2025. december 17. szerda
8°Kolozsvár >> Más város
Hajnali hírlevél >> Feliratkozás

Helyi szinten kavarhatnak be az ismeretlen nemzetiségűek

kérdezett: Gy. A. 2013. július 05. 12:50, utolsó frissítés: 18:09

A népszámlálás végleges eredményeiben megjelent 1,18 millió olyan személy, akinek nem ismerjük a nemzetiségét. Veres Valér szociológust kérdeztük, érintheti-e ez hátrányosan a magyarokat.


Mitől nőtt meg ilyen mértékben az állandó népesség a népszámlálás részeredményeihez képest?

– Egy romániai viszonylatban rendhagyó dolog történt, bár nemzetközi viszonylatban használják ezt a módszert. Mivel több megyében is úgy érzékelték, hogy lényeges alulszámlálás történt, ezért a népszámlálás adatbázisát összevetették a különböző népességnyilvántartásokkal, és ahol be tudtak azonosítani olyan személyeket, akik bizonyos kritériumok szerint bizonyítottan az országban éltek, de nem lettek megszámolva, azoknak néhány adatát – amiket át lehetett venni ezekből az adatbázisokból – átvették. Ezt a hivatalos anyagban, amit közzétettek, leírták, és az is szerepel itt, hogy melyek ezek az adatbázisok, és milyen arányban, mennyi embert vettek át ezekből.

Viszonylag sok, 1 183 000 embert vettek át adatbázisokból, ennek nagy részét, 65%-át a D112-es nyilatkozat, az ANAF alkalmazottakra vonatkozó társadalombiztosítási nyilvántartása alapján, és 16%-át a D070-es nyilatkozat alapján, ez az ANAF-hoz kisvállalkozók és szabadfoglalkozásúak által letett nyilatkozat. Olyan személyekről van tehát szó, akik Romániában legálisan munkát végeztek a népszámlálás előtti 12 hónapban. Úgy tekintették, hogy a népszámlálás kritériumai szerint az ország állandó népességéhez tartoznak, mert másképp, ha nem lennének itt, nem tudnának munkát végezni.


Hogy tudták kiszűrni az átfedéseket?



– Összevetették a két adatbázist, és akik hiányoztak a népszámlálásiból, azokat betették a másikból. A személyi szám (CNP) alapján megnézték, hogy ezekben a gazdasági adatbázisokban ki van benne pluszban.


Milyen következményei lehetnek az adatok ilyenfajta duzzasztásának?

– Ennek a kiegészítésnek az egyik fontos funkciója nagy valószínűséggel az volt, hogy az Európai Unión belül Románia relatív aránya ne csökkenjen nagyon, mert a népesség számától függ az európai parlamenti képviselői mandátumok száma, a költségvetési kulcsok és a döntéshozatal rendszere az Európai Bizottságon belül. Ez az egyik ok, a másik lehet pszichológiai – hogy mégiscsak húszmillió fölött vagyunk.


Ez külföldön mennyire bevett módszer?

– Vannak olyan országok, ahol átalakították a hagyományos népszámlálást: először átveszik ezekből az adatbázisokból az adatot, és ahhoz kérnek kiegészítést, például interneten. Ausztriában és az Egyesült Államokban is így történik. Az utóbbi időben egyre nehezebb az embereket elérni, beazonosítani ebben a mozgó, globalizált világban, ezért máshol is áttértek erre a módszerre.

Az én szakmai kritikám az, hogy ezt előzetesen bele kellett volna foglalni a módszertanba, erre előre gondolni kellett volna. Mivel nem volt előreláthatóan bevéve a módszertanba, hogy ezt a módszert alkalmazni fogják, a népszámlálás adatainak, mint hivatalos adminisztratív adatoknak bizonyos vonatkozású használatában problémákat vethet fel.

Ennek a módszernek a használata felveti például azt a problémát is, hogy a népszámlálás úgynevezett kulturális adatai hiányoznak az adatbázisokból átemelt személyek esetében. Ez egy érzékeny ügy, és minket, kisebbségieket különösen érdekel. Ezekről az emberekről nem tudjuk, hogy milyen nemzetiségűek és milyen anyanyelvűek. Ráadásul azt sem lehet megtenni, hogy a nemzetiségi arányokat azok alapján, akiktől meg tudtuk kérdezni, extrapoláljuk az egész országra, és akkor megtudjuk, hogy hány magyar van, mert erősen sajátosan oszlik meg ez az ilyen adatbázissal számolt népesség: 17%-uk Bukarestben él, és viszonylag nagy arányban Iasi (4,4%), Temes (3,4%), Bákó (3%), megyében illetve 2,9%-uk él Kolozs, Dolj és Galac megyékben. Külön kiemelték, hogy néhány megyében nagyon-nagyon kevés személyt vettek át ilyen adatbázisból, ezek közé tartozik Kovászna (0,5%), Hargita (0,7%), Szilágy (0,8%) és Beszterce-Naszód (1%) megye. Ebből az következik, hogy az ezzel a furcsa módszerrel megszámolt személyek közt a magyarok aránya kisebb, mint az össznépességen belül, illetve azok közt, akiket a népszámlálás során ténylegesen összeszámoltak.


Ki lehet védeni, hogy a hivatalos etnikai arányok ne boruljanak fel emiatt?

– Az etnikai arányok nem borulnak, mert ebben a közleményben, a módszertani leírás végén jelezték, hogy a népszámlálás nemzetiségi és felekezeti adatait csak azokból számítják, akik ezt bevallották. 18 884 000 ember alapján számítják, ennyien nyilatkoztak a nemzetiségükről, és nyilván ezen belül is van egy kisebb szám, mintegy ötvenezer személy, aki nem vallotta be nemzetiségét, mert ez nem volt kötelező. A magyarok aránya 6,5%, számuk pedig 1 227 000. Valószínűleg majd fogunk egy számítást végezni, hogy hány magyar lehet összesen az országban az adatbázisokból átvettekkel együtt, de ez már csak egy becslés lesz. A területi összetételt látva az adatbázisból átvettek eloszlása erősen különbözik a magyarok eloszlásától, tehát ott, ahol sok embert nem számoltak meg, ott alig élnek magyarok, ezért szerintem a 6,5%-ot nem szabad egyszerűen rávetíteni a húszmillióra, hogy kiszámoljuk, hány magyar él az országban.


Ön szerint a magyarságra nézve nem lesznek súlyos következményei az új adatoknak?

– Remélem, hogy nem élnek vissza vele. Annyiban nem látom, hogy nagy baj legyen belőle, hogy a közleményben is jelezték, hogy az országos nemzetiségi és felekezeti arányt csak azok alapján számolhatják ki, akik be is vallották.

De az országos arány az egy dolog, itt a helyi arányok a fontosabbak, mert az önkormányzati törvényben szabályozott kisebbségi nyelvhasználati jog ettől függ, és ott politikai szinten is tisztázni kell, hogy ne legyenek visszaélések, mert ha egyes megyékben, pl. Temes megyében, ahol elég sokan vannak, akiket így átvettek, az össznépességhez fogják számítani a magyarok arányát, beleszámítva az adatbázisból átvetteket, akkor lehet, hogy néhány településen nem 20%, hanem csak 19% lesz a magyarok aránya. Tehát van feladata az érdekérvényesítésnek a népszámlálás következményei kapcsán, merülnek fel problémák – de ezek nem kezelhetetlen problémák.

Ha nagyon egyértelműen és jóindulatúan leszabályozza a kormány, hogy olyan esetekben, amikor egy bizonyos törvényt alkalmaznak, akkor csak a nemzetiségüket bevallókon belüli arány alapján kell számolni, akkor rendben van. Ha ez nem történik meg, ha ezt nem határozzák meg, akkor merülhetnek fel problémák.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS