2026. május 5. kedd
Kolozsvár >> Más város
Hajnali hírlevél >> Feliratkozás

Az 1989-es forradalom Tőkés szekus megfigyelőjének szemszögéből

F.J. 2014. december 18. 16:51, utolsó frissítés: 17:07

Az Adevărul interjúvolta meg Radu Tinut, aki szerint Tőkés áruló volt, „az emberek meg egymást lőtték, mint a hülyék”.


Radu Tinu a Temes megyei Securitate helyettes-vezetőjeként Tőkés László megfigyeléséért is felelt. Tinu szerint Tőkés áruló volt, azonban méltatta azok érdemeit, akik "a szabadságért harcoltak".

Tinu elmondta, hogy ők abban az időben titkosszolgálatként nem tettek nagy különbséget az amerikaiak és az oroszok között, és mind a két ország ellen kémkedtek, valamint kémelhárítási tevékenységet is folytattak. Tinu arról is beszámolt, hogy a kémelhárító tevékenység mellett folyamatosan informálták Nicolae Ceaușescu elnököt a különböző rezsim-ellenes körökről, azonban Elena Ceaușescu, „a madame ezeket az információkat megszűrte, hogy nehogy megharagítsa az elvtársat”.



Tinu szerint az 1989-es magyar, csehszlovák és lengyel események, amelyek a kelet-európai kommunista blokk megrendülését eredményezték, azt az érzetet keltették bennük, hogy valami történni fog, de ők sem tudták, hogy mi következik.



„Tőkés áruló volt”

A volt szekus szerint Tőkés áruló volt, és szerinte erre az akkori Securitaténak bizonyítékai is voltak.

„Egy hétgyermekes családból származik és nacionalista, irredenta szellemben nevelték. Az irredenta mindennek a tagadását jelenti, ami Erdélyben román. Eszerint Erdély csakis Magyarországhoz tartozhat.

Így nevelték őt. Később Kolozsváron benne volt egy irredenta magyar fiatalokból álló körben. Az egyikük egy költő volt, aki mind ígérgetett. A kolozsvári magyar konzulátus segítségével és hatása alatt – mert nekik állampolitika Erdély visszavétele -, szerkesztettek és kiadtak egy újságot, amelyben irredenta szellemű cikkeket írtak. Azonosítottuk őket és összegyűjtöttük. Nem tartóztattuk le, csak figyelmeztettük. Hívatták őket a Securitatéhoz és figyelmeztették őket arra, hogy megszegik a törvényt. És ennyi volt az egész, nem verték meg őket, mint ahogy most mondják” – állítja Tinu.

Az Adevărulnak Tinu azt is tagadta, hogy a Securitate bárkit bántalmazott volna. „Ezek hazugságok. Még csak megpofozni sem volt szabad senkit. Az amerikaiak tavalyig kínozták a foglyaikat” – védekezett.

Tinu szerint Tőkés azután került Kolozsvárra, hogy az „irredenta újság” szerkesztésében részt vett. Temesváron Tőkést Tinu követte, hallgattatta le és figyelte meg.

Tinu szerint Tőkés az első évben „ügyes” volt, az egyetlen ellene felhozható az az „irredentizmusa” volt, amelyet az őt meglátogató értelmiségiek számára is továbbadott.

„Pont azt csinálta, mint most. Semmivel se tesz többet, mint akkor. Románia ellen volt, nem Ceaușescu ellen. Ezt elmondtam a tárgyalásomon is, amikor megkérdezte tőlem. Azok a problémák, amik akkor őt is sújtották, engemet is sújtottak. Ha nem volt fűtése a szomszédoknak, nekem sem volt, amikor nem volt meleg vizük, akkor nálam sem volt” – mondta. Az Adevărulnak arra az ellenvetésére, miszerint a Securitate privilegizált helyzetben volt a lakossághoz viszonyítva, Tinu azt mondta, hogy ez nem igaz.


