2026. október 17. szombat
8°Kolozsvár >> Más város
Hajnali hírlevél >> Feliratkozás

Történelmi pillanat: vitázott Ponta és Johannis

2014. november 11. 20:02, utolsó frissítés: 2014. november 13. 12:26

A hét kérdése eldőlt: Johannis mégiscsak felveszi a kesztyűt. Percről percre követtük a vitát.


A hét kérdése eldőlt: Johannis mégiscsak felveszi a kesztyűt. Percről percre követjük a vitát.

A Realitatea televízió stúdiójába érkezett a két jelölt. Nyolc kérdés kerül terítékre: a választásról, a diaszpóra szavazásáról, az IMF-ről, szociális kérdésekről, a kampányról, az államelnöki programról fogja kérdezi a jelölteket Rareș Bogdan moderátor. A vita másfél óráig tart.

A diaszpóra szavazásáról

Victor Ponta: újabb költségvetési pénzeket juttattak el a külképviseletekhez, a személyzet számát bővítik. Németországban 5 külképviseleten lehetett szavazni. Johannis úr, ön szerint hány szavazóiroda kellene működjön ahhoz, hogy zökkenőmentesem menjen végbe a szavazás? (Johannis nem adott választ) Szerettem volna, ha válaszol, lehet megteszi később.


Ponta bevezető szpíccse alatt valami összedőlt a stúdióban. Csak tippelni tudunk, hogy egy állvány lehetett, de nagy volt a csörömpölés.


Klaus Johannis: Kezdjük az elején. Köszönöm hogy itt lehetek. Nem egyeztettek velem semmit a formátumról, azt leszámítva, hogy másfél órás lesz a műsor. A választások napján este 9 órakor hívtak fel Münchenből, hogy nem tudnak szavazni. Ponta úr, katasztrofálisan szervezte meg a választásokat!

Ponta: ön mégis hogyan oldotta volna meg, ha azt sem tudja, hány szavazókörzet volt Németországban? A nagykövet ötöt kért, annyi lett. Hogy lehet ezt másképp megoldani?

Johannis:
Nem Corlățean külügyminiszternek, hanem önnek kellett volna lemondania, mert megfosztotta az állampolgárokat a szavazási jogtól.

Műsorvezető:
De több külföldi szavazókörzet lesz? Mert ha nem, akkor most sem fognak tudni leszavazni az emberek.

Ponta: Ez nem igaz. Ha másképp szervezik meg, akkor mindenki leszavazhat.


Kérdés: Hogyan fogják elnökként megoldani a diaszpóra igazi gondjait?

Johannis azt kérdi Pontától, hogy ha olyan sokat látogatta a diaszpórát, akkor azt is meg tudja mondani, milyen büdzsét használt ehhez? Johannis ismét a diaszpórában élők pénztárcájának megtömését emlegeti. Ez a nyelvezet Ponta szerint nem vall Johannisra. Szerintünk sem.

P: Ön járt már Kisinyovban?
J: Nem.
P: Hát Cernăuțiban?
J: Nem.
P: Olaszországban?
J: Ott igen.
P: Most, a választásokkor?
J: Nem, korábban, de voltam.

Johannis: Hiába utazgatott, a diaszpóra szavazásának kérdését nem tudta megoldani. Ön miniszterelnökként felelt a szavazás megszervezéséért, és kudarcot vallott.

Ponta: igaza van Johannis úrnak abban a tekintetben, hogy nagy arányban nem szavaztak a diaszpóra tagjai. Sem ön, sem én nem tudtuk meggyőzni őket arról, hogy elmenjenek szavazni.

Lavinia Sandru azon lovagol, hogy Johannis még soha nem volt Kisinyovban.


Lavinia Sandru: Azt szeretném tudni, hogy valóban igaz az, hogy Cernăuți-on és Kisinyovban soha nem járt, és ön minden román államelnöke akar lenni?

Johannis:
Nem voltam, de az ön által említett települések nincsenek Románia területén. Majd, ha államelnök leszek, elmegyek ezekre a településekre is.

Ponta: Olaszországban él a legnagyobb román közösség. Olyan intézkedéseket hoztunk, amelyek segítik az Olaszországban élő románok hazaköltözését: az első lakás, első autó programok ilyen intézkedések.

Kérdés: Mit gondolnak arról, hogy érdemes lenne a levélben történő szavazást bevezetni?

Ponta:
azt gondolom, hogy 2016-ra az online és levélben történő szavazás kérdését meg fogjuk tudni oldani úgy, hogy nem kell majd tartani a választási csalástól. Azonban ezt a kérdést törvénnyel kell rendezni.

Kérdés: Ha államelnök lesz, mi a garancia arra, hogy az igazságszolgáltatási intézmények működni fognak?

Johannis az előző kérdésre reflektálva azt állítja, a PSD következetesen a levélben szavazás ellen volt. Ponta közbevág, az indulatok elszabadulnak. Percek óta egymást szapulják, Johannis felemeli a hangját, Ponta megkéri, üljön fegyelmezetten, mint ahogy a miniszterelnöki irodájában ült, aztán az a téma, hogy melyikük fog behúzott farokkal távozni.

Johannis Pontához: létezik egy törvénytervezet az online és a levélben történő szavazás elfogadása érdekében?

Ponta:
Hat hónappal a választás előtt kellett volna léteznie egy törvénytervezetnek. Ilyen kezdeményezés nem létezett.

Johannis
végül válaszol a kérdésre: Garanciát vállalok az intézmények megfelelő működéséért és a jogállam védelméért. Államelnökként mindent megteszek, hogy a DNA-nak lehetősége legyen a politikai osztály korrupt politikusoktól való megtisztítására.

Az alkotmány szerint az államfőnek mentelmi joga van. Államfőként kezdeményezni fogom, hogy a mentelmi jogot eltöröljék az államfő esetében. Az államfőnek erre nincs szüksége. A parlamentben is változásokra van szükség. Nincs lehetőség arra, hogy egy parlamenti képviselőt vagy szenátort vizsgáljanak, mert a PSD ez ellen szavaz. Itt módosításra van szükség, hogy a törvényhozókat is ki lehessen vizsgálni, mint bármely más állampolgárt.

Ponta: Meg kell szabadulni a kettős beszédtől, a demagógiától. Több PNL-s ellen is bűnvádi eljárás indult, végleges döntés született egyesek esetében (sorolja a neveket).

Johannis eltévesztette az elnöki mentelmi jogra vonatkozó cikkely számát, Ponta elégedett vigyorral pontosít, és érthetőnek nevezi a hibát.

REKLÁM - ami egy Ponta-reklámmal kezdődik.


Mindjárt egy óra telt el az összecsapásból, nyertes még nincs, de vesztes már több is. Mind Johannis, mind Ponta parasztkodik, nagyképűsködik, leginkább ebben próbálják túllicitálni egymást. Lehet, hogy a tanácsadóik tudják, mire gerjednek a tévénézők...


A reklámblokk Johannis-reklámmal ér véget.

Még csak három téma ment le a nyolcból.

Johannis sorolja azokat a PSD-s tanácselnököket, akiket vizsgál a DNA.


Johannis szerint nem a legjobb stratégia, hogy Ponta azokat a PNL-seket sorolja, akiknek problémájuk volt a törvénnyel. A lényeg szerinte az, hogy politikai színezettől függetlenül lekapcsolják a bűnözőket.

A mentelmi jog megvonása a téma. Kérdés érkezik:
Hogyan fogja meggyőzni a törvényhozókat, hogy ezt a tervezetet megszavazzák?

Ponta: Úgy gondolom, hogy az államfő akarata nem elegendő. Ez bebizonyosodott Basescu esetében. Az EU-s államfőknek mindenhol mentelmi joguk van.

Ponta megint előhúzta az előzetesben levő PNL-s tanácselnökök témáját.

Ponta ismét a Johannis által mondottakat helyesbíti: a vizsgálathoz nem kell a törvényhozás jóváhagyása.

Ponta:
Egy olyan ponthoz érkeztünk, ami fontos a választóknak. A korrupciót minden szinten meg kell szüntetni. Azt gondolom, hogy minden pártban van korrupció. Két és fél éves miniszterelnökségem alatt az igazságszolgáltatási intézmények működtek.

Johannis: Maradjunk ennél a felállásnál. Én leszek az államfő, ön marad miniszterelnök.

Johannis Pontától azt kérdi, hogy miért hazudta azt a választóknak, hogy ha ő lesz az államelnök, akkor csökkenti a nyugdíjakat?

Ponta: Mert ön már egyszer ezt megtette. Most azt akarja mondani az 5 millió nyugdíjasnak, hogy nem csökkenti a nyugdíjakat?

Johannis: Oda kell eljutni, hogy a gazdasági növekedés által növeljük a nyugdíjakat. Garantálom, hogy nem lesznek a nyugdíjcsökkentések, míg én államelnök leszek.

Johannis felemlegeti azt az aljas húzást, hogy a Román Posta a nyugdíjakkal együtt olyan PSD-s szórólapokat kézbesített a nyugdíjasoknak, amelyek szerint Johannis csökkenteni akarja a nyugdíjaikat.

Ponta: Mennyi az ön anyósának a nyugdíja? Ön azt mondta a televízióban, hogy az ön anyósa 300 lejes nyugdíjt kap...

Ponta ismét a számokkal villog: a legkisebb nyugdíj Romániában 350 lej, tehát nem igaz, amit Johannis mond. Johannis azt sem tudja, mennyi az átlagnyugdíj (fejből mi sem tudjuk, de Ponta igen: 840 lej.)

Verespatak kérdésére tértek át

Ponta: döntött a parlament arról, hogy a verespataki kitermelés nem kezdődhet el. Meg kell találni a megoldásokat a monoindusztriális régiók fejlesztésére.

Úgy tűnik, nem fontos a kampányban Verespatak: ismét a nyugdíjakra tértek át, azon vitáznak, hogy 5,3 millió vagy 5,4 millió nyugdíjas van Romániában. Johannis amiatt háborog, hogy Ponta a családja témáját kezdte ki. Ponta most egy ACL-s kampánylapot húz elő, amiben azt állítják, felesége, Daciana Sarbu és ő maga visszaéléseket követett el. Most azon versengenek, kinek miért kellene elnézést kérnie a másiktól, Johannisnak például az fáj, hogy gyermek- és szervekerskedőnek állították be. Persze senki nem mondja: bocs.

De, mégis: Johannis bocsánatot kér Daciana Sarbutól, de hozzáteszi, hogy a bocsánatkérés csak akkor érvényes, ha ténylegesen nem igazak a vádak. Akkor most ő a gentleman, vagy elvesztette ezt a párbajt?


Az adók a következő téma

Johannis szerint az adók csökkentése a megoldás a román gazdaság számára, de ezt nem lehet egyik napról a másikra véghezvinni.

Ponta: én nem lózungokkal jövök, hanem tényekkel.

Johannis: Jelenleg a GDP 16,2%-a az adócsalás aránya Romániában.

Johannis:
Olyan kormányunk van, amely technikai recesszióba süllyesztette az országot, és a téves gazdasági intézkedések miatt munkahelyek szűntek meg.

Ponta visszakérdez: és ha pénteken a Statisztikai Hivatal bejelenti, hogy már nem vagyunk recesszióban, akkor Johannis visszalép-e a versenyből. Johannis azt mondja: nem, ő azt szeretné, hogy Ponta miniszterelnök maradjon. Ponta meg azt, ha az egységadót bevezető Tariceanu lenne a miniszterelnök.

Lejárt az idő, de persze még jön néhány gyors kérdés.

Kérdés érkezik: Az IMF attól tart, hogy makrogazdasági destabilizáció veszélyezteti az országot. Mennyire reálisak ezek a félelmek?

Ponta: Államelnökként és Tăriceanuval a miniszterelnöki tisztségben garantálom azt, hogy Románia a térség jól teljesítő gazdasága lesz.

Johannist aggasztja az IMF jelzése, mert nem első alkalommal hallani ezt: Nagyon aggódom a 2015-ös gazdasági helyzet miatt.

A Nyugattal és Oroszország-Kínával kapcsolatos kérdés hangzik el.

Johannis: Nincs szükség új stratégiai kapcsolatokra, kínai tengelyre, hanem egy komoly államelnökre van szükség.

Ponta: Folytatni fogom a stratégiai kapcsolatok fenntartását. Fontos, hogy a Moldovai Köztársaságot támogassuk az EU felé vezető úton. A környező országokkal (Magyarországot nem említette - szerk.) meg kell erősíteni a baráti kapcsolatokat.

Ponta: Megtartva a Nyugattal fenntartott stratégiai kapcsolatokat, meg kell találni az energetikai piaci partnereket. Az orosz energetikai függőség felszámolása ötéves elnöki mandátumom legfontosabb célkitűzése.

Johannis kérdezhet Pontától

Johannis: Úgy látom, hogy Ponta nem adott egyértelmű választ a verespataki kérdésre. Úgy gondolom, hogy a kitermelés kérdését - ebben a formában - ejteni kell, mert a projekt nem biztosítja sem a közösség védelmét, sem a környezetvédelmi kérdésekre nem ad megnyugtató választ.

Ponta kérdez Johannistól, de előbb elmondja, hogy azért indult az államelnök-választáson, hogy megszabadítsa az országot Băsescutól, Mihai Răzvan Ungureanutól, Blagától. De azért is, hogy a társadalmi kérdéseket megoldja.

Ponta:
Az USL projektet a választók 60%-a jónak tartotta. Az USL felbomlott, mert ön nem kapta meg azt a tisztséget, amire áhítozott. Érez ön emiatt lelkiismeret-furdalást?

Johannis: azért akartam miniszterelnök-helyettes lenni, mert Romániában nem működnek jól a dolgok, és ön ezt nem bírta elviselni. Ezért bomlott fel az USL.

Ponta Johannist "belülről Băsescunak" nevezte. Johannis üzen a választóknak: szavazzanak a változásra.

És ezzel vége az elnökjelöltek vitájának. Ponta marad, egy másik műsor meghívottja a Realitáteán, Johannist éppen csak ki nem tuszkolják a stúdióból.

Ez a vita tartalmatlan, lapos, személyeskedő és kínos volt. A Transindex két vesztest hirdet.


Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS