Király az eredményekről: a végzősök jelentős része nem ment érettségizni
kérdezett: Kertész Melinda
2013. július 08. 15:38, utolsó frissítés: 17:47
Az államtitkár szerint a tavalyihoz képest azért jobbak az érettségi eredmények, mert nagyon sok felkészületlen diáknak azt tanácsolták, inkább ne is próbálkozzon.
Az idei végzősök 55% feletti arányban mentek át az érettségin, jóval nagyobb arányban, mint az előző években: 2011-ben 46%-os, tavaly 44%-os az átmenési ráta. Az idei végzősök 62,32%-os sikeres érettségi rátáját az előző években végző, az érettségi vizsgának újból nekifutók rossz eredménye csökkentette, ők mindössze 30,82%-ban vették sikerrel a vizsgát.
Kovászna és Hargita megye a középmezőnyben található, noha a tavalyi eredményekhez képest itt is észlelhető a javulás. A szakoktatásból kikerülők érettségi eredménye az országos 34,15%-os arányhoz képest is lehangoló képet mutat: Hargita megyében a szakképzésben résztvevők 19,32%-a ment át az érettségin, míg Kovászna megyében ez az arány 15,13%-os. Ezzel együtt országos viszonylatban pozitívnak lehet tekinteni a mérleget, ezzel Király András oktatási államtitkár is egyetért, akit arra kértünk, kommentálja az idei érettségi eredményeket.
Király András: - Valóban pozitív a mérleg, de úgy érzem, nem azon kell filozofálni, hogy miért történt ez így. Tulajdonképpen az iskolák is átérezték annak a felelősségét, hogy ki az a tizenkettedikesek közül, aki megérett az érettségire. Ugyan jogosult lett volna rá, de jelentős százalék nem ment érettségizni, és ez annak tudható be, hogy az iskolák jól kommunikáltak a szülők irányába, el tudták nekik magyarázni, hogy van élet érettségi nélkül is, másrészt megértették a diákokkal is, hogy aki nincs felkészülve, az nem fog átmenni az érettségin.
Ez a hozzáállás javulást hozott az eredmények tekintetében, mert jelentős volt azoknak a diákoknak a száma, akik nem jelentek meg az érettségin. Hogy jó döntés volt, az látszik, hiszen az érettségire jelentkezőknek majdnem 60%-nak sikerült az érettségije. Viszont egyértelmű, hogy létezik egy jelentős törés az elméleti és a szakközépiskolák között, ezen a problémán pedig javítani kell. De ezzel nem azt sugallom, hogy mindenki irányuljon az elméleti líceumok felé, hiszen féloldalas az a társadalom, ahol csak elméleti szakembereket képeznek. Egy normális társadalomnak egy kis százaléka orvos, ügyvéd, pedagógus vagy bankszakember, hiszen szükség van gyakorlati szakemberekre is.
Az tételek nehézségi fokáról azt mondanám, hogy 5-ös, 6-os osztályzatot könnyebben el lehetett érni, de úgy gondolom, hogy ez így is normális egy olyan helyzetben, amikor a diáknak nem volt választási lehetősége, eleve líceum felé kellett orientálódjon, hiszen 2009-től nem indult szakiskolai osztály.
Nagyon jól át kell gondolni a következő évek beiskolázási stratégiáját. A 31-32% a szaklíceumok átmenési aránya alacsony, itt van, amin dolgozni. Ha minőségi oktatás felé akarunk elmozdulni, akkor véleményem szerint teljesen mindegy, hogy valaki elméleti líceumot vagy szakközépiskolát végez, egy érettségi diploma önmagában érték.
Azonban az köztudott, hogy nem az érdeklődési kör vezérli a diákokat, amikor középszintű oktatási intézményt választanak. A jó képességű diákok az elméleti líceumba iratkoznak, a kevésbé jó képességű tanulóknak pedig a szakoktatási intézmények maradnak. Ön szerint hogyan lehet kilépni ebből az ördögi körből?
- Úgy, hogy a szaklíceumok esetében elérjük azt, hogy minőségi gyakorlati oktatást nyújtsanak a tanulóiknak, érezhetővé váljon az, hogy aki onnan kikerül, abból jó mérnök, vagy jó szakember lesz, aki a munkaerőpiacon képes lesz elhelyezkedni.
Úgy érzem, a következő lépésben azt kell meghatározni, hogy mennyi lesz a beiskolázási számarány az elméleti, szaklíceumi osztályok esetében. Nem népszerű lépés, de szükséges, mert ezzel a rendszert tudjuk egy kicsit forradalmasítani.
Ön szerint hogyan néznének ki az ideális beiskolázási arányok?
- Hogyha nagyon szigorú akarok lenni, akkor azt mondanám, hogy 25%-nál több nem lehetne az elméleti oktatás, 5-10% lehetne az úgynevezett vokacionális, tehát művészeti oktatás, 35-40% a szaklíceumi, és a maradék az a gyakorlati szakoktatás. Itt azt is hozzátenném, hogy az EU-s elvárásoknak megfelelően 2020-tól mindenki számára kötelező lesz a 12 osztály. Szerintem az oktatásnak egy ilyen fajta felosztása jelentős változásokat is hozna. A szakiskolákat és a szaklíceumokat nem lehet elméleti oktatással működtetni. Jó ellenpéldáink vannak: Brassóban két német cég, az egyik a mechatronika, a másik a fafeldolgozás terén a legmodernebb technikát tanítja szakiskolában és óriási a jelentkezés, hiszen versenyképes, felkészült szakmunkásokat képeznek. Jól felszerelt, gyakorlatozási lehetőséget kínáló műhelyekre van szükség.
A szakoktatás terén országos viszonylatban is nagyon rossz eredmények születtek, Hargita megyében a műszaki iskolákban az átmenési arány 19,32%, Kovászna megyében pedig még rosszabb, 15,13%-os a sikeresen érettségizők aránya.
- Azt kell mondanom, hogy az iskola vezetőségének, az osztályok pedagógus közösségének rossz volt a kommunikációja a szülők irányába, mert azért magának az iskolának is van felelőssége ebben a kérdésben.
Tehát ezeknek a diákoknak el sem kellett volna menniük érettségizni?
- Ha ilyen nagy arányú a sikertelenül érettségizők aránya, akkor el kellett volna magyarázni az érettségire való jelentkezés előtt a diákoknak, hogy létezik posztliceális oktatás a két megyében. Aki elvégzi a 12 osztályt, az kap egy bizonylatot, amely a szakának megfelelő képesítésről is tanúskodik, ezzel a bizonylattal pedig lehet jelentkezni a posztliceális képzésre, oda nem kell érettségi diploma.
ItthonRSS
Csúszópénzért elnézte a szabálytalanságokat és nem zárt be cégeket az Adócsalás Elleni Főigazgatóság két ellenőre
Itt a vége: felmondott a Transindex teljes szerkesztősége
Eljött az a pillanat, amikor magunkról adunk hírt nektek, és ráadásul sokunknak ez lesz az utolsó is, amit a Transindex felületére írunk. Ma reggel, huszonhárom évnyi működés után felállt a Transindex teljes szerkesztő csapata.
Benyújtották a gyermekeket a homoszexualitást népszerűsítő tartalmaktól „megvédő” RMDSZ-tervezetet
A gyermekvédelmi törvényt módosító javaslatot a "genderideológia nyugati térnyerésével" indokolják.
A fejlesztési minisztérium többlettámogatást ad a távfűtést működtető önkormányzatoknak
