Hogyan valósítható meg az esélyegyenlőség a helyi önkormányzatokban?
kérdezett: Kertész Melinda
2014. október 27. 13:28, utolsó frissítés: 13:49
Az EU férfiak és nők esélyegyenlőségéről szóló chartája esélyt ad a bérszakadék vagy a női képviselet hiányának orvoslására - mondja Biró Rozália.
Együttműködési egyezményt fogadott el vasárnapi küldöttgyűlésén az RMDSZ Nőszervezete és az Európai Néppárt nőszervezete, amelynek témája a helyi önkormányzatokhoz beterjesztendő, a nők és férfiak esélyegyenlőségéről szóló Európai Charta elfogadásának ösztönzése. A Charta helyi szintű bevezetésének fontosságáról és annak módozatairól az RMDSZ Nőszervezetének elnökét, Biró Rozáliát kérdeztük.
Mi a jelentősége az Európai Néppárt és az RMDSZ nőszervezetei között létrejött megállapodásnak? Miben tud gyakorlati segítséget nyújtani az EPP Nőszervezete az RMDSZ Nőszervezetének abban, hogy minél több önkormányzat aláírja a nők és a férfiak közötti esélyegyenlőségről szóló európai chartát?
Biró Rozália: – Egyik kiemelkedő pillanata volt az Országos Küldöttgyűlésünknek annak a megállapodásnak az aláírása, amelyet az Európai Néppárt Nőszervezete és az RMDSZ Nőszervezete kötött egymással. Ez a dokumentum egy együttműködésről szól annak érdekében, hogy a férfiak és nők közötti esélyegyenlőség Európai Chartáját gyakorlatba ültessük.
Nem tudunk ugyanis elvonatkoztatni attól a helyzettől, amely akár a többi Európai Uniós országra, akár Romániára jellemző, éspedig az, hogy ha a döntéshozatalban való részvételt nézzük, akkor azt látjuk, hogy lényegesen elmarad a férfiak arányától a nők aránya, vagy ha a bérezési folyamatokat nézzük, akkor azt látjuk, hogy lényegesek a különbségek az azonos képzettségű és azonos munkát végző nők és férfiak bére között. Az Európai Unióban a nők fizetéséhez képest a férfiak bére 16,4%-kal magasabb, ez a bérrés Romániában 12%. Ha a foglalkoztatási arányt nézzük, akkor azt figyelhetjük meg, hogy a férfiak 64, a nők alig 56%-a dolgozik.
A charta elveinek gyakorlatba ültetése révén megkeressük azokat a kereteket, azokat a lehetőséget és eszközöket, amelyekkel a férfiak és a nők közötti esélyegyenlőséget érvényesíteni tudjuk.
Ezt az esélyegyenlőség biztosításának princípiumait, alapelveit megfogalmazó keretegyezményt EU-s szinten több mint ezer önkormányzat fogadta el. Belekapaszkodva ebbe a dokumentumba lehetőség nyílik számunkra, hogy megkeressük az önkormányzatokat, ahol nő képviselőink vannak – és nemcsak ezeket – és felkérjük arra, hogy helyi tanácsi határozat-kezdeményezéssel tegyék az önkormányzat asztalára a charta elfogadásának kérését.
Maga az elfogadás tulajdonképpen egy jelentős lépés abba az irányba, hogy odafigyeljünk ezekre a lehetőségekre, de természetesen a gyakorlatba ültetés ugyanilyen fontos. Ha az önkormányzatok elfogadják a chartát, akkor legalább megvan az elméleti esély arra, hogy elkezdjenek lehetőségeket és eszközöket találni arra, hogy a nők és férfiak közötti különbségek csökkenjenek.
A romániai viszonyokat tekintve, milyen módozatai vannak annak, hogy ebben a kérdésben előrelépés történjen? Hogyan közelítik meg azokat az önkormányzatokat, ahol nincs női helyi döntéshozó?
– Nem hiszem azt, hogy az önkormányzatok férfi vezetői elzárkóznak, inkább azt gondolom, hogy figyelmen kívül hagyják ezeket a lehetőségeket. De meggyőződésem, hogy az RMDSZ programja, prioritásai és mindazok a célkitűzések, amelyeket 25 év alatt megfogalmazott és aminek a megvalósításán dolgozik, teljesen egybecsengenek a chartában szereplő irányelvekkel. Márpedig a szövetségi prioritásai a romániai magyarság prioritásai, úgyhogy hiszem azt, hogy nyitottak lesznek.
Az együttműködési megállapodásban az is szerepel, hogy több mint 300 helyi önkormányzati vezetője van az RMDSZ Nőszervezetének, azonban ezt a számot nincs, amihez viszonytani. Ön szerint mi lenne az elfogadható kvóta a férfiak és a nők helyi szintű politikai szerepvállalása tekintetében? Mit jelentene a helyi döntéshozatalban az esélyegyenlőség?
– Azért nem szeretnék kvótákról beszélni, ellentétben sok politikai alakulattal, amelyekben ez határozat alapján működik, mert egyrészt bízom a férfi kollégákban és nyitottságukban, és mindenekelőtt bízom a nő kollégák szakképzettségében és tehetségében, hogy amennyiben akarnak – különösképpen akkor, ha egy támogató nőszervezet veszi őket körül, akkor érvényesülni tudnak.
Sokkal inkább azt tartom feladatunknak, hogy évről évre teret hódítsunk a döntéshozatalban, hogy évről évre nagyobb önbizalmat öntsünk a hölgyekbe és a szakképzettségüket továbbfejlesszük, és ezáltal megteremtsük a lehetőséget, hogy érvényesüljenek ott, ahol érvényesülni akarnak.
Milyen hatással lehet egy felülről jövő ajánlat, ha a nőkkel szembeni közvélekedés miatt a nők hátrányos helyzetben vannak indulásból? Kiegészíti ezt a kezdeményezést egy alulról érkező építkezés?
– A nőszervezet munkássága egy alulról jövő kezdeményezés. Gondoljunk bele, hogy noha most a küldöttgyűlésen voltak mintegy hetvenen, de az a tény, hogy 23 megyében és területen van több mint 200 szervezetünk, azt jelenti, hogy benne vagyunk a közösségben. A küldöttgyűlésen megbeszéljük közös dolgainkat és célkitűzéseinket a következő időszakra, ezt követően azok a nők, akik a közösségek szerves tagjai, a saját közösségükben kezdeményeznek. Úgy gondolom, hogy míg a charta aláírása egy felülről, vagy inkább kívülről jövő kezdeményezés, addig a nőszervezet ügyködése és tevékenysége egy alulról jövő kezdeményezés.
A megállapodásban a nőszervezet vállalta azt, hogy tanácsadással segíti azokat az önkormányzatokat, amelyek elfogadják a charta előírásait. Miben merül ki ez az együttműködés?
– Túl azon, hogy elmondjuk, hogyan kell lobbizni azért, hogy egy-egy helyi önkormányzat a chartát elfogadja, ennek gyakorlatba ültetésében is segítséget nyújthatunk. Egy egyszerű példát mondok: meg kell nézni, hogy a nők és férfiak között országos szinten is fellelhető különbségek egy adott településen milyen formában köszönnek vissza. Megnézzük, hogy például a helyi önkormányzatban hány nő és hány férfi van, a jelöltek között milyen volt a nemek aránya, majd kielemezzük, hogy melyek a sajátosságok, majd megkeressük a sajátos eszközöket ezeknek az egyenlőtlenségeknek a csökkentésére.
Az RMDSZ-ben semmilyen határozat nem vonatkozik arra, hogy egy női kvóta valósuljon meg az önkormányzati választási lista összeállításakor. De például az EP-választásokkor az RMDSZ-listán szereplő jelöltek egyharmada nő volt. Persze, mondhatjuk azt, hogy az első nő is csak a negyedik helyen szerepelt, és persze, reménykedhetünk abban, hogy ez a folyamat óriásléptekkel megy végbe, de sokkal valószínűbb az, hogy következetes, kis lépésekkel fog végbemenni. Ha egy településen úgy döntenek, hogy nőknek tartanak fenn helyeket a választási listákon, ezt szabadon megtehetik.
De ha a chartát elfogadják, akkor már van egy hivatkozási alap arra, hogy a nők és férfiak esélyegyenlőségének napját megtartsák, vagy hogy kielemezzék és kiegyenlítsék az oktatásban dolgozó nő és férfi pedagógusok arányát, fizetését, lehetőségeit, hogy megnézzék, milyen kedvezményeket ad az önkormányzat a dolgozók számára, ha várandósak, vagy ha kisgyerekük van. A chartával megvan a gerinc, amelyre rá lehet építeni a helyi sajátosságokhoz és gondok kezeléséhez szükséges intézkedéseket.
ItthonRSS
Csúszópénzért elnézte a szabálytalanságokat és nem zárt be cégeket az Adócsalás Elleni Főigazgatóság két ellenőre
Itt a vége: felmondott a Transindex teljes szerkesztősége
Eljött az a pillanat, amikor magunkról adunk hírt nektek, és ráadásul sokunknak ez lesz az utolsó is, amit a Transindex felületére írunk. Ma reggel, huszonhárom évnyi működés után felállt a Transindex teljes szerkesztő csapata.
Benyújtották a gyermekeket a homoszexualitást népszerűsítő tartalmaktól „megvédő” RMDSZ-tervezetet
A gyermekvédelmi törvényt módosító javaslatot a "genderideológia nyugati térnyerésével" indokolják.
A fejlesztési minisztérium többlettámogatást ad a távfűtést működtető önkormányzatoknak
