Hogyan tovább az autonómia felé?
Kertész Melinda
2013. november 12. 14:52, utolsó frissítés: 16:32
Az RMDSZ, az MPP, az EMNP és az SZNT vezetőit arról kérdeztük, szerintük milyen lépéseket kell megtenni a nagy menetelést követően az autonómia felé. Megegyeznek abban, hogy a románok nélkül nem fog menni.
Kétségtelenül újra politikai napirendre került az autonómia kérdése a Székelyek Nagy Menetelését követően. Kelemen Hunor RMDSZ-elnök bejelentette, egy új autonómia-törvénytervezet kidolgozását vállalta fel az RMDSZ. A többi politikai szervezettel egyelőre nem látszik körvonalazódni egy együttműködési felület, erre a szövetségi elnök legközelebb a tervezet kidolgozása utáni időszakban látja a lehetőséget. Az EMNP és az MPP elnökei nem zárkóznak el az együttműködés gondolatától, Toró T. Tibor, az EMNP elnöke meg is kereste a szövetségi elnököt ez ügyben, Biró Zsolt pedig úgy fogalmazott, el is várja, hogy az RMDSZ formálisan is felajánlja az együttműködés lehetőségét a polgáriaknak. Az RMDSZ, az MPP, az SZNT és az EMNP vezetőit arról kérdeztük, hogy a Székelyek Nagy Menetelése után – amelynek ügye mögé mindannyian felsorakoztak – hogyan látják, mi a továbblépési lehetőség az autonómia felé vezető úton. Nagyjából mindannyian megegyeztek abban, hogy a románok nélkül nem lesz autonómia, Izsák Balázs azonban szkeptikus, hogy a többségi társadalom nyomásgyakorlás nélkül megnyerhető az ügynek.
Hogyan képzeli el az autonómia-harc lépéseit Kelemen Hunor?
– a románok nélkül nem lehet az ügyben előrelépni
– a románokkal meg kell értetni, az autonómiával ők semmit nem veszítenek
– nem számíthatunk arra, hogy nemzetközi nyomás kényszeríti ki az autonómiát
– már elkezdődött az autonómia-törvénytervezet kidolgozása kapcsán a munka
– RMDSZ-en belüli és kívüli szakemberek dolgoznak a tervezeten
– a dél-tiroli autonómia-modellt veszik alapul
– év végéig elkészül az autonómia-törvénytervezet, utána kezdődhet a közvita, ekkor várják az egyházak, civil szervezetek, más politikai szervezetek bekapcsolódását
– párhuzamosan építik a román társadalommal folytatandó párbeszéd kereteit
Kelemen Hunor a Transindex megkeresésére úgy nyilatkozott, az RMDSZ csíkszeredai kongresszusán elfogadott dokumentumok egyike arra vonatkozik, hogy a kulturális autonómiával illetve a székelyföldi autonómiával kapcsolatosan folytatja a szövetség a jogalkotásai munkát. Felidézte: a kulturális autonómia tervezete ott van a parlamentben, azt nem kell újra kitalálni, illetve a területi autonómia-tervezetről elmondta, nem most kell kitalálni a spanyol viaszt, hiszen az RMDSZ-en belül és kívül több autonómia-tervezet született a rendszerváltást követően.
“Szinte a semmiből indultunk; az elmúlt több mint 20 évben a nyelvi jogok területén, a kétnyelvű feliratok, a nyelvhasználat, az oktatási intézményekben az anyanyelven történő tanulás területén nagyon sok minden történt. Ezeket a megszerzett jogokat meg kell védeni, hiszen ezeket bármikor veszélybe sodorhatja egy magyarellenességével kitűnő politikai kurzus.
Nemcsak megőrizni kell ezeket a jogokat, hanem tovább is kell lépni, azonban sem a kulturális, sem a területi autonómiát, sem egyéb közösségi joghoz kapcsolódó előrelépést a románok nélkül nem tudunk megtervezni. A nyelvi jogok területén is csak úgy sikerült az elmúlt több mint húsz évben előrelépni, hogy ezt a román társadalommal lépésről lépésre elfogadtattuk, és partnerekre találtunk bennük akkor, amikor ezeket a döntéseket meg kellett hozni.
El kell mondanunk a román társadalomnak, hogy az autonómia-törekvés nem a román társadalom ellen irányul, az autonómia semmit nem vesz el a román emberektől. Nem lesz senki szegényebb, vagy boldogtalanabb, senki nem fog kevesebb eséllyel indulni az életben, ha a magyar közösségnek a szülőföldön való megmaradásához, a nemzeti identitás megőrzéséhez, megerősítéséhez olyan közjogilag beágyazható intézményes keretek jönnek létre, amelyeket mi általánosan az autonómia szóval írunk le. Azonban az autonómia a románok nélkül nem megvalósítható, mert sem Budapest, sem Brüsszel, sem Washington nem küldi el ajándékba nekünk sem a Mikulással, sem a Nyuszival” – mondta az RMDSZ elnöke.
Hozzátette, a kongresszusi döntés értelmében az RMDSZ keretében elkezdődött az autonómia-törvénytervezet kidolgozásának a munkája, már két-három találkozó is volt ezzel kapcsolatosan. “Nem fogunk média-balettet folytatni, ezzel a munkával kapcsolatosan híreket generálni. Csak akkor fogjuk a közvéleménnyel ismertetni a munkát, amikor már elkészült egy tervezet, és akkor indítjuk el a közvitát is. RMDSZ-en belüli és kívüli szakembereket kértünk fel a tervezet megalkotására, mert szakembereknek kell megfogalmazniuk, amit a politika felvállal, és a politikumnak kell kiválasztania az irányt, amerre menni akar.
Én ebben a pillanatban úgy látom, amit mi szeretnénk, ahhoz a dél-tiroli modell áll a legközelebb. Tehát ezt a modellt vesszük kiindulási alapul, anélkül, hogy azt gondolnánk, hogy módosítás nélkül át lehet ültetni egy olaszországi modellt Romániába. De mint keretet, mint működőképes autonómiát, intézményrendszert, a dél-tirolit tartjuk legközelebbinek elképzelésünkhöz. Arra számítok, hogy év végére elkészül a tervezet, így a közvitát decemberben-januárban elkezdhetnénk. Úgy szeretném beütemezni ezt a folyamatot, hogy február folyamán, amikor megkezdődik a jövő évi első parlamenti ülésszak, tudjuk benyújtani a tervezetet a parlamentbe.
Ezzel párhuzamosan készítjük a román társadalom felé az üzeneteket, és a párbeszéd intézményes formáját, amelyen keresztül a következő időszakban a román társadalom felé próbálnánk egy olyan csatornát nyitni, vitát gerjeszteni, amely ezekhez a törekvésekhez racionálisan, érvelésekkel próbálna támogatókat találni.
Persze nyilvánvaló, hogy ezt a kérdést nem lehet teljesen érzelemmentessé tenni, talán nem is szabad erre törekedni, de arra igenis kell törekedni, hogy nem feltétlenül a politikusok köréből, hanem az akadémiai, a civil szférából, a közvélemény-formálók körében olyan embereket nyerjünk meg, akik ma már elfogadják azt, hogy az autonómia nem az ördögtől való, nem valaki ellen, hanem valakiért van. A legnagyobb kihívás ennek a párbeszédnek a felépítése lesz, azonban ezt a lépést nem lehet kihagyni, lépésről lépésre kell haladnunk. Amikor a tervezetünk elkészül, közvitára bocsátjuk, ekkor mindenkit, a civil szervezetek, egyházak, más politikai szervezetek bekapcsolódását szívesen látjuk.
Hogyan képzeli el az autonómia-harc lépéseit Izsák Balázs?
– öt szinten folytatják az autonómia-küzdelmet: a helyi közösség, az önkormányzatok, a törvényhozás, az anyaország, a nemzetközi fórumok szintjén
– újabb autonómia-tüntetéseket terveznek
– az SZNT autonómia-törvénytervezetét akár állampolgári kezdeményezés formájában is beterjeszthetik a parlamentbe
– lehetőséget lát arra, hogy az SZNT is bekapcsolódjon az RMDSZ autonómia-tervezetének kidolgozásába, bár nem látja, miért kellene eltérni az SZNT létező autonómia-tervezetétől
– a „románság megszólításáról” beszélni nagyon hangzatos, de szerinte eufemisztikus
Izsák Balázs elmondta, idén nyáron a Székely Nemzeti Tanács öt területet vázolt, amelyiken a következőkben az autonómia-küzdelmet folytatják: a helyi közösség, az önkormányzatok, a törvényhozás, az anyaország, a nemzetközi fórum.
„A székelyek nagy menetelésének a tétje a székelyek akaratának a felmutatása, a belső kohézió erősítése, annak a jelzése Bukarest és a közvélemény felé, hogy nem egy-két politikusnak az elképzeléséről van szó, hanem tömegigény van az autonómia kivívása mögött. Minden egyes területen folytatjuk a munkát, ami azt jelenti, hogy zajlik a székelyföldi közösségen belüli munka, lesz újabb tüntetés, a Székely Nemzeti Tanácsot erősítjük. Nagyon sok vetülete van ennek a munkának, a törvényhozási munkát is fontosnak tartjuk, a SZNT-nek van egy határozata a törvénytervezet újbóli beterjesztéséről, akár állampolgári kezdeményezésként is – ez iránt egy SZNT-határozat alapján kötelezettséget vállaltunk” – mondta el megkeresésünkre az SZNT elnöke.
Elmondta, az SZNT lehetőséget lát arra, hogy az RMDSZ által kezdeményezett új autonómia-tervezet kidolgozásában együttműködjenek a szövetséggel, de úgy gondolja, hogy az SZNT autonómia-statútuma megfelel és összhangban van az autonómiák európai gyakorlatával, a székelység hagyományaival is, és a román jogrendbe is beilleszthető, így nem látja, miért kellene ettől eltérni. „Az autonómiának vannak fontos ismérvei, ha azoktól eltérünk, nem autonómiáról beszélünk már. Megértettem, hogy az RMDSZ mást akar, azonban amíg nem látom az elképzelést, nem szívesen nyilatkozom ez ügyben” - mondta.
Azzal kapcsolatosan, hogy a románság bevonása egy fontos szempont, Izsák Balázs úgy nyilatkozott, a „románság megszólításáról” beszélni nagyon hangzatos, de szerinte eufemisztikus. „A párbeszéd létrejöttéhez két fél szükséges, de nem a mi térfelünkön pattog a labda, az legyen világos” – mondta el Izsák, aki szerint már számtalanszor megkeresték a románok választott politikai vezetőit, ám nem jártak sikerrel. „2004-től kezdődően, amikor a Csapó József nevéhez fűződő autonómia-tervezet elkészült, az összes parlamenti frakciót megkerestük, és megpróbáltuk velük a tervezetet megismertetni, idén például Dorin Floreát, a marosvásárhelyi románság által választott városvezetőt hívtuk a SZNT gyűlésére, emellett anyagaink 90%-át lefordítjuk románra, a román médiában történő szereplést nem utasítjuk vissza” – sorolta az SZNT párbeszédre törekvő próbálkozásait Izsák.
Mit mond Toró T. Tibor?
– a menetelés révén a közösség felismerte, hogy politikai tényező lehet
– szükség lenne kiállni a Partium sajátos jogállása mellett is
– az autonómiatörekvések kapcsán szükség van egy társadalmi vitára, meg kell hallgatni az opponenseket is
– együttműködési ajánlatot tett az RMDSZ-nek az autonómia-tervezet kapcsán, de nem kapott választ
– elképzelhetőnek tartja, hogy az MPP-vel egy közös politikai szervezetet hozzon létre az EMNP
– a következő megmozdulást Bukarestben kellene megtartani: ezt a várat csak offenzívával lehet bevenni
Toró szerint több úton kell indulni, elsősorban a Székelyek Nagy Menetelése során keletkezett összefogást kell tovább éltetni. Szerinte a menetelés révén a közösség felismerte, hogy politikai tényező lehet, amikor ez fontos.
„Nem szabad a közösséget becsapni azzal, hogy hátat fordítunk neki. Ennek a veszélyét azonban látom, az egyik ilyen veszély az lehet például, hogy az RMDSZ enged a szirénhangok csábításának, és úgy lép kormányra, hogy nem veszi figyelembe azokat az értékeket, eszméket, amelyekért több mint százezer ember összegyűlt” – mondta az EMNP elnöke.
Kérdésünkre, hogy az autonómia-tervezet kidolgozásának elakadásától tart-e, Toró úgy nyilatkozott, elképzelhető, hogy amikor az RMDSZ igent mond a kormányra lépésre, akkor nem szabja a szerepvállalás feltételéül azokat a célkitűzéseket, amelyek az autonómia lényegét adják, ennek az egyik formája például az a bizonyos, Székelyföld sajátos jogállásáról szóló törvénytervezet, amelynek kidolgozását bejelentették. „Ehhez hozzátenném, hogy szükség lenne kiállni a Partium sajátos jogállása mellett is. Azt gondolom, hogy az RMDSZ-nek a régióátalakítás, alkotmánymódosítás, gazdasági, szociális kérdések mellett ehhez kellene kötnie a kormányzati szerepvállalását, ha ezekben a kérdésekben nem lenne egy kőkemény elvi álláspontjuk, akkor úgy érezném, hogy elárulták és becsapták az erdélyi magyar közösséget, a menetelésben résztvevő több mint százezer embert. Közösen kellene kidolgozni a további lépéseket, szükség van egy társadalmi vitára, meg kell hallgatni az opponenseket is, akik esetleg másként látják a kérdéseket” – mondta az EMNP elnöke.
Kérdésünkre, hogy elképzelhetőnek tartja-e azt, hogy együtt dolgoznak a tervezeten az erdélyi magyar politikai szervezetek, civil szervezetek, Toró úgy válaszolt, erre már tett ajánlatot az RMDSZ-nek, de választ nem kapott.
Hozzátette, egy közös műhelymunkát tartana szerencsésnek, hiszen az SZNT keretében jelentős tapasztalat halmozódott fel a Csapó József szenátor által közel tíz évvel ezelőtt kidolgozott, majd Izsák Balázs SZNT-elnök által átvett verzió elkészítése során, másrészt az Erdélyi Magyar Néppártban is vannak szakemberek, akik ebben a folyamatban szerepet vállaltak.
Kérdésünkre, hogy az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum feltámasztását egy járható útnak tekinti-e a párbeszéd elindítása érdekében, Toró úgy nyilatkozott, nem az elnevezésen van a lényeg, akár más konstrukcióban is megtörténhet ez a beszélgetés, az a lényeg, hogy létezzen egy virtuális asztal, amely mellé leülhetnek a különböző politikai szereplők, hogy megnézzék, van-e közös mozgástér.
Az MPP-vel is próbáltak beszélni, de úgy látja, a polgáriak „engedtek az RMDSZ szirénhangjainak”. „Az EMNP nyitott az MPP-vel az együttműködésre, akár azt is elképzelhetőnek tartom, hogy egyesítsük az erőinket és hozzunk létre közösen egy politikai szervezetet, amelynek nem is az elnevezése a lényeges, hanem az, hogy ha közös céljaink vannak, akkor ezek érdekében közösen tudjunk fellépni. Állítom azt, hogy az MPP-vel sokkal több közös élmény és érték köt össze, mint az RMDSZ-szel” - nyilatkozta Toró.
Szerinte a politikai szervezeteknek a Székelyek Nagy Menetelése során tapasztalt együttállását valamilyen formában intézményesíteni kellene, ebben a keretben pedig mindenkinek a saját eszközeit felhasználva kellene a dolgát tennie. „Bukarest az első számú célpontunk, ott kellene valamilyen módon a román politikumot pozitív állásfoglalásra kényszeríteni. Ezért mondtam azt, hogy a következő megmozdulást Bukarestben kellene megtartani” - mondta.
Kérdésünkre Toró úgy nyilatkozott, biztos, hogy a román politikum offenzívaként venné ezt a megmozdulást, viszont úgy látja, hogy „ezt a várat offenzívával lehet bevenni”. „ Ennek az egyik formája, hogy elmegyünk Bukarestbe, amit eddig még soha nem tettünk. Ez is akkor lehet sikeres, ha együtt megyünk az üzenetünkkel, amit át akarunk adni. Ezt megelőzően a három párt és esetleg a civil szféra közös delegációja kellene elmenjen Bukarestbe tárgyalni a felelős hatóságokkal. Ezt javasoltam múlt héten, ezt a javaslatomat egy kicsit részletesebben is ki fogom fejteni” – nyilatkozta Toró T. Tibor.
Hogyan látja a további lépéseket Biró Zsolt?
– ki kell használni a törvény adta lehetőségeket, az önkormányzatoknak társulniuk kell, megyei és helyi szintű referendumokat kell kiírni, élni kell a polgári engedetlenség eszközével
– 158 székelyföldi önkormányzat társulhatna, helyi referendumot írhat ki az autonómia kérdésében
– a tömegmegmozdulásokról sem kell lemondani
– közös erővel kell a magyar szervezeteknek fellépni
– a románokat nyomás alá kell helyezni ahhoz, hogy eredményt tudjunk elérni
– március 14-re, a Székely Szabadság Napjára százezer főt várnak Marosvásárhelyre
– elvárják, hogy az RMDSZ megkeresse az MPP-t az autonómia-tervezet kapcsán
Biró Zolt, a Magyar Polgári Párt elnöke felsorolta azt a négy lépést, amellyel véleménye szerint a Nagymenetelést követően az autonómia felé lehet haladni: ki kell használni a törvény adta lehetőségeket, az önkormányzatoknak társulniuk kell, megyei és helyi szintű referendumokat kell kiírni, élni kell a polgári engedetlenség eszközével. Ezek mellett a tömegmegmozdulásokról sem kell lemondani, illetve el kell érni azt, hogy a nemzetközi lobbi révén nyomást lehessen gyakorolni a román politikumra.
Biró szerint mindenki egyetért azzal a két alaptétellel, hogy közös erővel kell a magyar szervezeteknek fellépniük, illetve, hogy a románok nélkül nem lehet eredményeket elérni az autonómia felé vezető úton. „Van egy olyan beidegződött felfogás, hogy a kormányzati szerepvállalás által lehet eredményeket elérni. Az 5-6%-os parlamenti részvételtől aligha fog megtérdelni a román hatalom. Annál inkább kell használni a nemzetközi lobbit – az EU-t és különböző intézményeit, mint például az EB-t, vagy az EP-t, a polgári kezdeményezés eszközét, a külföldi szolidaritás-tüntetéseket – , és a közvetlen demokrácia eszközeit, például olyan rendezvények által, mint a nagy menetelés.
De a közakarat felmutatása mellett ki lehet használni a már létező törvényes keretet, és azt fel kell tölteni tartalommal. A törvények lehetőséget adnak arra, hogy az önkormányzatok egymással társuljanak. Az SZNT autonómia-statútumának mellékletében fel van sorolva az a 158 önkormányzat, amelynek a Székelyföldet kell alkotnia. A társuláshoz az kell, hogy a 158 önkormányzat külön-külön egy erre vonatkozó határozatot fogadjon el” – magyarázta elképzelését az MPP elnöke. Biró szerint nem azzal kell foglalkozni, hogy a román hatalom ezt a kezdeményezést megvétózza vagy sem, hanem cselekedni kell. Szerinte ha megvétózzák, akkor a nemzetközi lobbi révén is nyomást lehet gyakorolni a román politikumra.
Egy további lehetőség a népszavazások eszköze is. A 158 önkormányzat helyi referendumot írhat ki az autonómia kérdésében, anélkül, hogy azzal törődne, hogy prefektusi vétó leállítja a kezdeményezést. Biró úgy véli, ha 158 prefektusi vétóval kell szembenézni, ez azt mutatná, hogy Romániában demokrácia-deficit van, a helyi közösségek akaratát nem akarják figyelembe venni, ez pedig a nemzetközi nyomást erősítheti.
„Romániát folyamatosan emlékeztetni kell arra, hogy a nemzetközi szerződésekben vállalt kötelezettségeit nem teljesíti. Ezek kellene legyenek a következő lépések, és a negyedik eszközhöz, a radikálisabb polgári engedetlenség eszközéhez csak akkor nyúlnék, ha a korábbi lépések nem hoznák meg a kellő eredményeket. A polgári engedetlenség lehetne például az útlezárás, az adók befizetésének megtagadása – ezek mind-mind demokratikus eszközök, még akkor is, ha esetleg bizonyos alkalmakkor, esetekben törvénybe ütköznek. Mert a törvényeket is mérlegelni kell, meg kell nézni, kik írják, és milyen szellemben születnek ezek a törvények. Az erkölcsi kérdések adott esetben felülírják a törvényeket, hiszen ne felejtsük el azt, hogy a törvényekre hivatkozva népirtást is követtek el a történelem folyamán.
Tehát a nyomásgyakorlással arrafelé kanalizálhatjuk a román politikumot, hogy végül belássa: kifizetődőbb megegyezni Székelyföld kérdésében, mintsem a folyamatos konfrontációt vállalni. A románok nélkül nem fog menni, de a románokat nyomás alá kell helyezni ahhoz, hogy eredményt tudjunk elérni.
Ami a tömegmegmozdulásokat illeti, akár már mostantól lehet készülni a március 14-i Székely Szabadság Napjára, amikor Marosvásárhelyre már nem 30 ezres, hanem akár százezres tömeget várunk”- mondta Biró.
Az RMDSZ készülő autonómia-tervezete kapcsán elmondta, nemcsak hogy bekapcsolódnának a munkába, hanem el is várják, hogy az RMDSZ megkeresse az MPP-t ez ügyben. A Csapó-féle tervezet kiindulási alap lehet, de mindenképpen kíváncsian várja az RMDSZ változatát, munkapéldányát. Az MPP elnöke szerencsésnek tartaná, ha az új autonómia-statútum a közös munka eredménye lenne azt megelőzendő, hogy utólag nézeteltérések legyenek az ügyben.
ItthonRSS
Csúszópénzért elnézte a szabálytalanságokat és nem zárt be cégeket az Adócsalás Elleni Főigazgatóság két ellenőre
Itt a vége: felmondott a Transindex teljes szerkesztősége
Eljött az a pillanat, amikor magunkról adunk hírt nektek, és ráadásul sokunknak ez lesz az utolsó is, amit a Transindex felületére írunk. Ma reggel, huszonhárom évnyi működés után felállt a Transindex teljes szerkesztő csapata.
Benyújtották a gyermekeket a homoszexualitást népszerűsítő tartalmaktól „megvédő” RMDSZ-tervezetet
A gyermekvédelmi törvényt módosító javaslatot a "genderideológia nyugati térnyerésével" indokolják.
A fejlesztési minisztérium többlettámogatást ad a távfűtést működtető önkormányzatoknak