Tőkés interjúja

Tinu szerint egészen 1989 elejéig kellett várni ahhoz, hogy felgyorsuljanak az események. Ez szerinte amiatt következett be, hogy Tőkést egyre többen keresték meg a külföldi sajtóorgánumoktól, hogy interjúkat adjon nekik.

„Őt arra képezték, hogy agresszív legyen. Először kanadai irredenta magyarok jöttek hozzá, meginterjúvolták. Tilos volt interjút adnia külföldi sajtóorgánumoknak, tiltotta a törvény. Hátulról tolták előre.

A legkomolyabb dolog az az interjú volt. Mi az egész interjút kontroll alatt tartottuk. El akartuk venni tőlük a felvételeket, azonban a lehallgató kocsijaink csak Daciák voltak, míg nekik Ladájuk volt, amivel könnyedén haladtak 150-160-nal is. Így el tudták hagyni az országot a felvételekkel együtt” – mesélte.

Miután leközölték az interjút, sokkal drasztikusabb lépeseket foganatosítottak Tőkés megfigyelésére. Egy milicistát állítottak Tőkés kapujához, aki ellenőrzött minden belépőt, aki nem lakott ott.


Tinu: Tőkés 20.000 lejt kapott az információkért a magyar titkosszolgálattól

Tinu elmondta, hogy Tőkés megfigyeléséért három váltásban dolgoztak a Securitate emberei, és folyamatosan élőben számoltak be arról, hogy mit tesz Tőkés.

„20.000 lejt adtak neki az információkért. Júdás óta az árulást megfizetik. Ő meg átadott egy A4-es oldalt, amelynek az egyik oldalán a magyar nyelvű kérdések, a másikon pedig a magyar nyelvű válaszok voltak felírva. Csak arra a kérdésre nem válaszolt, hogy mit gondol, mikor fog megbukni Ceaușescu. A kérdések az ország helyzetére vonatkoztak, arra, hogy milyen a hangulat, mi a helyzet az élelmiszerellátással és a magyarok jogaival. A válaszokat mind készpénznek vették, pedig ezek nem voltak igazak” – mondta a volt szekus.



Tinu azt állítja, hogy a Tőkés által megválaszolt kérdéseket, valamint az átadott pénzről kiállított számlát megszerezte az azokat szállító magyar titkosszolgálatosoktól, akiket a borsi határátkelőnél fogtak el.

Ezután Ceaușecut is értesítették a fejleményekről, aki azonban –tekintettel az 1989-es kelet-európai eseményekre – nem szerette volna letartóztatni Tőkést. Ezután azonban Tinu gyakran élt azzal a lehetőséggel, hogy megszakítsa Tőkés telefonbeszélgetéseit.

Tőkés ezután átköltözött egy másik lakásba, ahol rövid ideig nem tudták lehallgatni, ugyanis nem voltak felkészülve erre a fejleményre. Erre a Securitate egy olyan eseményre hívatta el, amelyet tudták, hogy nem utasít majd vissza. Eközben bemikrofonozták az új lakást.


1989. december 16.

Tőkés december 16-án kellett volna elhagyja a lakást. „Nem akart elmenni, a püspökség a bíróságon kérte ezt. A kilakoltatás vasárnapra esett, de vasárnap nem szoktunk kilakoltatni. Ő a templomban kérte az emberek támogatását. 15-én néhány öreg kezdett el őrt állni. A Szabad Európa Rádió és az Amerika Hangja mind arról beszélt, hogy Tőkést le fogják tartóztatni és akkor még többen lettek. Egy zsebtolvaj, Romică is ott volt közöttük. A rádiók miatt estére mind többen lettek” – mondta.

December 16-án a volt szekus épp haza akart menni falura, hogy disznót vágjanak, azonban az egyre gyűlő tömeg miatt lefújta az éppen kivett szabadságát.

Tinu szerint „a párt hülyeséget csinált”, amikor pártaktivistákat küldött ellentüntetni, ugyanis ezek csatlakoztak a tüntetőkhöz, akik így még többen lettek.

Tinu civilben bement a tüntetők közé, hogy a saját szemével lássa, mi történik. „A tömeg közepén álltam. Nem mondhattam el, hogy ki vagyok, mert meglincseltek volna. Ahogy ott álltam, láttam, hogy ketten láncokat vesznek le a kezükről, majd megállították a villamosokat. Ezután egyre nagyobb lett a tömeg. Időközben, az ördög tudja hogyan, a szemben lévő élelmiszerüzletből szereztek sört. Elkezdtek sört inni és kiabálni. Meleget akarunk, szabadságot akarunk, útleveleket akarunk. Legyen ez tiszta. Itt még senki nem mondta, hogy le Ceauseșcuval” – jelentette ki. Tinu elismerte, hogy a Műszaki Egyetem előtt aztán már az is elhangzott, hogy le Ceaușescuval.



Tinu szerint 17-én reggel kezdődött újra a tüntetés, miután kövekkel dobálták meg a hadsereg egyik alakulatát. 13.00 óra után kezdtek újra gyűlni az emberek, majd délután megérkezett a hadsereg tankokkal, és átvették az irányítást a Securitatétól.

Tinu szerint december 22-e után nem kellett volna senkinek meghalnia, de a változás mégis emberéleteket követelt. Úgy gondolja, ha Ceaușescu lemond és Ştefan Andreit nevezi ki miniszterelnöknek vagy pártfőtitkárnak, akkor nem történt volna vérontás. Ugyanis Ceaușescunak volt három milliárd dollárnyi készpénze a bankokban, amiket élelmiszer-vásárlásra használhatott volna fel és szétoszthatott volna.


Mit jelent a szabadság?

Tinu elmondta, nem lett volna szabad áldozatokkal járjon a változás, azonban Bukarestben és más helyeken is „az emberek egymást lőtték, mint a hülyék”. Szerinte azért mentek ki az utcára, mert nélkülöztek, és nem azért, mert szabadok szerettek volna lenni.



„Mit jelent a szabadság? Azt, hogy dolgozz, hogy a fejlettek rabszolgája lehess. A lakosság nélkülözése robbantotta ki a forradalmat. A cigányok még szabadok, azt tesznek, amit csak akarnak. A többi meg éjjel-nappal dolgozik, és úgy kezelik, ahogy” – mondta.


A Securitatéról és az 1989 utáni rendszerről

„Azt a rendszert a Vörös Hadsereg juttatta hatalomra. Elfoglaltak minket. A szovjetek és a zsidók vezették Romániát. A Securitaténak két fázisa volt. Az elsőben elvitték az embereket a Bărăganba, sok volt a politikai fogoly. 1968 után Ceaușescu személyesen ítélte el ezeket a módszereket. 25 évig dolgoztam a Securitaténál és soha senkit nem tartóztattam le a véleménye miatt. A Securitate nem foglalkozott ilyenekkel. Mindenki végezte a dolgát. Ha mondtál egy viccet a rendszerről, senki sem törődött vele, csak a félelem miatt nem mertek a rendszer ellen beszélni” – mondta.

Tinunak azokról is megvan a véleménye, akik 1989 után kerültek hatalomra Romániában.

„Két csapat jutott hatalomra Romániában, az egyik pulóvert visel, a másik nyakkendőt. A nyakkendősök Moszkvából jöttek, a pulóveresek meg a CIA-ból és a Moszadból. Ezek vezették az országot oda, ahol most van. Ion Iliescu meg annyira első ember akart lenni, hogy hagyta, hogy azt tegyenek, amit csak akarnak” – mondta Tinu.

Radu Tinu két és fél évig volt letartóztatva, amikor a forradalom dossziéjában vádlottként perbe fogták, majd felmentették. Egy ideig az ASIROM regionális igazgatója volt, később meg egy svájci multinacionális cégnél dolgozott. Jelenleg nyugdíjas és van egy tanácsadó cége. Tinu úgy véli, hogy „vastag lett a bőre" és szerinte a Securitate kötelékében töltött idő alatt csak az országgal szembeni kötelességeit végezte, az akkori törvényeknek megfelelően.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS