2026. október 16. péntek
8°Kolozsvár >> Más város
Hajnali hírlevél >> Feliratkozás

25 év eredményei és sérelmei: szülinapozott az RMDSZ

B.P.E. 2015. január 31. 19:08, utolsó frissítés: 2015. február 02. 14:20

Kántor Lajos életműdíjat, Bogdán Zsolt, Jánk Károly és Bartha Ciupe Ernő Erdélyi Magyar Kortárs Kultúráért Díjat kapott.


A Kolozsvári Magyar Operában - és az opera közreműködésével - zajlott le január utolsó napján az RMDSZ fennállásának 25. évfordulóját ünneplő eseménysorozat központi rendezvénye.

A tág értelemben vett Erdély minden pontjáról érkező politikusokkal és meghívottakkal zsúfolásig telt teremben adták át ugyanakkor az Erdélyi Magyar Kortárs Kultúráért Díjakat, illetve az RMDSZ életműdíját is.



Az est visszatérő motívumai az RMDSZ által elért eredmények, illetve a romániai magyar közösséget az utóbbi időben ért sérelmek felemlegetései voltak. Ehhez az alaphangulatot az elsőként felszólaló (és vastapssal fogadott) Markó Béla adta meg. Az RMDSZ-t 1993-2011 között vezető politikus azzal kezdte, hogy szabadon akart beszélni ("könyv nélkül tudom, mi történt velünk az utóbbi negyed században"), de aztán mégis inkább leírta, minek kínlódjanak a hatóságok a fordítással alapon. Ezzel Antal Árpád esetére utalt, akinek SZKT-s beszéde miatt kivizsgálás indult, ezután pedig megemlítette a Nagy Zsolt hazaárulás-ügyét, majd azt is, hogy Markó Attilát egyházi vagyon visszaszolgáltatásáért ítélték el.


"Nem azért dolgoztunk ennek az országnak az előrehaladásáért, minden állampolgár boldogulásáért, hogy most azt mondják nekünk, nincsen jogunk lobogónkat és himnuszunkat használni itthon, saját szülőföldünkön, és hogy ezért büntetés jár. Tetszik vagy nem tetszik, ez az ország a miénk is, megdolgoztunk érte, Erdély a miénk is, egyenként minden város és falu, ahol élünk többségben vagy kisebbségben, a miénk is, közös tulajdonunk" - mondta el Markó Béla.

Az RMDSZ volt elnöke szerint 1989 decemberében úgy mentünk utcára, hogy már nem volt mit veszítenünk, most viszont van veszítenivalónk: vannak iskoláink, egyetemi oktatásunk, az egyházi javak túlnyomó részét, a közbitokosságokat sikerült visszaszerezni, vannak magyar feliratok, helyi és megyei vezetőink vannak, és ez azért volt lehetséges, mert volt és van egy erős szövetségünk, az RMDSZ. Nem fogadhatjuk el, hogy bárki is elhallgattasson minket - fogalmazott.

"Az elmúlt 25 év feljogosít arra, hogy ne hagyjátok az iskolát, a templomot, az egyetemet, a magyar feliratokat, a zászlót, a himnuszt, ne hagyjátok az RMDSZ-t, a tisztességes magyarokat, románokat, embereket, ne hagyjátok magatokat. Isten éltesse az RMDSZ-t" - zárta beszédét Markó.

Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a magyar kormány üdvözletét és köszönetét tolmácsolta, kiemelve: „sem politikailag, sem erkölcsileg nem engedhető meg az RMDSZ gyengítése, annak kockáztatása, hogy az RMDSZ ne játsszon fontos szerepet a bukaresti parlamentben”.

Ezt követően a határon túli magyar szervezetek elnökei köszöntötték az "ünnepeltet":


Post by RMDSZ.



Post by RMDSZ.



Post by RMDSZ.


Zubánics László (Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség) és Juhász Sándor (Magyar Egyesületek Szövetsége) szintén részt vett az ünnepségen.

Kelemen Hunor szövetségi elnök beszédében üdvözölte a magyar közösségért dolgozókat Máramarostól Bánságig, Partiumtól Szilágyságig és Székelyföldig, Dél-Erdélytől a Barcaságig, Galactól Konstancáig, a Mezőségtől Moldváig. "25 év alatt nagy utat tettünk meg együtt, de külön-külön is; nemcsak a Szövetség, hanem a romániai magyarság újjászületésének évfordulóját is ünnepeljük most" - mondta.



Eredményeinket mérhetjük ahhoz, hogy honnan indultunk, milyen kilátásaink voltak 1989 novemberében, de mérhetjük az 1989 december végén megfogalmazott álmainkhoz, vágyainkhoz is - mondta Kelemen, hozzátéve: csak akkor éreznénk az elmúlt 25 év teljes súlyát, ha holnap reggel nem 2015, hanem 1989 februárjában ébrednénk.

Kelemen Markónál is hangsúlyosabban kiemelte az utóbbi idő negatív eseményeit - mintegy figyelmeztetve arra, hogy az RMDSZ munkája nem fejeződött be, továbbra is szükség van rá. Markó Attila, Marosán Tamás és Silviu Clim visszaszolgáltatási pere mellett kiemelten beszélt Nagy Zsoltról is, amit a közönség bátorító tapsa követett.

"Kedd óta Nagy Zsolt számára a szabadságért folytatott harcnak új jelentése van. Nem korrupciós ügyről van szó, és az ellene felhozott vádakra nincsenek bizonyítékok. Igazságtalan ítélet született, és most Zsoltnak szüksége van a biztatásunkra. Őt nem fogja megtörni a börtön, és nem fogja feladni az igazságért való harcot, és mi sem adhatjuk fel" - fogalmazott a szövetségi elnök.

"A 25. évforduló jó alkalom arra is, hogy ismételten elmondjuk: mi olyan országot akartunk és akarunk építeni együtt a többségi társadalommal, amelyben mindenki szabadon őrizheti nemzeti identitását, élhet annak minden egyes sajátosságával, és sem anyanyelvének, sem szimbólumainak használata nem von maga után büntetést, és nem jár vele a fenyegetettség érzése" - mondta Kelemen Hunor.

A beszédeket követően az RMDSZ történetének első életműdíját adták át, "egy olyan jelentős személynek, aki az erdélyi magyar értelmiség vezető szellemiségét, a transzilván hagyományok továbbvitelét hirdette és cselekedte pályája során". "Kántor Lajos 1968-as első kötetének címe Írástól emberig. Ez ma is aktuális: mindig megtalálta az utat az alkotástól az emberig, a közösségig" - mondta laudációjában Markó Béla.



Az Erdélyi Magyar Kortárs Kultúráért Díjakat is átadták, idén laudáció helyett rövid filmekben mutatták be a három díjazottat: előadóművészet kategóriában Bogdán Zsoltot, irodalom kategóriában Jánk Károly költőt, műfordítót, képzőművészet kategóriában pedig Bartha Ciupe Ernőt.


Post by RMDSZ.



Post by RMDSZ.



Post by RMDSZ.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS