2026. október 17. szombat
8°Kolozsvár >> Más város
Hajnali hírlevél >> Feliratkozás

2500 lejbe is fájhat a tanároknak a tanulók megalázása

2013. november 20. 16:58, utolsó frissítés: 2013. november 21. 12:19

Az új gyermekvédelmi törvény a külföldön dolgozók gyermekeiről is rendelkezik, de nagyobb szavuk lesz a gyerekeknek a válás esetén is.


A pedagógusok nem küldhetik ki az osztályból a gyermekeket, nem állíthatják sarokba vagy kötelezhetik arra, hogy lábon álljanak. Ezeket a törvénymódosításokat George Roman, a "Salvaţi Copiii" civil szervezet elnöke tudatta egy, a Munkaügyi minisztérium által kedden szervezett sajtókonferencián.

Azok a pedagógusok, akiket feljelentenek, és beigazolódik a vád, 1000 és 2500 lej közötti büntetésekre számíthatnak – tette hozzá Elena Tudor, a Gyermekvédelmi Hatóság igazgatója. Az igazgató azonban azt mondta, hogy akkor szabják ki a büntetést, ha igazolódik az, hogy ez a fajta kitettség pszichológiailag negatívan hat a kiskorúra.

Ezen kívül az új gyermekvédelmi törvény értelmében a külföldi munkát vállaló szülőknek 40 nappal az ország elhagyása előtt


kell értesíteniük a helyi hatóságokat,



egyben megnevezve egy személyt, aki majd a gyámja lesz a kiskorúnak. Ez egy évre érvényes, és a családnak olyan gyámot kell megneveznie, aki betöltötte a 18 évet, és a szélesebb családi körből (IV. szintű rokonok) kerül ki. Ezeket a gyámokat szociális munkások fogják tanácsokkal ellátni a gyerekneveléssel kapcsolatosan. Ha a külföldön tartózkodó szülő egy évnél többet marad, akkor újra kell értesítenie a hatóságokat erről.

A külföldön dolgozó szülők gyermekeit védő törvény hátterében az áll, hogy az utóbbi évek Romániájának egyfajta társadalmi problémájává váltak a külföldön dolgozó szülők rendezetlen körülmények között Romániában maradó gyermekei.



Forrás: Gladskikh Tatiana via Shutterstock

Az új törvényben egyben arról is rendelkeznek, hogy válás esetén a megfelelő korú és érettségű gyermek véleményét is ki kell kérni a bíróságnak, hogy eldönthessék, hogy a gyermek melyik szülőhöz kerül. A bíróság ebben az esetben egy programot határoz meg, amely révén a bíróság megpróbálja elérni azt, hogy a gyermeknek minél kisebb mértékben sérüljön a kapcsolata azzal a szülővel, amelyik nem kapta meg a gyerek gyámságát. Ezekben az esetekben


elvesztik a szülői jogaikat

azok a szülők, akik alkohol- vagy kábítószerfüggők, és azok is, akik erőszakosak voltak a családban. Ha valamelyik fél ezt a programot nem tartja be, akkor a másik fél kérheti a gyermekvédelmi hatóság felügyeletét 6 hónapra. Ha az állam gondozásába kerül a kiskorú, és a szülők nem képesek fizetni a havi hozzájárulást a rendszer fenntartásához, akkor 20 és 40 óra közötti közmunkára kötelezhetőek.

Egy szülő sem mondhat le szülői autoritásáról, de megegyezhet a másik szülővel annak az alkalmazási módjáról. A bíróságoknak azonban joguk van elvenni a szülői autoritást abban az esetben, ha a bíróság alkoholizmust, pszichikai betegséget, kábítószer-függőséget állapít meg a szülőnél, vagy erőszakosan viselkedett a a családban. Hasonlóképpen dönthet a bíróság akkor, ha a szülők gyerekkereskedelem, drogkereskedelem, szexuális bűncselekmények vagy erőszakos cselekmények miatt elítélt személyek.

A nemzeti kisebbségekhez tartozó gyermekek saját nyelvükön fordulhatnak a hatóságokhoz az őket érintő procedúrák esetén.

A gyermekek jogairól és védelméről szóló törvényt szeptember 30-án közölte a Hivatalos Közlöny. (adevarul/hírszerk.)

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS