2026. április 5. vasárnap
8°Kolozsvár >> Más város
Hajnali hírlevél >> Feliratkozás

Kormányhatározattal gördítenék el az akadályokat az aranykitermelés útjából

Kertész Melinda Kertész Melinda 2013. június 12. 15:18, utolsó frissítés: 2013. június 13. 12:22

Immár biztos, hogy nem a szakbizottságban döntenek arról a vitatott törvénymódosításról, amely kisajátítás révén biztosítana zöld utat a bányakitermeléseknek.


A kormány sürgősségi rendelettel fogadhatja el már a következő időszakban, de legkésőbb az őszi ülésszak kezdetekor a 85/2003-as bányászati törvény sokat vitatott módosításait. „A szakbizottságban az elmúlt három hétben nem kezdődött el a munka, mert kiderült, a bányatörvényről nem a szakbizottsági jelentés alapján tárgyalna a parlament, hanem sürgősségi rendelet útján a kormány fogadja el a módosításokat” – mondta el megkeresésünkre Antal István RMDSZ-es parlamenti képviselő, a képviselőház Ipari és Szolgáltatások Bizottság titkára.

A szenátushoz 2009-ben benyújtott törvénymódosító tervezetről nem volt érdemi vita a felsőházban, a dokumentum hallgatólagos elfogadással 2011-ben került a képviselőház Ipar és Szolgáltatások Bizottságához. A verespataki bányaberuházás kérdése idén májusban visszakerült a politikai napirendre, így a törvénymódosító tervezet ismét aktuálissá vált: a szakbizottságban napirendre tűzték, azonban az előrevetíthető kormányrendelettel történő elfogadás miatt nem tárgyaltak róla.

Antal szerint a kormány végül azért döntött úgy, hogy saját kezébe veszi a bányatörvény módosításának az ügyét, mert a kormánypárti parlamenti képviselők körében is igen vitatott a tervezet. Egyébként az RMDSZ-es törvényhozók is elégedetlenek a dokumentum tartalmával.


A civilek is kifogásolják a törvénymódosító tervezetet



A 85/2003-as bányászati törvény tervezett módosításai nemcsak a parlamentben keltenek feszültséget, környezetvédelmi civil szervezetek és aktivisták tiltakoznak ellene, sőt aláírásgyűjtést is kezdeményeztek az ügyben. A Toni Greblă PSD-s és Ion Ruşeţ PDL-s politikus által 2009-ben benyújtott módosítás-tervezet ugyanis olyan javaslatokat tartalmaz, amelyek a civilek szerint sértik a magántulajdonhoz való jogot, és elfogadásuk súlyos környezetvédelmi problémákhoz vezethet.

„A módosító tervezet a bányaprojektek engedélyeztetésének leegyszerűsítését és felgyorsítását célozza. Ennek érdekében ezentúl a bányatársaságoknak nem kellene tekintettel lenniük a műemlékekre, védett területekre, nem kellene környezetvédelemmel, területrendezési tervekkel és engedélyekkel bajlódniuk. Sőt, amennyiben magántulajdon áll az útjukba, abból az embereket kilakoltathatják, területeiket, ingatlanjaikat is kisajátíthatják. A tervezet szerin tehát, ha egy bányatársaság megkapja a Román Ásványkincs Hatóságtól a kitermelési engedélyt, akkor a felszínen található, bányaprojekt útjában álló ingatlanokat kisajátíthatja” – írják közleményükben a Zöld Erdély Egyesület és a Mentsük meg Verespatakot mozgalom aktivistái.

A civilek szerint a tulajdonos abban a pillanatban elveszíti tulajdona feletti jogát, mihelyt a bankszámlájára a bányavállalat átutal egy pénzösszeget.

„A bányaprojektek engedélyezésének ilyen mértékű megkönnyítése nemkívánatos táptalajt képezne egy felelőtlen, kizsákmányoló és nem fenntartható bányaipar elburjánzásához Erdélyben, amelynek következtében elfogadhatatlan környezet-szennyezés és rombolás venné kezdetét” – írják közleményükben a zöldek.

A Mentsük meg Verespatakot mozgalom kezdeményezésére 150.000 ember fejezte ki nemtetszését egy petícióban, és utcai tiltakozásokra is került sor.


Mit gondol a tervezetről Antal?

A képviselő szerint a módosítások elfogadásával megváltozna a jelenlegi gyakorlat, mi szerint egy beruházásra közérdekű tevékenységként tekintenek. Egy beruházás megvalósítása előtt már nem fogják kikérni a beruházásra kiszemelt terület tulajdonosának véleményét, legyen az magánszemély vagy önkormányzat: közérdekű kisajátítás címen elveszik a tulajdonostól az illető területet, amelynek ellenértékét piaci áron fizetik ki.

Bár a civilek úgy vélekednek, hogy a törvénytervezetet egyértelműen a verespataki aranybánya-projektre szabták - hiszen, mint fogalmaznak, valamennyi jelenlegi akadályt elgördítené ennek útjából -, ez már nem csak Verespatakról szól: Antal szerint egyéb kitermelések esetében is jól fog a licenc-tulajdonosoknak a módosítás, hiszen ha terjeszkedni szeretnének és nem egyeznek ki az ingatlantulajdonosokkal, ezeknek már nem lesz lehetőségük peres úton hátráltatni a kitermelést.

„Főleg Verespatak esetében alkalmaznák a törvényt, de a jogszabály egyéb beruházásokra is érvényes marad. A bányatörvény múlt ciklusban történt előkészítése során sikerült kieszközölni, hogy a stratégiai fontosságú altalajkincsek, a hasznosítható kőzetek maradjanak állami köztulajdonban, (az alkotmány szerint létezik állami köztulajdon és létezik helyi köztulajdon), az ásványvizek pedig helyi köztulajdonba kerüljenek, és ezek kitermelési jogát is a helyi hatóságokon keresztül kellett volna igényelni, illetve az illetéket, amelyet kitermelés után fizet a kitermelő, a helyi önkormányzat kapta volna meg. Most minden állami köztulajdon lesz és a bányailleték sem a helyi közösséghez kerül, akiket tulajdonképpen zavar a kitermelés, hanem az államkasszát gazdagítja. Ezen a helyzeten aligha lehet változtatni, hiszen a 70%-os parlamenti többséget nem lehet befolyásolni” - vélekedett a képviselő.

Antal szerint ez a törvénymódosítás is annak a jele, hogy a PSD központosítás-párti: azt szeretné, hogy Bukarestben dőljön el az is, hogy valamelyik hegyvidéken adnak-e engedélyt „egy kis kő vagy kavics” kitermelésére.

Antal a módosítás reális veszélyére hívta fel a figyelmet: „Eddig ha egy kitermelésre vonatkozó licenc meghirdetésekor többen jelentkeztek, akkor az a jelentkező élvezett előnyt, akinek tulajdonában volt az illető terület, vagy aki az illető terület esetében 15-20 évre kötött haszonbérleti szerződéssel rendelkezett. Most viszont azok élveznek előnyt, akiknek több a pénzük, hiszen csak egyszerűen megvásárolják a kitermelésre szánt területet, amelyet aztán 30 napon belül fel kell szabadítani. Ezzel a módszerrel a helyi kis- és közepes vállalkozókat egy pár nagyobb cég ki tudja iktatni. A mi érvrendszerünknek egyik erőssége volt, hogy oda kell figyelni a helyi kis- és közepes vállalkozásokra, hiszen ők helyi szinten vannak bejegyezve, profitjuk egy része is helyben marad, emellett a helyi lakosságnak adnak munkát”.

Antal szerint sajnálatos, hogy kormányrendelet útján születik a döntés a módosító javaslat ügyében. Úgy látom, hogy lehetett volna finomítani a módosító tervezeten a bizottságban, hiszen a közbeszerzési törvény esetében három-négy pontban elfogadták a mi véleményünket. „Úgy értékelem, éppen ezeknek a változtatásoknak a megvalósítását akarta a kormány megakadályozni. Azért is döntöttek a kormányrendelettel történő elfogadás mellett, mert az ülésszak végéig el akarják fogadni és tudják, hogy a bizottság két hét alatt nem tudja ezt a hosszú és nehéz technikai szöveget előkészíteni és elfogadni” - mondta a képviselő.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS