Kolozsvár: a törvényszék megmagyarázta, miért kell kitenni a magyar helységnévtáblát
K.M. - F. J. 2014. szeptember 10. 15:24, utolsó frissítés: 2014. szeptember 11. 12:00A polgármesteri hivatal szóvivője szerint még nem kapták kézhez az indoklást, azonban az intézménynek kötelessége megtámadni a döntést.
Közölte döntése indoklását a Kolozsvári Törvényszék, amelyben arra kötelezi a Kolozsvári Polgármesteri Hivatalt, hogy a város öt főbejáratánál levő helységnévtáblákon magyar nyelven is tüntesse fel a város nevét.
Az indoklás kézhezvételétől számított 15 nap áll a Kolozsvári Polgármesteri Hivatal rendelkezésére ahhoz, hogyha kívánja, megtámadhassa a bírósági döntést.
>> Az indoklás teljes terjedelmében itt olvasható >>
A Kolozsvári Törvényszék szeptember 5-én kibocsátott indoklásából kiderül, milyen szempontok alapján adott helyt egy civil szervezet ez irányú keresetének. A döntést egyébként már július 11-én meghozta a Kolozsvári Törvényszék. A pert a Hollandiában bejegyzett European Committee Human Rights Hungarians Central Europe Alapítvány indította.
A döntés azért precedens értékű, mert Kolozsvár magyar lakosságának számaránya nem éri el a 20%-ot, vagyis azt az arányt, amely a közigazgatási törvény alapján kötelezővé tenné a helység nevének a kisebbség nyelvén történő feltüntetését is.
Az ügyet képviselő Szőcs Sándor a döntés megszületését követően a fellebbezés esélyeiről azt mondta, egyrészt erre nem valószínű, hogy sor kerül, de ha a polgármesteri hivatal mégis megtámadná a döntést, csekély a mozgástere. Mint kifejtette, alapfokon az önkormányzat nem nyújtott be védekezést, így ha fellebbezne, már nincs lehetősége másfajta, vagy egy teljesen új védekezéssel előhozakodni, mivel erre nem ad lehetőséget az új perrendtartási törvénykönyv.
Az indoklás
A döntését alátámasztó törvényszéki dokumentum több törvény vonatkozó cikkelyét is idézi: a közigazgatási törvényben szereplő 20%-os kisebbségi küszöbre vonatkozó kitétel kapcsán azt írja, hogy noha a kolozsvári magyarság a város összlakosságának csak a 15,7%-át teszi ki, mégis nyílik lehetőség arra, hogy a kisebbség nyelvén is felkerüljön a város neve a helységnévtáblákra.
A törvényszéki indoklás szerint a közigazgatási törvényben ugyanis nem szerepel expliciten az, hogy nem helyezhető ki az anyanyelvű felirat, ha az illető kisebbség nem éri el a 20%-os küszöböt. A bírónak kétféle jogértelmezés közül kellett választania, éspedig aközött, hogy amit nem tilt a törvény, az megengedett, illetve aközött, hogy ha valamit nem tilt a törvény, attól az még nem válik megengedetté.
Az indoklásban rámutatnak: a közigazgatási törvény kötelezővé teszi az anyanyelvű helységnévtábla-feliratozást abban az esetben, ha az illető településen a kisebbség számaránya eléri a 20%-ot, ez a cikkely ugyanakkor nem egyenértékű azzal a kijelentéssel, hogy ahol a kisebbség számaránya nem éri el a 20%-ot, ott az anyanyelvű feliratozás tilos.
Helyi szintű kompetencia
A törvényszék ugyanakkor úgy gondolja, hogy a helységnévtábla feliratozásának témaköre a helyi önkormányzatok hatáskörébe tartozik, így, ha az önkormányzat részéről létezik akarat a kisebbség nyelvén történő feliratozással kapcsolatosan, akkor ezt megteheti anélkül, hogy bármilyen törvényt megsértene.
Az indoklás szerint az önkormányzat már egyszer célszerűnek ítélte meg a helységnévtábla magyar és német nyelven történő feliratozását, hiszen erre vonatkozóan létezik egy 2002-es helyi tanácsi határozat is, amelyet azonban soha nem alkalmaztak. A törvényszék szerint a felperes jogosan kéri egy érvényben levő helyi tanácsi határozatnak az alkalmazását.
A törvényszék szerint a közigazgatás országszerte egységes elvek mentén kellene működjön, így a kolozsvári magyarokat földrajzi alapon éri diszkrimináció, hiszen nem élvezhetik ugyanazokat a jogokat, mint például a nagyszebeni, a nagyenyedi, vagy a radnóti magyarok – ezeken a településeken ugyanis többnyelvű helységnévtáblákat helyeztek ki az önkormányzatok, noha - akárcsak Kolozsváron - a kisebbség számaránya nem éri el a 20%-ot.
A kolozsvári magyarság igényli a magyar feliratozást
A strasbourgi kisebbségi keretegyezmény 11. cikkelyének 3. bekezdésére hivatkozva a törvényszék úgy ítélte meg, hogy a felperes kérése azért is jogos, mert Kolozsváron létezik egy jelentős számú magyar kisebbség, amely mind politikai, mind civil úton, több ízben is kifejezte igényét a helységnévtábla magyar nyelven történő feliratozását illetően.
Ezek figyelembevételével a törvényszék tehát határozatában arra kötelezi a Kolozsvári Polgármesteri Hivatalt, hogy Kolozsvár fő kijárataihoz helyezzen ki román és magyar nyelvű helységnévtáblát. A határozat nem végleges, az alperes szeptember 20-ig megtámadhatja a döntést.
A szóvivő szerint kötelező megtámadni a határozatot
„Még nem kaptuk kézhez a döntés indoklását” – mondta el a Transindex megkeresésére Oana Buzatu. A polgármesteri hivatal szóvivője szerint a hivatalos értesítés után fogják eldönteni, hogy mi a következő lépés. Buzatu szerint a hatályos törvények arra kötelezik a polgármesteri hivatalt, hogy minden fellebbezési lehetőséget használjon ki és támadja meg az intézményt elmarasztaló bírósági döntéseket.
Szőcs Izabella, a felperes jogtanácsosa azon a véleményen van, hogy a szóvivő által említett érv ez esetben nem áll meg a lábán, ugyanis a felperes jelezte a törvényszéken, hogy saját költségvetéséből fedezi a helységnévtáblák előállítási és felszerelési költségeit, és ez a vállalás az indoklásba is bekerült.
A cikk megjelenéséig Horváth Anna alpolgármestert nem sikerült elérnünk.
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!
ItthonRSS
Csúszópénzért elnézte a szabálytalanságokat és nem zárt be cégeket az Adócsalás Elleni Főigazgatóság két ellenőre
Itt a vége: felmondott a Transindex teljes szerkesztősége
Eljött az a pillanat, amikor magunkról adunk hírt nektek, és ráadásul sokunknak ez lesz az utolsó is, amit a Transindex felületére írunk. Ma reggel, huszonhárom évnyi működés után felállt a Transindex teljes szerkesztő csapata.
Benyújtották a gyermekeket a homoszexualitást népszerűsítő tartalmaktól „megvédő” RMDSZ-tervezetet
A gyermekvédelmi törvényt módosító javaslatot a "genderideológia nyugati térnyerésével" indokolják.
A fejlesztési minisztérium többlettámogatást ad a távfűtést működtető önkormányzatoknak
