsággal adaptálni lehetne” - mondta Síklaki. Hozzátette: ezek nélkül nem nagyon érdemes próbálkozni az adaptációval. Az ember a másikban keresi az okot, ha ott van, ha nem. Általában nem ott van.
Egyes történeti időszakokban megélénkül a gyűlöletbeszéd
Kozák Gyula egyetértett azzal, hogy az egyszerű üzenetek mindenkinek megfelelnek, de hozzátette, hogy ezek a százalékok változnak. Vannak olyan történeti időszakok, amikor a gyűlöletbeszéd, az intolerancia felélénkül. Ezekben az időszakokban a társadalom úgy érzi, hogy gazdasági, morális okok miatt, a normanélküliség vagy a társadalmi szabályozás bonyolultsága miatt válságba jutott.
„Romániában az utóbbi 30-40 évben találhatunk ilyen kiemelt periódusokat, amikor a gyűlöletbeszéd, a cigányellenesség, vagy magyarellenesség volt jellemző. Az államszocializmus idején a hiánygazdaság volt az, ami társadalmi megosztó rendszert termelt ki, ami szembehelyezte a románokat a magyarokkal, a románokat a zsidókkal, ez tény. A kilencvenes évek elején ugyanez történt. Ez egy morális válság volt, amikor a román társadalom irányvesztettnek érezte magát. A bejáratott normák, szokások, diskurzusok, amivel 45 év államszocializmus alatt boldogultak, egy pillanat alatt érvényüket vesztették. Ennek következtében alakult ki, hogy bűnbakkeresési, címkézési folyamatokat indított el” - magyarázta a szociológus. Fontosnak tartotta megjegyezni, hogy különbség van a között, hogy kirekesztenek valakit a versenyhelyzetből, vagy meg akarnak semmisíteni.
„A legutóbbi gazdasági válság idején élénkült fel a cigányellenes beszédmód. Feltételezésem szerint azért, mert arra a munkaerőre, amit addig toleráltak, már nem volt szükség. A 2000-es évek végén végzett kutatások azt mutatják, hogy ezt a válságot a roma munkaerő sínylette meg leginkább, és amikor már nem volt szükség rájuk, akkor élénkült fel ez a beszédmód. Ez is egyfajta olyan válsághelyzet volt, ami kitermelte a nemzet morális védelmét” - vélte a társadalomkutató.
Az információs forradalom új képességeket igényel
Fosztó László egy ismert antropológiai elmélet felől közelített a kérdéshez. E szerint a világtörténelmet három nagy forradalom határozza meg. Az agrárforradalom, amikor az emberek áttértek a mezőgazdaságra, ez elvezetett a városállamok kialakulásához és a politikailag rétegzett társadalmak létrejöttéhez. A második a 19. században kicsúcsosodó ipari forradalom, míg a harmadik a jelenleg is tartó információs forradalom. „Mivel az utóbbit most éljük, ennek hatásai még nem láthatók elég világosan. Nem az a legnagyobb hatása, hogy átalakította a termelési módokat és a technológiákat, hanem, hogy új társadalmi formákat és kommunikációs helyzeteket teremt, amelyekhez az embernek nincsenek meg a megfelelő képességei. Múltbeli szituációkhoz vagyunk méretezve. Sarkított példával élve, az információs társadalomhoz kőkorszaki aggyal állunk hozzá” - magyarázta a kutató.
Hozzátette: ebben benne vannak a tudattalan, a régi ösztönös, önvédelmi gesztusok, amelyek evolúciós szempontból nagyon kellettek az emberiség fennmaradásához, de ugyanannyira szükség van most új képességeknek a kialakítására. Ehhez a kommunikációs helyzetek belátása és megértése fontos. Az internet vagy az online kommunikáció új helyzeteket teremt. „A fenti elmélet szerint a némiképp anarchista, liberális megoldás lehet a nyerő, amely szerint a gazdaság az egyik lehetőség, amelyik rávezeti az embereket arra, hogy nem érdemes annyira gyűlölködni” - mondta az antropológus.
A szabályok mindenek felett
Síklaki István pesszimistább volt e tekintetben. Szerinte ki tud alakulni olyan társadalom, ahol a szabályok tisztelete számos egyéb dolog felett áll. Angliában is - ahol hosszú hagyománya van a szabálykövetésnek - voltak terrorcselekmények, lázadások, de ennek ellenére ragaszkodtak a szabályok betartásához, és nem keletkezett bűnbakképzés. „Pár száz évig tartsuk szigorúan a szabályokat, és védelmet kapunk a saját evolúciós örökségünkkel szemben, sokkal jobbat egyelőre nem tudok” - mondta.
Eckstein-Kovács Péter erre reagálva megjegyezte, hogy nem lesz hajlandó füvet nyírni 300 évig, amíg kialakul ez az immunitás. Úgy vélte, a szélsőséges megnyilvánulások izomból, erőből, kizárólag törvényes eszközökkel nem akadályozhatók meg, ennek ellenére fontos a jogi szabályozás. A politikus elmondta, az alkotmány 16. szakaszának első bekezdése tiltja a diszkriminációt, míg a második bekezdés kimondja, hogy senki nem állhat a törvények felett.
A büntetőjogi eszközök tekintetében a Btk. 317-es szakasza börtönbüntetéssel sújtja a rasszizmust és a diszkriminációra való felbujtást tiltja, míg a 31/2002-es sürgősségi kormányrendelet a szélsőséges szervezetek létrehozását és működtetését tiltja. A törvény szigorú, a büntetési tétel 15 évnél ér véget. Súlyos büntetés jár azért is, ha valaki egy tekintélyuralmi, rasszista, xenofób, nemzetiszocialista jelképet gyárt, forgalmaz, tűz ki, ez 6 hónaptól 5 évig terjedő börtönnel szankcionálható – sorolta Eckstein-Kovács. Szerinte az a közös elem a két jogszabályban, hogy nem nagyon alkalmazzák.
„A 137/2000-es kormányrendelet beterjesztésekor Gabriel Andreescut kértem fel, hogy vesse meg az elméleti alapjait a jogszabálynak. Az a jó a rendeletben, hogy kihágásokkal operál: ha személy elleni diszkriminációt állapít meg, a büntetési tétel 400-tól 4000 lejig terjed, a közösség elleni diszkriminációt pedig 600-tól 6000 lejig bünteti. Ennek végrehajtására jött létre a CNCD, amelyik a forradalom után, nyugati mintára készült intézmények közül nagyon kevesek egyikeként bevált és működőképes. A szelídebb, figyelmeztetőbb stílusával a CNCD talán hatékonyabb. A jogi szabályozás nagyon fontos, de nem elégséges a jelenség vissza szorításához” - vélte a volt szenátor.
Alapvető erkölcsi normák nem képezhetnek pártérdeket
Síklaki István úgy vélte, súlyos kérdés, hogyan tud egy társadalom az eszkalációs mechanizmusokra válaszolni, mert egy jól működő társadalom odacsap, amikor kell, és megállítja. „Határozottan, nem mérlegelve, hogy szeretni fognak-e a választóim vagy nem. Vannak azonban olyan társadalmak is, ahol kiaknázzák, feltüzelik a kérdést, mert politikai tőke kovácsolható belőle. Amerikában fellépnek ez ellen, környékünkön pedig politikai haszonszerzés céljából rájátszanak. Pártot lehet erre építeni Magyarországon, a Jobbikot. Időnként más pártok is beszállnak: a szocialisták a határon túli magyarok választójoga kapcsán játszottak rá ilyen érzelmekre, a Fidesz is rájátszik erre. Amikor egy politikai rendszerben az alapvető erkölcsi normákat opportunista módon a saját pártérdekeinkért kihasználjuk, akkor ott vannak ezek a bajok, amikkel küszködünk. Az állam nem önmagában van. Meggyőződésem: egy liberálisnak nagyon pontosan kell tudnia, hogy az állami kemény fellépés mennyire fontos, anélkül nincs liberalizmus. Ez hiányzik és ettől tudnak ilyen gubancok adódni” - mondta a szociálpszichológus.
Az állam kirekeszt vagy bekebelez
Az egyik probléma az állammal, hogy nem pártatlan – tette hozzá Kozák Gyula. Szerinte a multikulturális társadalmakban az állam a címzetes nemzet állama legtöbbször. „Az államnak és a társadalomnak az asszimiláció mindig is célja volt, és még mindig az. A másságot vagy kirekeszteni, vagy bekebelezni próbálja. Ilyen szempontból lehet, hogy másfelől kellene megközelíteni a problémát. A társadalmat, a címzetes nemzetet, amelyik kisajátítja magának az államot, nem morális közösségként kellene meghatározni, hanem valami más formában. pl. gazdasági szervezetként, és akkor nyilvánvalóak lennének a szerepek, hatáskörök. Amíg morális közösségként képzeljük el, és él az 1700-as években született elv, hogy a politika és a kultúra egybe kell essen a nemzetállamon belül, még akkor is, ha nem nevezzük nemzetállamnak, addig a válsághelyzetek állandóan ki fogják termelni ezeket a morális közösséget tisztító gyakorlatokat. Mert a másság eleme egyfajta tisztátalan eleme a morális nemzetnek” - fogalmazott.
Bizalom és reputáció
Síklaki István úgy vélte, a hagyományos társadalmi, kommunikációs terekben a szólásszabadság, az emberi méltósághoz való jog nem jól, nem könnyen, de kezelhető volt. Ehhez képest nagy kérdés, hogy az internet hozott-e olyan minőségi változást, hogy ez abban a formában kezelhetetlenné válik? - tette fel a kérdést. „Hajlok arra, hogy igen. Orbán Viktor most tesz egy gesztust, betiltja a kurucinfót, de nonszensz, nem lehet betiltani. A karakán, határozott fellépés nagyon hiányzik az általam elképzelt társadalomból, államból, de az internettel szemben ezek a fajta megoldások nem működnek.
Az internet két olyan értéket hoz vissza a társadalmakba, amelyek az elmúlt évtizedek során kikoptak, és ezek hiánya borzasztóan ártott: ez a bizalom és a reputáció. Ha megnézzük a társas média közösségeket, nagyságrendtől függetlenül, ezek nem működhetnének, ha a tagok ne lennének egymás iránt bizalommal, ha nem tartanák számon, ki rendes tagja a közösségnek, és ki nem tartja be a normákat. Pl. a taskrabbit.com. Az elmúlt öt évben kialakult rendszerek optimizmusra adhatnak okot, de lehet, hogy ennek pont a fordítottja lesz a folytatás ” - mondta a szakember. (a TaskRabbit alapötlete abból indul ki, hogy az emberek nagy része utálja a napi aprómunkát, illetve kisebb vállalkozások esetében is akad olyan kisebb munka, amire nem akarnak külön embert alkalmazni, ezért ilyen munkaerőt közvetít az oldal - szerk. megj.)
A humor lehet az egyik megoldás
Eckstein-Kovács Péter szerint a humor eszközével kell háttérbe szorítani a szélsőséges tartalmak fogyasztóit, és ez által legyenek marginálisak, ne tudjanak beleszólni a politikába, ne legyenek meghatározó, környezetrontó elem. A humor nagyszerű stratégia, működne is, de ki szervezi meg? - tette fel a kérdést Síklaki. „Az állam láthattuk, hogy nem. Hogy lehetne elérni, hogy értékjellegű dologban is beinduljon a taskrabbithoz hasonló szerveződés. Erre egyelőre nem tudom a megoldást” - mondta.
Fosztó László szerint az információs forradalom ad eszközöket erre, a tartalom a kérdés, ki kellene találni, mik lehetnek ezek a gesztusok, az eszközök, amivel nevetségessé lehet tenni ezt a folyamatot. „A nehézség a szélsőséges mozgalmakkal az, hogy ezek mind antiestablishment jellegűek. Hogyan lehet fellépni valami ellen, ami önmagában protesztként szerveződik? Meg kellene nézni, hogy a szélsőséges tartalmak által hangoztatott fenyegetettséget miként lehetne nevetségessé tenni. Továbbá a lenézés, a dehumanizálás gesztusát is visszájára kellene fordítani, mert az elítélés nem elég erős reakció” - vélte az antropológus.
Heteró-e vagy?
Síklaki István szerint ez nem más, mint az etnocentrizmus, ami egyszerűen benne van az emberben. „Akkor leszek stabilabb, önbecsülésem akkor erősebb, ha valakit lenézhetek. Ezt nem nagyon lehet kivédeni, ennek szélsőséges változata a dehumanizáló nyelv. Lehet, hogy van egy kapaszkodó, amit meg lehet fogni. Kifejlesztettek egy melegekkel kapcsolatos tréninghez egy kérdőívet. Olyan kérdések vannak benne, mint pl.: miért gondolja úgy, hogy önnek heteroszexuálisnak kell lennie? Lehet, hogy az ön heteroszexualitása csak azért van, mert még nem töltött el egy jó éjszakát egy azonos nemű jó partnerrel? Miért kell beszélnie a heteroszexualitásáról? Miért nem tartja meg magának? És így tovább. Az összes sztereotip megfogalmazást, ami a homoszexuálisokkal kapcsolatban él a köztudatban, ezúttal a heteroszexuálisok esetén fogalmazták meg. Döbbenetes látni a hatását. Ha olyan helyzetet állítunk elő, amelyben, mire észbe kapna az illető, már beleképzeli magát a másik helyzetébe, az tud hatni, de ehhez végtelenül ravasznak kell lenni” - zárta Síklaki István.
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!
ItthonRSS
Csúszópénzért elnézte a szabálytalanságokat és nem zárt be cégeket az Adócsalás Elleni Főigazgatóság két ellenőre
Itt a vége: felmondott a Transindex teljes szerkesztősége
Eljött az a pillanat, amikor magunkról adunk hírt nektek, és ráadásul sokunknak ez lesz az utolsó is, amit a Transindex felületére írunk. Ma reggel, huszonhárom évnyi működés után felállt a Transindex teljes szerkesztő csapata.
Benyújtották a gyermekeket a homoszexualitást népszerűsítő tartalmaktól „megvédő” RMDSZ-tervezetet
A gyermekvédelmi törvényt módosító javaslatot a "genderideológia nyugati térnyerésével" indokolják.
A fejlesztési minisztérium többlettámogatást ad a távfűtést működtető önkormányzatoknak
