2026. május 5. kedd
Kolozsvár >> Más város
Hajnali hírlevél >> Feliratkozás

Băsescu elmagyarázta Kolozsváron, miért maradt el a schengeni csatlakozás

F.J. 2014. február 09. 20:01, utolsó frissítés: 20:12

A nyílt vita témája a jogállam volt. A Népi Mozgalom Párt USL ellenes politikai üzeneteket fogalmazott meg, Băsescu a jogállam őrének szerepében díszelgett.


Traian Băsescu államelnök Kolozsváron, a Népi Mozgalom Alapítvány szervezte nyílt vitán arról beszélt, hogy az USL-többségű parlament hogyan próbálta meg visszafordítani Romániát a reformok útjáról, valamint azt is elmondta, hogy miért nem vagyunk még mindig a Schengen-övezetben. Emil Boc, Kolozsvár polgármester arról beszélt, hogy nem szabad a törtlesztőhitel-felezéshez hasonló populista rendelkezésekkel veszélyeztetni a megszorítások által elért eredményeket.




„Románia jól áll a kisebbségi és az emberi jogok betartásában, de annál több problémája van a politikai kritériumok terén: jogállamiság, intézményi stabilitás, az igazságszolgáltatás függetlensége” – mondta el Traian Băsescu államfő.

Az államelnök szerint az MCV jelentésben is látszik, hogy Románia megítélésének legjobban az államfő leváltására tett kísérlet, majd a fekete kedd ártott. Ezek mind olyan intézkedések, amelyeket a parlamenti többséggel és kormánnyal rendelkező USL hozott. Băsescu szerint az említett és kifogásolt események révén az USL-s többségű parlament többször is megtámadta a „jogállamiságot”.



Miért nem vagyunk még a Schengen-övezetben?

Băsescu szerint a leváltására tett kísérlet azért sem volt törvényes, mert nem azért kell kiírni referendumot egy elnök levátásáról, mert nehéz döntések miatt népszerűtlen a kiírás pillanatában, hanem azért, mert megsértette az alkotmányt. Márpedig ilyen nem történt az ő megítélésében.

Az államfő azt mondta, szeretné azt hinni, hogy a 2012-ig meghozott intézkedések olyan reformok, amelyek visszafordíthatatlanok, azonban az USL ezek megváltoztatására törekszik kinevezések és intézmények törvényes keretének a beszűkítése révén.

Băsescu azt mondta, hogy 2012-ben el volt döntve, hogy három lépcsőben a Schengeni övezet része leszünk, azonban a 2012 nyara óta történő folyamatos támadások miatt az EU-s partnerek csalódtak Romániában és végül ezért nem csatlakoztunk. Ezért nem léptünk be még mindig és ebből mindenkinek hátránya származott.

A rózsaszín cetli esete

Traian Băsescu felidézte, kapott egy rózsaszín cetlit, amelynek a szövegében Călin Popescu Tăriceanu akkori miniszterelnök arra kérte, hogy „oldja meg” Dinu Patriciu dossziéjának az ügyét.

Băsescu felsorolása szerint az ő államelnöksége alatt és intézményi garanciája miatt 7 minisztert, 8 parlamenti képviselőt, egy miniszterelnököt és 20 polgármestert ítéltek el és sokan várnak az ítéletükre.

Ez azonban nem az ő érdeme, ugyanis ez történik, ha az igazgságszolgáltatás végzi a munkáját.

Az új büntetőtörténykönyv

Az államelnök meglátásában az új btk. azért előrelépés, mert lecseréli a kommunista időszak mára elavult btk.-ját. Ebben a btk.-ban nem arra fektetik a hangsúlyt, hogy minél többen törltsenek minél több időt a börtönben, hanem azon, hogy mindenkinek jár egy második esély, azonban a visszaesők sokkal súlyosabb büntetésekkel néznek szembe. Nagy hangsúly van azon is, hogy meg kell oldani a megrövidítettek kárpótlását.

A btk. létrehozásakor a fő cél egy gyorsabb rendszer, egy eredményesebb igazságszolgáltatás létrehozása volt.

Az államfő azt mondta, hogy a reformok visszafordíthatatlansága nem garantált, azonban ő minden megtesz, hogy feltartsa a jelenlegi parlamenti USL-s többséget.


Zavargások Románia körül

Románia körül nincs béke: Ukrajna és Bosznia-Hercegovina forrong, Moldova Köztársaságban meg február 2-án a Gagauz Autonóm Tartomány egy illegális referendumot tartott, amelyen eldőlt, hogy a gagauzok az Eurázsiai Uniót választják az Európai Unióval szemben, miközben a transznisztriai helyzet megoldatlan. Romániának azonban az Európai Unióhoz való tartozás nem kérdés, hisz „ferdeszemű románt” még nem látott.

A PMP-ről

Az államelnök elmondta, hogy a Népi Mozgalom Alapítvány (FMP) koraszülött gyermeke a Népi Mozgalom Pártja (PMP). Az államfő az általa koraszülöttekre jellemző átlag fölötti intelligenciával jellemzett PMP-nek sok sikert kívánt az EP-választásokon.


Emil Boc szerint kár lenne a szenvedések gyümölcseit feláldozni a populizmus oltárán

Emil Boc, Kolozsvár PDL-s polgármestere szerint a két év USL-kormányzás semmilyen számottevő reformot nem eredményezett. Ezzel ellentétben az ő miniszterelnöksége alatt egy sor nagyon fontos reformot hoztak, mint például a munkaügyi vagy az egészségügyi reform.

Boc szerint a parlament és államelnök egyenlő legitimitással rendelkezik, mert mindkettő közvetlen módon választott. Éppen ezért az USL új alkotmánya kifogásolható, mert konjunkturális helyzetet akar alkotmányosan rögzíteni.

Boc elmondta azt is, hogy az ő miniszterelnöki mandátuma alatt nehéz döntések születtek, amelyekre a gazdasági világválság kényszerítette a kormányát. Ezért vagy a megszorítások alkalmazásáról, vagy 300 000 közalkalmazott elbocsájtásáról kellett volna dönteni. Akkor úgy döntöttek, hogy a szolidaritás jegyében nem bocsájtanak el senkit, hanem ideiglenesen mindenkinek csökkentenek a fizetésén és a nyugdíjba menők után kevesebb személyt alkalmaznak. Így a Boc-kormányzás rendelkezései miatt 250 000 emberrel csökkent az államapparátus.

Băsescu magához ragadva a szót, elmondta, hogy akkor a nyugdíjakat is akarták ideiglenesen csökkenteni, hogy ne kelljen az ÁFÁ-t növelni a növekvő államadósság és bevételek beszűkülése miatt. Azonban ez nem sikerült. Az államfő szerint az ÁFA növelése nemcsak az egész gazdaság számára volt egy nagyobb ár, hanem a nyugdíjasoknak is.

Boc azzal fejezte be a beszédét, hogy nem szabad populista fogásokkal ezeket az áldozatokat eredménytelenné tenni, olyannal például, mint a Ponta kormány szociális kiadásai vagy a Ponta-kormánynak a most hozott törlesztőrészletek felezésére vonatkozó rendelkezése, ami Boc szerint csak növeli az államadósságot.

Boc és Băsescu borotvaélen

Boc bejelentette a Népi Mozgalom Alapítványhoz való csatlakozását. A PMP-hez azért nem csatlakozhatott, mert a PDL-ből való kilépése esetén elveszítené a polgármesteri székét.



Băsescunak államelnöki minőségében nem lenne szabad pártokat támogatnia, így nem tagja a PMP-nek és a FMP meghívására jött beszédet mondani a jogállam témájában. Beszéde alatt folyamatosan hangoztatta azt is, hogy az igazságszolgáltatás önálló és önállóan végzi a munkáját. Ennek ellenére többször kénytelen volt kijavítani Marian Predát, a FMP elnökét, hogy nem az államelnök és a vele szövetséges Boc kormányzása küldte börtönbe az egyik ex-miniszterelnököt, hanem az igazságszolgáltatás.

Az államelnök távoztakor megkérte a PMP-hez csatlakozó volt PDL tagokat, hogy ne támadják a PDL-t. Băsescu megítélésében a PMP-nek és a PDL-nek közös ellenésge van: az USL.

Papahagi szerint sok magyar tagja van a PMP-nek

Adrian Papahagi, a PMP alelnöke és kolozsvári szervezetének a vezetője a Transindexnek azt mondta, hogy számos magyar nemzetiségű párttaggal rendelkeznek, sőt, a nagyváradi szervezet élén Márton Árpád révén egy magyar elnökük is van. Vannak magyar tagjaik Szatmár megyéből, Nagyváradról, Kolozs megyéből. A politkus szerint, ha minőségi emberek jönnek a PMP-be, akár vezető pozíciót is kaphatnak a pártban.

Az egyetlen magyarsággal kapcsolatos álláspontjuk az, hogy nem diszkriminálnak és, hogy „minden román egyenlő”. „Úgy gondolom, hogy mindannyian itthon vagyunk Erdélyben. Meg vagyunk győződve, hogy szavazni fognak ránk!” – tette hozzá Papahagi.

A nyilvános vitán Marian Preda, Elenina Nicuț és Daniel Funeriu, a Népi Mozgalom Alapítvány alapító tagjai, valamint Eugen Tomac, Teodor Baconschi és Elena Udrea, a Népi Mozgalom Párt vezetői is részt vettek. Politikai üzeneteiket többnyire az USL-hez intézték, amelyek arról szóltak, hogy a kormánypártok felkészülhetnek arra, hogy a Népi Mozgalom Párt komoly kihívójuk lesz az elkövetkező időszakban.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS