2026. október 18. vasárnap
8°Kolozsvár >> Más város
Hajnali hírlevél >> Feliratkozás

Elnökválasztások: jó eséllyel az EMNP is bevállalja a „fehér néger” szerepet

kérdezett: S.Z. 2014. július 25. 16:22, utolsó frissítés: 2014. július 28. 13:13

Bár döntés még nincs, „igen komolyan” foglalkoznak a gondolattal, hogy indítsanak jelöltet az őszi államelnök-választásokon. Interjú Toró T. Tiborral.



Felmerült egy beszélgetésen, hogy a Néppártnak indulnia kellene az elnökválasztásokon. Van-e ezzel kapcsolatos gondolkodás a párton belül?

– Régóta gondolkodunk azon, hogy a romániai elnökválasztás mit jelent a magyar közösségnek. Ott még nem tartunk, mint az Amerikai Egyesült Államok, hogy „fehér négert” válasszanak meg az ország elnökének. Az viszont világos, hogy ez politikai szempontból egy olyan esemény, amit ki lehet használni a saját céljaink érdekében. Mi mindig is fontosnak tartottuk, hogy legyen magyar államelnök-jelölt. Nem azért, amiért egyesek gondolják, hogy ha összegyűjtjük az erdélyi magyarok szavazatait az első fordulóban, akkor majd elmehetünk üzletelni Bukarestbe, és a második fordulóban az egyik jelöltnek felajánljuk azokat. Azt gondoljuk, azért szükséges a magyar jelölt, hogy kihasználva az államelnök-választásra irányuló figyelmet, nagyobb hatékonysággal el tudja mondani, hogy mi a magyarság álláspontja két nagyon fontos kérdésben.



Az egyik az, hogy milyen kellene legyen a viszonyunk erdélyi magyarként a román állammal. Humorosabban szólva ez azt is jelentheti, hogy lehet-e „fehér néger”, azaz romániai magyar az államelnök? Úgy látjuk, ez ma még nem lehetséges, és ez a kérdés magában foglalja az erdélyi magyarok státusát, autonómiaharcát, nyelvi jogaink érvényesítését és másodrendű állampolgári helyzetünk. Ezt a csomagot egy erre rátermett államelnök-jelölt ki tudja bontani.



A másik kérdéskör az, hogy romániai állampolgárként milyen viszonyunk kellene legyen a román állammal, vagyis milyen Romániát akarunk? Ennek kapcsán beszélhetünk arról, hogy hogyan kellene átstrukturálni ezt az országot. Erről, a föderális államberendezkedésről a Néppárt a 2012-es választásokon már beszélt. Úgy látom, ezt sokan még ma is tabuként kezelik.

Eddig az volt az álláspontunk, hogy ha van egy magyar jelölt – függetlenül attól, hogy melyik párt jelöli –, aki felvállalja ezt a csomagot, akkor azt a jelöltet támogatni tudnánk. Pesszimista vagyok, vajon az RMDSZ jelöltje, Kelemen Hunor ezeket az ügyeket képviselni fogja-e? Ezért igen komolyan foglalkozunk azzal a gondolattal, hogy indítsunk saját jelöltet.

Százalékban kifejezve mennyi ennek az esélye?


– Nem szeretem az ilyen százalékos játékokat. Az elkövetkező egy-két hétben döntést fogunk hozni a jelöltállításról. Még elemezzük a helyzetet, remélem, lehetőség lesz ezt a kérdést itt Tusványoson megbeszélni az RMDSZ elnökével is. Szerintem nem ördögtől való, ha több magyar elnökjelölt van, hiszen most nem sodrunk veszélybe semmilyen magyar képviseletet. A magyar-magyar versenyt mindig a románokkal való riogatással próbálták elfojtani, ez most nem áll fenn, így ez a választás a magyar-magyar megmérettetésre lehet jó alkalom.



Mi lenne a minimális szavazatszám, amire a Néppárt számít?

– Most az a fontos, hogy összegyűjtsük az induláshoz szükséges kétszázezer támogató aláírást. Azt gondolom, a hatékonyság nem szavazatszámban mérhető, hanem abban, hogy az általunk megfogalmazott üzenet eljut-e a választókhoz. Két jelölt van, mindkettejüknek azonos – vagyis nulla – esélye van megnyerni a választásokat. Sőt, a két esélyes jelölt harcát sem tudjuk érdemben befolyásolni, így a kérdés az, hogy a magyar pártok közül ki tudja a maga üzenetét hatékonyabban közvetíteni.

Budapestnek milyen szava van ebben a döntésben?

– Azt hiszem, nem Budapest dolga ezt eldönteni. Nyilván odafigyelünk a stratégiai partnerünk álláspontjára, véleményére. A Fideszhez régi kapcsolat fűz, amit stratégiai célok és nem feltétlenül az aktuális politikai konjunktúra határoznak meg. Fontos a véleményük, odafigyelünk az érveikre, de a döntés nem Budapesten, hanem itthon fog megszületni.

Tehát ebben a kérdésben akár szembe is lehet menni a Fidesszel?

– A két szervezet közötti bizalom és egymás iránti tisztelet sem engedi, hogy így tegyük fel ezt a kérdést. Figyelünk egymásra, és adunk a másik véleményére. Az egész bálványosi folyamat ezt bizonyítja, és ezt kívánja az autonómia ügye is.



Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS