2026. május 5. kedd
8°Kolozsvár >> Más város
Hajnali hírlevél >> Feliratkozás

Decentralizáció, érthetően

Főcze János 2013. október 11. 18:09, utolsó frissítés: 2013. október 14. 09:24

Nem arról kell szólnia, hogy az önkormányzatoknak több hatáskörük lesz-e, hanem sokkal inkább arról, hogy a döntések közelebb kerülnek a polgárokhoz – mondja Cseke Attila.


Az USL úgy döntött, jövő év elején terjesztené a parlament elé a decentralizációról szóló törvénytervezetét. A szövetséget alkotó pártok az önkormányzati hatáskörbe kerülő, jelenleg a kormánynak alárendelt intézmények listájáról kedden egyeztettek.

Egyebek között a jelenleg minisztériumi alárendeltségben működő közegészségügyi intézetek, mezőgazdasági igazgatóságok, munkaügyi felügyelőségek, sportlétesítmények, kulturális igazgatóságok, folyami kikötők kerülnek megyei, illetve települési önkormányzatok hatáskörébe - közölte Liviu Dragnea szociáldemokrata miniszterelnök-helyettes, miután erről a liberális koalíciós partner elnökhelyettese, Klaus Johannis vezette küldöttséggel tárgyalt.

Az USL-ben zajló viták egyik oka lehet az is, hogy a PSD és a PNL különböző szerkezetű és erősségű helyi szervezetekkel rendelkezik. A PSD inkább érdekelt a decentralizációban, mert a központi hatalmi helyzete gyengülése esetén a helyi és megyei szintű bázisaira támaszkodhat, országszerte számos megyében és nagyvárosban rendelkezik erős szervezetekkel és szilárd szavazóbázissal.

Ezeken kívül az úgynevezett „helyi kiskirályok” is nagy számban PSD-sek, tehát tulajdonképpen ők kapnának további hatásköröket (ne feledjük, hogy maga Dragnea is ilyen). A PNL ezzel szemben helyi szinten kisebb számú erős szervezettel rendelkezik.



Felemás decentralizálás?

DECENTRALIZÁCIÓ

» Liviu Dragnea a kormány eddigi legkomolyabb lépésére készül

» Borboly: jöhet a decentralizáció, de rendeljenek mellé forrásokat is

» Cseke Attila: széleskörű decentralizációt javasol az RMDSZ

» Borbély: nagyobb prioritás a decentralizáció, mint a regionalizálás

» Ponta: nem lesz sürgősségi rendelet a decentralizációról

» Támogatja az RMDSZ a kormány decentralizációs törvénytervezetét

» Ponta: a közlekedési rendőrség és a tanfelügyelőségek központosítva maradnak

» Decentralizáció: döntött az USL az intézmények listájáról

» Decentralizáció, érthetően

» Borbély: politikai hiúságból nem fogadta el a szenátus az RMDSZ decentralizációs tervezetét

» Ponta szerint mégis pénzforrásokkal decentralizálnak

» Ponta: felelősségvállalással fogadja el a kormány a decentralizációs törvényt

» A decentralizációról egyeztettek Dragneával az RMDSZ frakciói

» Borbély: ne a polgármesterek javasoljanak alpolgármestert

» Winkler: a mezőgazdasági adónak helyben kellene maradnia

» Közpolitikai Intézet: az ország modernizációját hátráltatja a decentralizációs törvénytervezet

» Elfogadta a kormány a decentralizációs törvénytervezetet

» Az USL még mindig nem döntött, hogy mit decentralizálna

» Ki nyer a legtöbbet a decentralizációval?

» Törvénytelenül fogadhatja el ma a kormány a költségvetést

» Kiskirályok döntenek: erről szól majd a decentralizáció?

» Módosító javaslatokat nyújt be az RMDSZ a decentralizációs törvénytervezethez

» Megtámadja az alkotmánybíróságon a dencentralizációs törvényt a PDL

» Borbély szerint az RMDSZ sikere is a decentralizációs törvény

» Decentralizáció: az RMDSZ a sepsibesenyői tábor és a csíki jégpálya átadását kéri

» Félezer módosítást fogadott el a kormány a decentralizációs törvényhez

» Decentralizáció: a folyamat, a tét, az érvek és ellenérvek

» Bekerültek a decentralizációs törvénytervezetbe az RMDSZ módosító javaslatai

» Alkotmányellenes a decentralizációs törvény

» Kelemen: veszélyes is lehet az alkotmánybíróság döntése

további közviták »
Cseke Attila RMDSZ-es képviselő a Transindexnek elmondta, hogy az RMDSZ bármilyen fajta decentralizációs tervezetet támogatni tud, de szeretnék, ha a kormánypártok a decentralizálás finanszírozását is megoldanák, valamint, ha a tanfelügyelőségek is a megyei önkormányzatok hatáskörébe kerülnének. A képviselő szerint a kormánynak kiemelten kell figyelnie arra, hogy a decentralizált intézmények finanszírozása ne ütközzön problémákba.

Példaként hozta fel az ifjúsági és sporthatósági ügynökségeket, amelyeknek a tervezet alapján az állam csak 2014-ben biztosít keretet a költségvetésből, azután a megyei vagy helyi önkormányzatoknak kellene azokat fenntartaniuk. Cseke szerint ez nem korrekt, ugyanis a decentralizálással együtt kellene az intézmény fenntartására szolgáló keretet is biztosítani.

Cseke úgy gondolja, hogy a tanfelügyelőségeknek, a levéltáraknak és a katasztereknek, illetve a megyei munkafelügyelőségeknek is fel kellene kerülniük a listára.

A képviselő szerint a decentralizáció révén helyi szintre kerülő intézmények partnerként vehetnek részt a helyi szintű, különböző szakterületen kidolgozott stratégiai célok elérésében.

Ha egy megye például a gyógyszeriparát szeretné fejleszteni, és van egy gyógyszergyára is hozzá, akkor a decentralizált intézmények együttes munkával hozzájárulhatnak a folyamathoz. Elsősorban biztosítani kell az egyetemeken keresztül a megfelelő szakembergárdát, a munkaerőforrás előteremtéséhez kellenek a már decentralizált iskolák, a szakképzések szervezését lebonyolító Országos Munkaerő-foglalkoztatási Ügynökség és a tanfelügyelőség – ez utóbbi összeállítja a szükségletek figyelembe vételével a beiskolázási tervet, és Bukarestbe küldi.

Egy Bukarestben kinevezett intézményvezető nem biztos, hogy figyelembe veszi a megyei önkormányzat igényeit. Az Munkaerő-foglalkoztatási Ügynökségek jelenleg a kormány által megkövetelt szakképzéseket indítanak, nem pedig olyanokat, amelyek a megye stratégiai céljaihoz vagy igényeihez alkalmazkodnak. – magyarázza.

Arra kérdésre, hogy az RMDSZ tervez-e módosító indítványokkal alakítani a tervezeten, Cseke elmondta, a parlamentben csak az RMDSZ-nek van decentralizációs törénytervezete (ezt júniusban nyújtották be), és szakmai tapasztalattal is rendelkezik a decentralizációval kapcsolatosan. „A kórházakat mi decentralizáltuk, és a tanügyi decentralizáció történésekor kormányon voltunk. Tehát van gyakorlati tapasztalatunk is” – hangsúlyozta a képviselő, és hozzátette, módosításokról csak a tervezet végső verziójának megszületése után lehetne beszélni.



Kinek jó a decentralizálás?

A képviselő szerint mindenkinek érdekében áll a decentralizáció minél szélesebb körben történő megvalósulása. „Minden párt arra kell gondoljon, hogy előbb-utóbb ő is lesz ellenzékben. Azon kellene gondolkodjon, hogy hogy maradhatnak meg az önkormányzatai erősek és finanszírozottak. És a decentralizáció nem arról szól, hogy az önkormányzatoknak több hatáskörük lesz-e, hanem sokkal inkább arról, hogy a döntések közelebb kerülnek a polgárokhoz.”

Hogy a polgárok számára miért előnyös a decentralizáció? Cseke példaként a kórházak esetét hozza fel. A kórházak decentralizációja előtt mind az adminisztratív problémákat, mind a páciensek részéről érkező feljelentéseket Bukarestben, a minisztériumnál orvosolták, ez azt feltételezte, hogy vagy írni kellett a szaktárcának, vagy pedig Bukarestbe kellett utazni az ügyintézés érdekében. Ezen kívül, ha például egy kórházmenedzser javasolni szeretett volna valamit a minisztériumnak, akkor nem biztos, hogy sikerrel járt, hiszen a szaktárca egyszerre 430 kórházért felelt. Azonban a kórházak decentralizációját követően a helyi önkormányzatokhoz, tehát az emberekhez közelebb került a döntés, és a beavatkozás valószínűsége is nőtt a probléma megoldásának érdekében, hiszen lerövidült a procedúra.

„A decentralizáció nem arról szól, hogy az önkormányzatok további hatásköröket kapnak, hanem arról, hogy a plusz hatáskörök révén a szolgáltatások minősége javul. Minden európai példa azt mutatja, hogy a decentralizáción keresztül a közszolgáltatások jobbak lettek” – magyarázta a politikus.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS