2026. október 26. hétfő
8°Kolozsvár >> Más város
Hajnali hírlevél >> Feliratkozás

Csorbítaná a kisebbségi oktatási jogokat a készülő tanügyi törvény

F.J. - K.M. 2015. június 01. 17:27, utolsó frissítés: 2015. június 02. 10:51

A kisebbségi oktatásban csak elemiben tanítanák idegen nyelvként a román nyelvet, és ismét románul oktatnák a történelmet és a földrajzot.


A szenátus oktatási bizottsága elé került az új tanügyi törvénytervezet, amely Markó Béla, a bizottság tagja és Király András oktatásügyi államtitkár szerint a jelenlegi formájában olyan paragrafusokat tartalmaz, ami egyértelműen visszavenne a kisebbségi oktatás számára kiharcolt, a jelenleg érvényben levő oktatási törvényben szereplő jogokból.

Markó Béla megkeresésünkre elmondta, a szenátus oktatási bizottsága elé került tervezet tulajdonképpen nem új, hanem arról a tervezetről van szó, amelyet 2010-ben Ecaterina Andronescu párhuzamosan dolgozott ki a jelenleg érvényben levő tanügyi törvénnyel, amelyet a Boc-kormány felelősségvállalással, az RMDSZ támogatásával fogadott el.

Király András kérdésünkre kifejtette, az új tanügyi törvénytervezet a szenátusi bizottságban megvitatásra való bocsátása nem volt leegyeztetve. „A parlamenttel való kapcsolattartásért felelő személyként tudom, hogy a szenátus tanügyi bizottsága tagjainak kiosztottak egy törvénytervezetet, egy elképzelést, ami nem más, mint a 2011-es törvénynek a szenátusban elképzelt módosítása. Tehát a szenátusi vita során a tanügyi bizottság egy sor módosító javaslatot fogalmazott meg hosszú idő alatt, és ennek az lett a következménye, hogy a kormány véget vetett ennek a folyamatnak azáltal, hogy 2011 elején felelősségvállalással elfogadta a tanügyi törvényt. A tervezet közvitára bocsátása előtt a szenátus tanügyi bizottsága megvitatja és véleményezi azt. A bizottság most ismerkedik a tervezttel, mert összetételét tekintve ez nem az a bizottság, amely a korábbi ciklusban foglalkozott ezzel a verzióval, hiszen a 2012-es választásokat követően megváltozott a bizottság személyi összetétele” - magyarázta az államtitkár.

Miért kell új törvény?


Király elmondta, az új tanügyi törvény elfogadásának kérdése annyira nem meglepő, mert kormányzati szinten régóta szó van egy új tanügyi törvény kidolgozásáról, életbe léptetéséről. „Jelenleg érvényben van egy olyan tanügyi törvény, aminek számos cikkelyét nem is sikerült életbe léptetni és működtetni, emellett 2011 óta toldják-foldják, több mint 160 cikkelyét sürgősségi kormányrendeletekkel módosították” - mondta az államtitkár.


Visszavenne a kisebbségi oktatási jogokból

Markó Béla elmondta, az Andronescu-féle tervezet és a jelenleg érvényben levő tanügyi törvény strukturális kérdésekben különbözik, a jelenlegi törvény az anyanyelvi oktatási jogok tekintetében összehasonlíthatatlanul jobb, mint az Andronescu-féle tervezet.

Ezzel Király András is egyetértett: „A tanügyi törvénynek ez a változata számunkra, a magyar anyanyelvű oktatás számára elfogadhatatlan. Ez a tervezet számos pontban módosítaná a kisebbségi oktatásra vonatkozó fejezetet, pont azokban a pontokban, amelyekért az RMDSZ kiállt az elfogadott törvénytervezet mellett”. Kifejtette: a törvénytervezet a specifikus román oktatást csak az 1-4 osztályban engedi meg, illetve 8. osztálytól visszatérnének a történelem és a földrajz román nyelven történő tanításához. Király szerint az új koncepció egy központosítás felé haladó törvénytervezet lenne, a 2011-es törvény pedig a decentralizáció felé mozdult el.


Nem valószínű, hogy ebben a mandátumban lesz új tanügyi törvény

Mind Király, mind Markó úgy vélekednek, csekély az esélye annak, hogy ebben a ciklusban új tanügyi törvényt fogadjon el a parlament.

„2015-ben vagyunk, szerintem a parlamenti ülésszak végéig, júliusig semmiképpen nincs idő, szeptembertől arrafelé nem tudni, mi fog történni. Ez egy veszélyes időszak, mert lassan belemegyünk a kampányidőszakba, és félő, hogy a tanügyi törvényből kampánytémát faragnak. Egy ilyen horderejű kérdést egy nyugodtabb, csendesebb ciklusban lehet átbeszélni, miután kirajzolódtak a politikai erőviszonyok és lecsendesedtek a politikai nézetek ebben a kérdésben. Nem jó az, hogy egy tanügyi törvényből politikai kampányt csinálnak. Számunkra azért nem jó, mert mindig kihasználják azokat a kérdéseket, amelyek mondjuk, egy nemzeti vonal erősödéséhez vezethet. A magyar oktatás számára a 2011-es törvény jó volt, vagyis jó lett volna, ha úgy valósul meg, ahogy azt elképzeltük akkor" - mondta Király.

Markó Béla sem lát esélyt arra, hogy a jövő évi parlamenti választásokig elfogadják az új tanügyi törvényt. Elmondta, a parlament jelenlegi felállásában zűrzavaros, kiszámíthatatlan és hemzseg a pártot váltó parlamenti képviselőktől és szenátoroktól, így nem hiszi, hogy foglalkoznának ezzel a kérdéssel, valószínűbbnek tartja azt, hogy inkább a következő, stabilabb, nyugodtabb parlament vállalkozik majd erre a munkára. Leszögezte, mivel a kisbbségi oktatásnak nem kedvez ez a tervezet, odafigyelnek rá, hogy az anyanyelvi oktatási jogok ne csorbuljanak.


Főbb változások a vita alatt lévő új tanügyi törvényben

- A középiskolai felvételi bevezetése, abban az esetben, ha az adott szakra túljelentkezés van
- Az óvodai oktatáshoz kerülne az előkészítő osztály (előkészítő nagycsoport néven)
- Kétéves szakiskolai programok
- Újra a vallásoktatás alóli felmentést kellene kérvényezni, és nem az azon való részvételt

A tanügyi tervezet kritikusai szerint a dokumentum úgy állt össze, hogy Ecaterina Andronescu, a szenátus oktatás bizottságának elnöke egy 2009-2010 között összeállított tervezetet terjesztett fel vitára, amelyet eredetileg a jelenlegi tanügyi törvény (2011/1-es törvény) alternatívájának szántak. Az oktatási szakértők szerint nem változtatták meg olyan mértékben, mint azt az elmúlt évek változásai igényelnék.

Erre példaként az előkészítő nagycsoport létrehozását emelték ki, amelyik szerintük azért visszás, mert az elemi iskolák komoly erőfeszítéseket tettek azért, hogy a jelenleg keretükben működő „előkészítő osztályoknak” termeket rendezzenek be.

A tervezetet az alkotmánybíróság vallásoktatásra vonatkozó döntésével sem egyeztették, amely szerint nem a vallásoktatás alóli felmentést kell kérvényezni, hanem éppen annak ellenkezőjét, az azon való részvételt.
A tervezetet elemzők a jelenlegi három évesről két évesre módosuló szakképzési programok bevezetését is kifogásolják, ugyanis szerintük a tervezetben azok nincsenek eléggé kidolgozva, ahogy az sem, hogy mitől működnének jobban a hároméves szakképesítésnél.



Módosul az is, ahogy a nyolcadik osztályt végzők elkezdhetik középiskolás tanulmányaikat. A tervezet szerint az általános iskolai tanulmányok befejezése utáni országos felmérést – amelyen a mostaninál több tantárgyból kellene vizsgázniuk - egy további felvételi vizsgát is kellene tenniük akkor, ha az adott szakra többen jelentkeztek, mint a meghirdetett helyek. A felvételinél ebben az esetben nemcsak ez a két vizsgajegy számítana, hanem az általános iskolai évek átlaga is.

Pontosabban ez úgy nézne ki, hogy az országos felmérésen román nyelv és irodalomból, anyanyelvből, tudományokból és matematikából tett vizsgából, szóbeli idegennyelv-vizsgából, számítógép-ismereteket felmérő gyakorlati vizsgából, valamint társadalmi és állampolgári ismereteket felmérő szóbeli vizsgán mérnék fel a diákok tudását. A felsorolt vizsgák közül a két utolsóból a diákoknak a tanév alatt kellene vizsgázniuk.

A tulajdonképpeni felvételinél - abban az esetben, ha az adott szakra a rendelkezésre álló helyeknél nagyobb számban jelentkeztek - aztán 20%-os arányban számítana az általános iskolai évek tanulmányi átlaga, 30%-ban az országos felmérés, és 50%-ban a középiskolai felvételi eredménye. Ha kevesebben jelentkeznek egy adott szakra, mint ahány rendelkezésre álló hely van, akkor az országos felvételi 60%-os, az általános iskolai évek tanulmányi átlaga 40%-os arányban fog számítani.

A szakértők a tudományok és matematika vizsga kapcsán azt kifogásolják, hogy a diákokat úgy vizsgáztatnák egy transzdiszciplináris megközelítést alkalmazó vizsgán, hogy közben nem tanították őket transzdiszciplináris módon. Más szakértők szerint ezt a vizsgát ilyen formában sokkal jobb lenne a középiskola végén tartani.

Pozitív változtatások

- 12 osztályig ingyenes lenne a tanítás, amelyből az következik, hogy a diákok ingyenes tankönyveket kapnak tizenkettedik osztályig (jelenleg a diákok tizedik osztályig kapnak ingyen tankönyveket).
- A rendszer további decentralizálása. Eszerint a tanárokat a tanintézmények fogják alkalmazni, és nem a tanfelügyelőségek, mint eddig. Ráadásul a tanintézmények keretében működő adminisztratív tanácsok szervezik meg az igényeiknek megfelelően a versenyvizsgákat a meghirdetett tanári állásokra.
- A diáklétszám függvényében történő finanszírozás ugyan előnyös a vonzóbb tanintézmények számára, azonban sokan úgy vélik, hogy ez a városi iskolák túlzsúfoltságát, és a falusi iskolák „kiüresedését” vonzza magával.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS