2026. október 18. vasárnap
8°Kolozsvár >> Más város
Hajnali hírlevél >> Feliratkozás

Miért fáj Oroszországnak Deveselu?

Főcze János 2013. október 29. 12:11, utolsó frissítés: 12:21

A rakétaelhárító rendszer miatt az Egyesült Államok lépéselőnyben lenne egy atomháború esetén. De zsarolni is könnyebb lesz neki.


Hétfőn megkezdték a munkálatokat az Olt megyei Deveselun található lerobbant katonai bázison, amelyeknek eredményeképp egy modern, 200 fős amerikai személyzet által működtetett és az USA rakétaelhárító rendszerében működő katonai bázis fog létrejönni. Az építkezéseket NATO, amerikai és román hivatalosságok jelenlétében indították be. De nem mindenki örül ennek a fejleménynek: Oroszország, Putyinnal az élen, nagyon érzékenynek mutatkozik az ügyben.

A hidegháború különböző fázisaiban volt eset arra, hogy az Egyesült Államok atommonopóliummal rendelkezett, de arra is, hogy a Szovjetunió bevethető atombombáinak a száma messze meghaladta az amerikaiakét.

A poszthidegháborús érában (de már a Reagan adminisztráció óta) úgy tűnik, egy régi konvenciót hág át az Egyesült Államok: a kölcsönös fenyegetettség fenntartását, ami eddig azt eredményezte, hogy atompatthelyzet állt elő. Egyik fél sem vetette be az atomfegyvereit, tudva, hogy ez ugyanolyan választ eredményezne, és


a kölcsönös pusztuláshoz vezetne.



A SALT-1 (Tárgyalások a Stratégiai Fegyverek Korlátozásáról) szerződés, amelyet 1972-ben írt alá Richard Nixon és Leonyid Brezsnyev, éppen erről szólt, az ABM-eket (Ballisztikus Rakéta Elhárító) a két szuperhatalom fővárosait és néhány indítóállomást védő rendszerekre korlátozták. A SALT-2 után a START-ok (Szerződés a Stratégiai Fegyverek Csökkentéséről) ideje jött el, ami végül a Bush-adminisztrációnak köszönhetően meghiúsult. A Barack Obama és Dimitri Medvegyev által aláírt New START sem rendelkezett az ABM-ek leépítéséről, csupán a nukleáris fegyverek számának csökkentéséről.

Így érthető Oroszország prüszkölése egy olyan rakétaelhárító rendszer kiépítése miatt, amely hivatalosan ugyan Irán és Észak-Korea ellen irányul. De elég a térképre néznünk: az orosz földről indított rakéták is ott repülnének el, így azokat is leszednék a NATO elfogórakétái.


Tehát a védekezés lehetőségének a kiépítése ebben az esetben értelmezhető úgy is, mint egy támadás. És így lehet az, hogy a többször hangoztatott

defenzív jelleg értelmezhető offenzívnak is.

Oroszország valójában a kölcsönös pusztulás elvének felszámolása miatt ellenkezik. Ha a kölcsönös fenyegetettség megszűnik, akkor az Egyesült Államok lépéselőnybe kerül egy atomháború esetén. Annak ellenére, hogy nem valószínű, hogy atomháború tör ki, ez nem csak a pusztításról szól, hanem tárgyalási előnyről és zsarolási lehetőségről is. Így nem csoda, hogy Oroszország kézzel-lábbal kapálózik ellene.

A Bush-adminisztráció által megálmodott rakétapajzsot az Obama-adminisztráció megváltoztatva, de lényegében hasonló céllal építgeti 2009-es meghirdetése óta. A valamikor csillagháborúsnak nevezett reageni projekt különböző mutációi egyre olcsóbbak és kivitelezhetőbbek lettek, és most úgy tűnik, hogy hét év múlva rövid, közepes és hosszú távú rakéták interceptálására is készen áll majd a rendszer.

Az Európai Szakaszos Adaptív Megközelítés (EPAA) fantázianevű projekt több szakaszban (igen, innen a név) szeretné megvalósítani azt, hogy 2020-ra a NATO-tagállamok keletről rakétavédettség alatt álljanak. Ez az Egyesült Államok projektje a NATO keretén belül, így a költségvetést is ő állja,


Románia csupán a területtel járul hozza a projekthez.

Az öt fázis ideje alatt folyamatosan bővül a helyszínek száma, és bővül a bázisok felszereltsége is. Így 2020-ra a tervek szerint az európai rakétapajzs az Egyesült Államok területét is védi majd, miközben képes rövid és közepes hatótávolságú (tehát az Európára veszélyt jelentő) rakétákat is elfogni.

Akció közben:




Ebben a komplex rendszerben a műholdak és radarok által megfigyelt térségekből jövő rakétákra Aegis osztályú fregattokról és a földi bázisokról (ilyen lesz Deveselun is) indított elfogórakétákkal (Romániában SM-3 Block 1B típusú elfogórakétákat fognak használni) lehet válaszolni. A rakétákat így még a célba érésük előtt meg lehet semmisíteni.


Hogyan működik? Tételezzük fel, hogy egy, a NATO fele tartó rakétát észlelnek a műholdak és a radarok, amelyek jeleznek a földi állomásoknak, illetve a fregattoknak. Attól függően, hogy szárazföldről vagy tengerről könnyebb-e leszedni a rakétát, az Aegis osztályú fragattok vagy a Deveseluhoz hasonló bázisok valamelyikéről elfogórakétát indítanak. Ez a rakéta még röptében megsemmisíti a támadó rakétát.


A Deveselun hétfőn megkezdett építkezéssel tulajdonképpen a második fázisba jutott az EPAA. A projekt az Egyesült Államoknak összesen 400 millió dollárjába kerül, ezen kívül évi 20 milliót fordítanak majd a fenntartására.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS