2026. április 4. szombat
8°Kolozsvár >> Más város
Hajnali hírlevél >> Feliratkozás

Winkler: az EPP támogatja a kisebbségek kérdésének európai szintre emelését

kérdezett: B. P. E. 2014. március 10. 14:22, utolsó frissítés: 14:46

Az Európai Néppárt választási programjába bekerült kisebbségekről szóló fejezet tartalmában nem hoz újat, de nem is kell: a lényeg, hogy mindenhol szó legyen a jogainkról – véli az EP-képviselő.


Az Európai Néppárt Dublinban elfogadta a választási programját, amelybe bekerült egy kisebbségekről szóló fejezet is. Hogyan alakult ki ez a program?

– Hosszú története van az Európai Néppárt választási programjának, hiszen, akárcsak a párt alapprogramjának 2012-es módosítását, ezt is egy egyéves munka előzte meg. 2013-ban kezdtük az EPP választási programját alakítani, és az első elgondolás az volt, hogy egy nagyon rövid, kiáltványszerű dokumentum lesz az, amivel a Néppárt megszólítja az európai polgárokat.

Ez viszont többünk véleménye szerint nem volt egy realista megközelítés. Hiszen látni kell és be kell ismerni azt, hogy a 28 tagállam társadalmai elég messze vannak egymástól, ami a prioritásokat, a közbeszéd fontos témáit illeti, vagy ami a társadalom különböző csoportjait – esetünkben az erdélyi magyarokat – illeti. Ezelőtt fél évvel volt egy olyan politikai közgyűlés, vita, amelyen felszólaltam, és elmondtam, hogy az EPP-nek nem egy rövid választási kiáltvánnyal kell megszólítania az európai választókat, hanem egy olyan dokumentummal, amelyben minden közösség megtalálja a neki szóló felhívást, azt, amiből megérti, hogy az EPP az illető közösséget is támogatja. Úgy látszik, hogy ennek a véleménynek elegendő támogatója került, hiszen végül nem választási kiáltványt, hanem választási programot alkotott a Néppárt.

Miben hoz újat a kisebbségi fejezet bekerülése a választási programba, hiszen a 2012-es, bukaresti kongresszus óta az EPP alapprogramjában is van egy kisebbségi fejezet.

– Ez a fejezet tartalmában nem hoz újat, és nem is kell újat hoznia. Ugyanazt kell elmondania, amit az EPP alapprogramjában is rögzítettünk, ugyanazt kell elmondania, picikét más szavakkal és nyilván rövidebben, amit az Európai Polgári Kezdeményezésben sokkal bővebben és részletesebben megfogalmaztunk.


Azt kell mondania, hogy az Európai Néppárt támogatja, hogy az őshonos nemzeti kisebbségek és a nyelvi közösségek kérdése kerüljön európai szintre, és szülessen meg egy olyan keretszabályozás, amely garantálja nemcsak a jogok tiszteletben tartását, de azok aktív védelmét is. A közösségi jogainkról van szó: az anyanyelvhez való jogról, a nemzeti szimbólumokhoz való jogról, a jövőhöz való jogról, olyan szempontból, hogy ha nincs anyanyelvű oktatás, akkor jövője sincs a közösségnek, illetve a hagyományőrző jellegű kérdésekről, amelyek az identitás megőrzését jelentik egy nemzeti közösség esetében.

Mennyiben bír bármilyen szinten kötelező érvénnyel ez a program a tagszervezetek számára?

– A szociál-liberális szövetség, az USL választási programja mennyire volt kötelező érvényű Romániában? – ezt a kérdést így fordítanám meg. Egy választási program nem más, mint egy kínálat. Ugyanakkor, ha mélyebben tekintünk egy választási program politikai jellegébe, akkor azt is megállapíthatjuk, hogy egy választási program egy szerződés a választókkal.

Ha egy komoly politikai csoportosulásról van szó – márpedig én azt mondom, hogy az Európai Néppárt egy komoly politikai csoportosulás, komoly pártcsalád – akkor azért is olyan körülményes, nehézkes a programalkotás, azért kerül annyi vitába és egymásnak feszülésbe, hogy milyen hangsúlyok, milyen vesszők, milyen tartalom kerül bele a választási programba, mert ez egy szerződéses jellegű dokumentum. Mi, az EPP tagpártjai, így tekintünk erre, hiszen ez az, amit ajánlunk a választóinknak ahhoz, hogy a szavazatukat meg tudjuk szerezni. Szerződésként kell felfognunk ahhoz, hogy hitelesek legyünk akkor, amikor a szavazatukat kérjük.

Nyilván senki nem annyira naiv, még innen Dublinból sem, de Brüsszelből sem, hogy azt képzelje, ez egy kimondottan egységes, európai szintű választási kampány lesz, amely európai kérdésekkel foglalkozik. Nem is akarjuk ezt, például mi az RMDSZ-ben azt döntöttük el, hogy az erdélyi magyar ember kerül a kampányunk központjába, nem pedig valamilyen elvont európai fogalmak. Viszont mindezekkel együtt azt kell látni, hogy egy 29 darabos mozaik lesz az EP-kampány: 28 országos kampányból fog állni ez a mozaik, és egy 29. darabka lesz az európai tartalom, az európai kampány. Viszont én úgy vélem, hogy akkor vagyunk hitelesek, hogyha a nagy, 29. mozaikdarabban, az európai üzenetben az Európai Néppárt az erdélyi magyar közösséghez is szól. És ezáltal a kongresszusi döntés által ez megtörtént.

A dokumentumban van egy olyan megfogalmazás, hogy a kisebbségvédelem terén az EPP szorgalmazza az egyes tagállamokban tapasztalható pozitív megoldások átvételét. Mennyire egyértelmű az, hogy mi tekinthető jó megoldásnak, hiszen például Románia vezetői is számos alkalommal hangoztatták, hogy példamutató kisebbségpolitikával rendelkezik az ország, és gondolom, számos más uniós tagország tartja úgy magáról, hogy megfelelően kezeli a kisebbségek ügyét?


– Egyértelmű, hogy azok a mérvadó és kisebbségeket támogató rendszerek, amelyek valamilyen autonómiaformát garantálnak az illető közösségnek – legyen az területi autonómiaforma, kulturális autonómiaforma, vagy bármilyen más olyan, a többség és kisebbség közötti egyezség, amely autonómiát garantál a kisebbséghez tartozó személyeknek. Ez lehet, hogy nem derül ki egyértelműen ebből a választási programszövegből, viszont nagyon határozottan és egyértelműen kiderül például a polgári kezdeményezésünk szövegéből, amelyben ki van mondva, és le van írva – mert ugye ott hat oldalban tudtuk megfogalmazni azt, amit itt pár sorba kellett összevonni –, hogy pozitív és követendő példának tekinthetők azok az európai uniós tagállamok (13 van ilyen, tehát nagyjából az uniós tagállamok fele ), ahol az őshonos kisebbségek és nyelvi közösségek autonómiaformákat tudtak maguknak megalkotni, és ezeket az autonómiaformákat a többség elismeri és támogatja, illetve törvényes keretbe foglalja.

Az európai politizálás szabályai és a lehetőségek végül is arról szólnak, hogy minden úton ugyanazt az üzenetet kell megfogalmazni. És ezt is tettük az elmúlt években, hiszen ha megnézzük az emberi jogok tiszteletben tartásáról szóló, az EP-ben nemrég elfogadott jelentést, ennek a kisebbségügyi fejezete kimondja azt, hogy a kettős mércét meg kell szüntetni, és hogy azok a közösségek tudják sikeresebben megvédeni a saját identitásukat és ezáltal a saját jövőjüket, amelyek valamilyen autonómiaformát tudtak felépíteni a saját országukon belül.

Ezt az állítást sokkal bővebben megismételjük a polgári kezdeményezés szövegében, ez az állítás valamennyivel jobban kifejtve megtalálható az Európai Néppárt alapprogramjában 2012. óta, illetve ennek az elképzelésünknek, a keretszabályozás tényének és annak tartalmának a bővebb leírását lehet megtalálni az EPP bonni kongresszusi határozatában, amelyben másfél oldal állt rendelkezésünkre, hogy minden elemét – az oktatást, az anyanyelvhasználatot, a szimbólumok használatát, a hagyományok megőrzését, a jövőépítést - ki tudjuk fejteni nagyobb terjedelemben.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS