"Nem a Vass-Frunda konfliktusról kellene szóljon az SZKT"
B.P.E. 2013. november 23. 18:55, utolsó frissítés: 2013. november 24. 16:47Az Ezüstfenyő Díjak átadásának ünnepélyes hangulata vagy az utóbbi időszak eredményeinek áttekintése helyett a szokásosnál keményebb vádaskodások határozták meg az RMDSZ szombati SZKT-ját.
Jól érezte Kelemen Hunor és Markó Béla, hogy nagyon "sajtóbarát", de annál kényelmetlenebb témát szolgáltatott az SZKT a Vass-Frunda konfliktussal: mindketten megjegyezték, hogy remélik, nem erről fognak szólni a tudósítások. És bár az SZKT-nak tényleg nem a kőtörésről kellene szólnia, de nyilván nem lehet elsétálni egy olyan sztori mellett, amelyben minden adott a botrányhoz. Hamarosan visszatérünk a témához.
Kelemen Hunor politikai beszámolója
Az RMDSZ elnöke a Bethlen Gábor és Kós Károly éveként megjelölt idei év eredményeit összegezte politikai beszámolójában. Az RMDSZ-nek újra kellett tanulnia az ellenzéki szerepet, meg kellett barátkoznia az ellenzéki politizálás demokratikus eszközeivel, még olyan eszközökkel is, amelyek egy kicsit idegennek tűnnek, ijesztően hatnak, szokatlanok, nem föltétlenül kényelmesek, és közben nem szabad azt a hamis látszatot keltenie, hogy azok használata irányváltást, értékváltást jelentene – vázolta az új helyzetet a politikus. Hozzátette: ellenzékben lenni nem tragédia, semmi drámai nem lenne benne egy normális társadalomban, amelyben a többség és kisebbség viszonyában a kölcsönös bizalom lenne mérvadó. De mostanában egyre gyakrabban tapasztalják azt, hogy a megszerzett jogok megvédése is kihívást jelent.
„A megszerzett jogok korlátozására újabban az igazságszolgáltatás intézményeit kezdték használni. Ez politikai perverzitás. Ott, ahol a törvények őrzői ülnek, ott születnek a törvény szellemiségével és gyakran betűjével ellentétes döntések. A Mikó-ügytől a székely és magyar zászlós perekig, a nyelvhasználattól a diszkrimináció kiforgatásáig számtalan példát sorolhatunk ide” – mondta.
Kelemen problémának nevezte azt is, hogy a román pártok sem következetesek a kisebbségi kérdésben: míg Emil Boc partner a Kolozsvár Magyar Napok megszervezésében, és részt vesz az eseményen, addig párttársa, Dorin Florea kiűzi a magyar rendezvényt Marosvásárhelyről; míg Victor Ponta empátiával viszonyul az RMDSZ javaslataihoz, például az alkotmánymódosítás ügyében, párttársai magyarellenes törvényekkel riogatnak, prefektusaik pedig a magyar polgármesterek hivatalos feljelentőivé váltak.
A szövetségi elnök az alkotmánymódosításra, a decentralizációra, a régióátszervezésre és az annak kapcsán indított aláírásgyűjtésre is kitért. Részben Markó Béla kritikus hangvételű, a Székelyek nagy menetelése kapcsán megfogalmazott kritikájára reflektálva kijelentette: „Nem tartom életszerűnek azt a felvetést, mely szerint vagy politizálunk a parlamentben, az önkormányzatokban, vagy menetelünk. Azt mondom, hogy az is-is helyzet sokkal inkább igaz.” Meglátásában az eszköztár kiegészítéséről van szó, és a cél a közösségi akarat felmutatása, akárcsak az aláírásgyűjtéssel.
A jövő évi kihívások közül az EP-választást emelte ki, ahol az RMDSZ célja a képviselet megőrzése. „A jövő évi európai parlamenti választásokon a tulipán jele alatt és RMDSZ színekben kell indulnunk. Ez nem zárja ki a párbeszédet, nem zárja ki az együttműködést. Egyvalamit mégis kizár: nem engedünk a zsarolásnak és nem ígérünk befutó helyet olyan politikusoknak, akik a mi bizalmunkkal visszaéltek” – mondta a politikus.
Európa
Az SZKT-n elfogadták az EP-választási jelöltállítást szabályozó dokumentumot, és Kovács Péter főtitkár elmondta: az ütemterv szerint március elejére véglegesítik az RMDSZ jelöltlistáját, amelyet majd a tavaszi SZKT-ülésen fogadnak el. Látszólag egyetértés volt abban, hogy az RMDSZ-nek nem más szervezetekkel közösen, nem a nekik hátat fordítókkal együtt kell indulnia.
Máté András Kolozs megyei képviselő kijelentette: „ott kell lennünk az Európai Parlamentben, mert csak így tudunk tenni a romániai igazságszolgáltatásért, csak így tudjuk mi magunk jelezni a vészhelyzeteket és megállítani a közösségünk ellen irányuló igazságtalan döntéseket”. Az RMDSZ képviselőházi frakciójának vezetője, felhívta az SZKT-tagok figyelmét arra is, hogy az EP-választásokon a magyar állampolgársággal rendelkezők is csak egyszer szavazhatnak.
Frunda György eredményesnek nevezte Winkler Gyula és Sógor Csaba európai parlamenti munkáját, ugyanakkor elhibázottnak értékelte az Európai polgári kezdeményezés benyújtását, amelynek sorsát szerinte előre tudni lehetett, mivel a Bizottságnak nem tartoznak a hatáskörébe a kisebbségi kérdések. Az Európa Tanácsban kell a kisebbségi kérdéseket kezelni – mondta, hozzátéve: a luxemburgi bíróságon sem fognak nekik igazat adni.
Kovács Péter a kisebbségi polgári kezdeményezés benyújtása mellett érvelt: “a Romániai Magyar Demokrata Szövetségnek be kell mennie a pályára focizni, hiszen a bajnokságot akarjuk megnyerni, ha ez néha azzal is jár, hogy egy-egy meccset elveszítünk. Lehet, hogy az ellenfél erősebb, és a bíró is ellenünk fúj a meccsen, de kötelességünk harcolni, mert a lelátó tele van, és bennünk bízva szurkolnak nekünk.
A polgári kezdeményezés nem helyettesíti, hanem kiegészíti az uniós törvénykezést – vélte Sógor Csaba, aki rámutatott 1976-ban azt sem gondolta volna senki, hogy például mezőgazdasági kérdésekben is döntéseket fog hozni az Európai Parlament.
Kelemen Hunor beszámolt róla: csütörtökön a luxemburgi bíróságon megtámadták a bizottság döntését. „Nem hiszem, hogy a FUEN több mint száz szervezete ment az autópályán a forgalommal szemben. Mégiscsak abszurdum, hogy az EP hatáskörébe tartozik, hogy karácsony előtt hogyan kell a disznónak kellemessé tenni a kolbászba való becsúszást, de nem tartozik a hatáskörébe, hogy hogy él százmillió ember, hogyan élhet a kisebbségi jogokkal” - vélekedett.
Decentralizáció
A napokban kormányzati felelősségvállalással elfogadott törvénytervezet az SZKT visszatérő témája volt. Borbély László egyenesen az utóbbi kormányzatok legfontosabb intézkedésének nevezte az elfogadását. Frunda György szerint most van lehetőségünk autonómiában élni, ha tudunk élni a decentralizáció lehetőségeivel, de még legalább két-három kormányhatározatra lesz szükség a törvény életbe léptetéséhez. Cseke Attila arra mutatott rá, hogy az RMDSZ 23 éve következetesen kiáll ebben a kérdésben, és nem változtatta álláspontját attól függően, hogy éppen kormányon vagy ellenzékben volt.
Szabó József MIÉRT-elnök javasolta, hogy a helyi szintekre került ifjúsági és sporttáborok rendszeréből közösen építsenek ki egy Erdélyi Magyar Diák- és Ifjúsági Üdültetési programot, amely lehetőséget ad a tömb és szórvány újabb egymásra találására. Király András arra figyelmeztetett, hogy a tanfelügyelőségek ugyan minisztériumi irányítás alatt maradnak, de az iskolahálózat átkerül a helyi hatóságokhoz, így helyi szinten kell odafigyelni a problémákra, például a kis létszámú osztályok helyzetére.
Markó Béla kifejtette: ez az első olyan alkalom az új parlamenti ciklusban, amikor ellenzékből az RMDSZ-frakciók szolidárisan, egybehangoltan tudtak hatni abba az irányba, hogy a decentralizációs törvény megszülessen, és ebben benne legyenek a számunkra fontos intézkedések.
Neptun-gate
Borbély László és Markó Béla egyaránt érintette felszólalásában a húsz évvel ezelőtti esetet. Ha visszatekintünk az elmúlt 23 évre, nem azt látjuk, hogy a romániai magyarság a román politika várótermében ülte végig ezeket az éveket, hanem azt, hogy egy erős parlamenti és önkormányzati képviselet révén sok célját elérte – fejtette ki az RMDSZ politikai alelnöke. Hozzátette, az első néhány év nem volt egyszerű, ezért akkor többször is Európához kellett fordulniuk.
“Magukat politológusoknak nevező személyek újabban könyveket jelentetnek meg arról az időszakról, 'Neptun Gate' címmel, járják vele Erdélyt, többek között azzal az üzenettel, hogy a szövetség képviselői azon a sokat emlegetett találkozón nem használták ki maximálisan a lehetőségeiket. Azt mondják, hogy akkor kellett volna Európa segítségét jobban igénybe venni. Mi a dialógus útját választottuk, pedig az akkori marosvásárhelyi események után más utat is választhattunk volna. Az évek szerencsére bebizonyították, hogy jól döntöttünk. Sőt, akkor is helyesen jártunk el, amikor Románia Európa Tanácsi tagságát illetően egy átfogó, tizenöt pontos memorandumot nyújtottunk be, amelynek nyomán évekig monitorizálták Romániát, és számon kérték az országon azt, amit mi jogosan benyújtottunk a neptuni találkozó következtében. Ebből a 15 pontból mára sok minden megvalósult, egyrészt nemzetközi nyomásra, amely a '90-es években sokkal erősebb volt, mint most, hiszen ma azt tapasztaljuk, hogy Európa sokszor nem kéri számon az államoktól a kisebbségi jogok betartását. Ezért kell állampolgári kezdeményezésekkel jönni, az aláírásgyűjtést beindítani márciusban, annak ellenére, hogy az Európai Bizottság visszautasította a kisebbségi kezdeményezést, illetve árnyékjelentést készíteni a Kisebbségi és Regionális Nyelvek Chartája kapcsán a kormányvéleménnyel szemben, amely információink szerint egy olyan jelentés lesz, amely nem mutatja be hitelesen a valóságot” ‒ fogalmazott beszédében Borbély László.
Markó Béla szerint 1993 meghatározó év volt az RMDSZ számára. Akkor született meg az a program, amely mentén a szövetség tevékenysége az azt követő húsz évben történt; abban az évben volt a neptuni vita, amely mandátumkérdéseket tisztázott, és amelynek lényege az volt, hogy az RMDSZ a párbeszéd eszközével próbál-e érdekeket érvényesíteni, vagy más eszközöket keres. Az az egy szavazatnyi különbség, amellyel akkor nem zárták ki azokat, akik részt vettek a neptuni találkozón, mutatja, mekkorák voltak a nézetkülönbségek – mondta. Az RMDSZ akkor utat választott, az egységes utat, a parlamenti képviseletet választotta – értékelte a húsz évvel ezelőtt történteket.
Markó szerint az RMDSZ idén korszakhatárhoz ért: „Kialakítottuk a jogi kereteket, és jön a következő korszak, amikor döntési jogköröket kell magunkhoz vennünk. Az autonóm döntés különböző formái felé kell elindulnunk. Nem fogadhatjuk el, hogy a következő húsz év csak az elmúlt húsz év eredményeinek megvédésről szóljon”.
Vass Levente vs. Frunda György
Miuán két felszólaló is az "El a kezekkel Vass Leventéről és a kőtörő osztályról!" – felkiáltással élt, és megoldást sürgetett, érezhető volt, hogy lesz itt még folytatás. A történet röviden: Marosvásárhelyen az Urológia-Kőtörő Részleget más részlegbe akarják beolvasztani, ez ellen egyébként már augusztusban tiltakoztak a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem Szenátusának és Kari Tanácsainak tagjai. A kőtörő részleg vezetője Vass Levente, és sokan Frunda Györgyöt sejtik az intézkedés hátterében – akinek az urológia részleg vezetőjeként a felesége is érintett az ügyben. Az SZKT-n pedig mindketten szerepet kaptak. Előbb Frunda értékelte úgy az előtte felszólalók gesztusát, hogy a politikum megpróbál beletenyerelni egy szakmai kérdésbe. Szerinte egyesek az RMDSZ-szel akarnak megoldatni egy orvosi kérdést.
Vass Levente felszólalásában elmondta: „Polgármesterjelöltként konfliktusba kerültem Frunda Györggyel. Ennek a konfliktusnak köszönhető, hogy ma még főosztályvezető vagyok, de jövő héten már valószínűleg nem leszek az”. Vass szerint a kórház egyik legjobban működő osztályát akarják megszüntetni. Az orvos azzal vádolta meg Frundát, hogy rengeteg energiát fektetett abba, hogy felszámolja az említett osztályt, és a megyei RMDSZ-szervezet „passzívan asszisztált” ehhez. „Az egyedüli dolog, amivel meg tudom tartani a méltóságomat, hogy nem félek; sem Frunda Györgytől, sem másoktól” – kommentálta helyzetét a főosztályvezető.
Frunda válaszában hazudozással vádolta meg Vasst, és felszólította: bizonyítsa állításait, mert ellenkező esetben feljelenti. A volt szenátor egyébként azt állította: Vass Levente pár hónappal a polgármester-választás előtt azt mondta Markó Bélának, hogy vagy ráteszik a szenátori listára Frunda helyére, vagy nem vállalja a jelöltséget.
Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester egy pszichológus vagy konfliktusmenedzser igénybe vételét javasolta, kijelentve: ennek nincs helye az SZKT-n. Finomabb eszközökkel, de ugyanezt fogalmazta meg Markó Béla és Kelemen Hunor is.
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!
ItthonRSS
Csúszópénzért elnézte a szabálytalanságokat és nem zárt be cégeket az Adócsalás Elleni Főigazgatóság két ellenőre
Itt a vége: felmondott a Transindex teljes szerkesztősége
Eljött az a pillanat, amikor magunkról adunk hírt nektek, és ráadásul sokunknak ez lesz az utolsó is, amit a Transindex felületére írunk. Ma reggel, huszonhárom évnyi működés után felállt a Transindex teljes szerkesztő csapata.
Benyújtották a gyermekeket a homoszexualitást népszerűsítő tartalmaktól „megvédő” RMDSZ-tervezetet
A gyermekvédelmi törvényt módosító javaslatot a "genderideológia nyugati térnyerésével" indokolják.
A fejlesztési minisztérium többlettámogatást ad a távfűtést működtető önkormányzatoknak
