2026. november 4. szerda
8°Kolozsvár >> Más város
Hajnali hírlevél >> Feliratkozás

Johannis és Ponta kampánytanácsadóitól tanulhattunk trükköket

S. I. 2015. június 01. 11:58, utolsó frissítés: 11:58

A tömegekhez szóló politikai kommunikáció korszaka lezárult, célzott üzenetekkel kell egészen kis közösségeket megcélozni - állítják.


A politikai kommunikációról, a politikai kommunikációs tanácsadás mibenlétéről és műhelytitkairól tartott előadást a BBTE Politika-, Közigazgatás és Kommunikációtudományi Karán Radu Magdin politikai elemző, Victor Ponta tiszteletbeli tanácsosa, és Vlad Tăușance, Klaus Johannis online kampányáért felelős tanácsadó.

Az előadók szerint Romániában krízisidőszakát éli a politikai kommunikáció, mivel a régi modellek már nem életképesek, és a politikusoknak hozzá kell szokniuk ahhoz, hogy a technológiai fejlődés következtében a politikai osztály és az állampolgár közötti viszony demokratizálódott. Arról is szó esett, hogy milyen kvalitásokkal kell rendelkeznie annak, aki a politikai kommunikációs tanácsadás területén szeretne befutni.

Radu Magdin azzal indított, hogy a politikai kommunikáció terén átmeneti állapotban vagyunk. Míg a kilencvenes években a politikai kommunikáció többnyire fanyelven zajlott, addig a 2000-es évek egészen 2007-ig a próbálkozás évei voltak. A hőskorszak fanyelven való kommunikációjára az egyik legjobb példa Ion Iliescu, aki nagyon szépen beszélt, de aki hallgatta, az utólag szinte semmit nem tudott felidézni belőle.

2004-ben már egész kemény és durva versenyhelyzetek adódtak a PSD és a DA Szövetség között, ebben az időszakban a politikusok már törekedtek arra, hogy jobbá váljanak ezen a téren. 2007-től viszont a politikai kommunikáció káosza uralkodik. Magdin szerint ennek oka az, hogy 2007-ig voltak nagy célok (NATO-csatlakozás, EU-csatlakozás) amiket meg kellett valósítani. Romániában, amikor vannak ösztönzők, általában nagyon jól reagál a politikum, ám 2007-től nincs egy igazi kihívást jelentő feladat, amit teljesíteni kéne, így valódi motiváció sincs.



A társadalomnak elege van az üres ígéretekből

A politikai kommunikációnak lényege kellene, hogy legyen, vízióval kellene rendelkezzen, mert ezek nélkül az egész nem egyéb, mint a közvélemény megváltoztatására irányuló törekvés – mondta a szakértő. „A hírtelevíziókban nem nagyon léteznek tartalommal telített beszélgetések, legtöbbször egymással veszekedő embereket lehetett látni, legalábbis 2014-ig. Úgy tűnik, hogy az utóbbi hónapokban lenyugodni látszanak a kedélyek, és úgy gondolom, hogy az elegancia teret kezd hódítani, kiegyensúlyozottabb világ következik” – fogalmazott.

Felidézte, hogy öt évet élt Belgiumban, és ezen időszak alatt voltak olyan évek, amikor nem sikerült kormányt alakítani, ám ennek ellenére a társadalom és a gazdaság ment előre. Ez úgy volt lehetséges, hogy az ország közigazgatása hatékonyan működött. Szerinte Románia számára az egyik kulcsfontosságú projekt a hatékony közigazgatás megteremtése, hisz e nélkül egy ország sem működhet megfelelően, emiatt pedig sebezhetővé válik. Magdin a projektmenedzsment hiányát is felrótta a politika pártoknak, akik csak ígérgetnek, ám az ígéreteknek nincs kifutási idejük.


Úgy vélte, hogy a 2008-as választási kampányok ebből a szempontból sokkal professzionálisabban voltak megvalósítva, mint a 2009-es, 2013-as vagy éppen a 2014-es kampányok. Ezek esetében még, ha jól hangzó ígéreteket is megfogalmaztak, de azt már nem tették hozzá, hogy miként akarták megvalósítani azokat. „A politikusainknak arra kellene törekedniük, hogy felelős, vízióval rendelkező vezetőkké váljanak. Jelenleg a politikai kommunikáció krízisidőszakát éljük, hisz a régi modellek, a varázslat, a "nem tudjuk mit mondott, de olyan szépen mondta" megoldások már nem működnek. A fiatal korosztályok esetében semmiképp, és az emberek, korosztálytól függetlenül megcsömörlöttek az ígéretektől, ezért a politikusoknak, valamint a mögöttük álló szakértőknek is nagyon nehéz jó üzeneteket megfogalmazniuk” – mondta Magdin.

Megjegyezte, hogy sok politikus nem tudja megfelelően kezelni a népszerűséget és a népszerűségvesztést, azt, hogy folyamatosan kommunikálniuk kell. Eddig Romániában, akárcsak Európában egy fentről lefelé vezérelt politikai osztály létezett. A gazdasági válság utáni időszak és a műszaki fejlődés nagymértékben hozzájárultak a politikai osztály és az állampolgár közötti viszony demokratizálódásához.

„Manapság már sokkal könnyebb mozgósítani, mivel az állampolgárok is rendelkezünk olyan csatornákkal, amelyeket ellenőrizhetnek. 2016-ban, 2020-ban nálunk is éreztetni fogja hatását a big data jelenség. A következő években azok a politikai szervezetek lesznek nyerő pozícióban, akik készek dolgozni, hisz az adatbázisokat, adatmennyiségeket valakinek rendszerezni kell” – mondta.


Előtérben az értékelvűség

Magdin szerint a politikai tanácsadó, kommunikációs tanácsadó véleményét legtöbbször csak válsághelyzetben kérik ki. Az egyik legnagyobb kihívás ezen változtatni, hisz olyan konjunktúra van kialakulóban, amikor az elmúlt 25 évben elmulasztott dolgokat a helyükre kell tenni. Ez a robbanás a politika professzionalizálódását hozza magával. Világosan látszik, hogy a politikusok számára mennyire megnőtt a tétje a közvélemény felől érkező számonkérésnek, ami viszont nagy stresszfaktort eredményez. A legtöbb politikus ezt leplezi, mivel nem tud szembenézni vele, így azt a megoldást választják, hogy sokáig mellőznek egy kérdést, ami reményeik szerint idővel eltűnik.

„Azonban ma már ilyen választási kampányt nem lehet folytatni. Minden egyre jobban személyre szabott, minden a kölcsönhatásoktól függ, ráadásul a demográfiai mutatók is változnak. „A fiatalok jelen pillanatban többségben vannak. Aki képes egy komoly mozgósításra a 18-45 éves korosztályok körében, az megnyerheti a választásokat” – mondta Magdin, aki szerint a kérdés az, hogy mivel lehet rávenni a fiatalokat a szavazásra. Ez egy globális szintű probléma, az emberek általában szívesebben szavaznak valami ellen, mint valami mellett. Ez Romániában is jól látszik, hisz egyedül Traian Băsescunak sikerült kétszer egymást követően választást nyerni.


Magdin szerint a politikusoknak különös hangsúlyt kellene fektetniük az értékekre, hisz ezek mobilizálhatják a szavazókat. Ha kiáll egy értékelvű jelölt, aki elmondja, hogy miben hisz, és mit akar tenni, hogy az megvalósuljon, az inspirálhatja a szavazókat.

„Sajnos a politikai osztály egésze még nem tette magáévá az értékelvűséget, nincs valódi jobboldali, baloldali párt. Fontos, hogy a pártoknak legyen világos víziójuk, még akkor is, ha ezzel nem mindenki ért egyet. Aki nem így fog politizálni 2016-tól, annak nem lesz sikere” – vélte a tanácsadó. Szerinte Románia a megújulás kezdetén van, ám ez nem jelenti azt, hogy egyik napról a másikra fog bekövetkezni.

„Egy társadalom újjáépítése legalább annyi időt vesz igénybe, mint annak lerombolása. Ha nem történik valamilyen geopolitikai kataklizma, akkor a román társadalom teljesen magához fog térni. A jelenlegi fiatal generációk egyelőre a kritikus kisebbséget jelentik, és még el kell telni egy kis időnek, amíg többséggé érik” – mondta Magdin. Szerinte a jövőben nagy kihívások várnak a pártok mögött álló szakértői csapatokra, ez pedig jó hír a politológusok, a kommunikációs szakemberek számára, hisz könnyebben integrálódhatnak a politikai szervezetekbe, hogy megváltoztathassák azokat, vagy akár új pártokat hozhassanak létre.


Új jövő épül

A világ tele van lehetőségekkel, de ne felejtsük el, hogy a technológiai fejlődés nem jelent mindent – hangsúlyozta. Vannak olyan jellemzők, amelyek az emberi pszichológiához tartoznak, és amelyek nem változnak. Az tud sikeres lenni, aki hatékonyan kombinálja a technikai lehetőségeket a társadalmi, politikai alapszabályokkal. Sokkal jobban kellene tisztelni az állampolgárok intelligenciáját. Számos helyről tájékozódhatnak, sokkal nehezebb átverni őket, mint korábban – mondta a szakember, aki szerint az egyik legfontosabb probléma a parlament imidzsének helyreállítása. Ha 2-3 éven belül nem sikerül a parlament reformja saját kezdeményezésre, az nagy veszélyt jelenthet a demokráciára, hisz jelenleg Romániában nem létezik könnyebb célpont, mint a parlament.

A másik alapvető kérdés, amit meg kell érteni a politikusoknak az a választói rétegződés. Kulcskérdés megérteni egy politikusnak, hogy miért szavaztak egyesek rá, és mások mért nem. A következő választásokon nagyon nehéz lesz annak nyerni, aki ezzel nem lesz tisztában – vélte.

Radu Magdin zárásként elmondta, hogy normalizálni kell a politikai, a civil szféra és a magánszektor viszonyát, és konzultálni kell a jogszabályalkotás területén. Meg kell szűnnie az eddigi gyakorlatnak, mely szerint vagy túl gyorsan fogadnak el törvényeket, vagy pedig több éves csúszással, szinte titokban vernek át egy tervezetet a parlamenten. Az egyetemi hallgatóknak azt tanácsolta, hogy lehetőség szerint töltsenek hosszabb időt külföldön, hogy legyen összehasonlítási alapjuk, hisz egy ország sem tökéletes. Romániának is megvannak az előnyei: dinamikusak az emberek, jó a hozzáállásuk a dolgokhoz stb. „Ugyan van ahová még fejlődni ahhoz, hogy csapatban legyünk képesek gondolkodni, és ez a politikára is érvényes. Romániában az elkövetkező harminc évben boom várható, és sokkal jobb lesz itt élni, mint külföldön, hisz motivált emberek építhetnek, alkothatnak közösen” – zárta a szakember.


A tanácsadó nem lehet Stannis Baratheon

Vlad Tăușance előadásában nagyrészt karrieropciókról, kvalitásokról beszélt. Szerinte a politikai, kommunikációs tanácsadás egy rendezői munkához hasonlítható, amely tapasztalatot és extrainformációk begyűjtését feltételezi. Hangsúlyozta, ha valaki karrierben gondolkodik ezen a téren, hozzá kell szokni a kudarc érzéséhez.

„Romániában sem a kudarc, sem a siker kultúrája nem létezik. Ez egy olyan szakterület, ahol nem szabad beleszeretni a saját ötleteinkbe, nem szabad azok megszállottjaivá válni, és kiábrándulni sem szabad akkor, ha valami nem úgy működik, ahogy azt elképzeltük. Nem sikerült? Próbáljunk mást. Az sem sikerült? Próbálkozzunk ismét” – fogalmazott.


Hozzátette: a 2014-es elnökválasztási kampányban 20 zseniális ötlete volt, amelyek különböző okok miatt nem hoztak eredményt. Szerinte egy politikai kommunikációs tanácsadónak az egyik legfontosabb tulajdonsága, hogy képes meghallgatni másokat. Elmondta, hogy korábban DJ-ként és pultosként is dolgozott, és az itt szerzett tapasztalatok nagyon hasznosnak bizonyultak. Hisz mindenkivel el kellett beszélgetni, mindenkit meg kellett hallgatni és mindenkit ki kellett szolgálni. Ehhez jó kommunikátornak kell lenni, minél több hangot meg kell tudni ütni, általános műveltséggel kell rendelkezni, és egyfajta szivacsként kell működni.

Továbbá fontos, hogy sosem a tanácsadóról szól a politika, „a tanácsadó sosem lehet Stannis Baratheon”. Aki ezen a területen akar dolgozni az számoljon azzal, hogy háttéremberként a legapróbb hibáért is levághatják a két ujját, ez a tisztség nem jár dicsőséggel, és nem lehet felülni a vastrónra. A politikában a valóság fontosabb a hatáskörnél – mondta.

Ahhoz, hogy valaki betörjön erre a piacra több megoldás is létezik. A klasszikus út a pártba való belépés, vagy a közigazgatási munka, ahol egyesével lehet venni a lépcsőket. Biztonságos út, de nem feltétlenül hatékony, mivel senki nem garantálja, hogy a végén vár is valami. A másik klasszikus út, hogy a médiából, vagy a reklámszférából érkeznek a tanácsadók. A reklámszférában nagyon jó tapasztalatokat lehet szerezni, ezért ajánlott 1-2 év eltöltése ebben a kemény versenyhelyzetet feltételező szférában. Egy harmadik lehetőség a civil aktivizmus, hisz az itt szerzett tapasztalatokat sehol nem tanítják, sehol nem lehet összeszedni. „Az aktivizmus a legjobb iskola volt számomra, ezért, ha valaki érez magában ilyen késztetést, ne késlekedjen” – mondta a szakértő.


Az adat a lelke mindennek

Tăușance szerint a big data és az internet of things annyira fontosak egy tanácsadó számára, hogy azokat magára kellene tetováltatnia. „A következő időszak erről fog szólni. Hihetetlen mennyiségű adathoz férhetünk hozzá, amelyekből számos dologra következtethetünk a fogyasztói magatartástól kezdve a technológia felhasználásának módozatain át egészen addig, hogy ki mennyit időzik a buszmegállóban. Kellő mennyiségű információ áll a rendelkezésünkre ahhoz, hogy egy helyes politikai kommunikációt tudjunk azokra építeni. A tömegekhez szóló politikai kommunikáció korszaka lezárult, ma már nem tudunk az egész világnak egy szépen szóló politikai üzenetet megfogalmazni. Célzott üzenetekkel kell operálni, és egészen kis közösségeket megcélozni” – magyarázta.

Továbbá az sem árt egy kommunikációs szakértő számára, ha ismeri a start up-ok működését, ha megfordul az üzleti szférában, esetleg túl van 1-2 csődön, mert ez azt jelenti, hogy érti a közigazgatás működését, ismeri a korrupció szintjét, tudja, hogy mit jelent élni az eséllyel. Ez a fajta mentalitás lesz az egyik legfontosabb a politikai világában. Tăușance szerint ezek mellett a következő tulajdonságokra van szükség ahhoz, hogy valakiből jó politikai kommunikációs váljon: vizuális kultúra, általános műveltség, projektmenedzsmenti ismeretek, a történetmesélés képessége (the power of story telling), csapatban való munkavégzés képessége, a minél jobb reakcióidő, és a gyors tanulásra való képesség.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS