2026. május 5. kedd
8°Kolozsvár >> Más város
Hajnali hírlevél >> Feliratkozás

Orbán a menekültekről: az a kérdés, hogy egyáltalán lesz-e még Európa

K.M. - F.J. 2015. július 25. 11:36, utolsó frissítés: 15:08

A tavalyi beszédének "zajos sikere" után Orbán úgy döntött, most visszafogottabban fogalmaz. Az előzetes elvárásoknak megfelelően a menekülteknek esett neki.


Tűző napon aszalódott a tömeg a 26. Tusványos legfontosabb előadására, Orbán Viktor beszédére várva. Az ülőhelyek már a 10.30 órára beharangozott kezdés előtt fél órával elfogytak.

Kis csúszással elkezdődött Orbán Viktor beszéde, először Tőkés László fideszes EP-képviselő kapott szót. A beszélgetést Németh Zsolt, a magyar Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke moderálta.

Tőkés elmondta, egyrészt fájlalja a román oldal távolmaradását, és azt is, hogy a magyar politikai vezetők is távol maradtak a párbeszédtől.

Beszédében a magyar sors és Európa alakulásának lehetséges pályáit latolgatta. Robert Schumant, az Európai Unió alapító atyáinak egyikét idézte, aki azt mondta, hogy az egyesült Európa vagy keresztény lesz, vagy nem is lesz. Szerinte jelen pillanatban vesztésre állunk, „a magyar kormány, a magyar haza folyamatos ellenszélben, emberfeletti erőfeszítéseket tesz, hogy sorsunkon fordítani tudjunk”. Veszedelmes időkről beszélt,


szerinte többek között a migránsok, az idegen bevándorlók is veszélyeztetik a magyar jövőt.

Kijelentette, Orbán Viktor a keresztény kultúrával ellenséges tömegek ellen küzd, itt beszédét taps szakította félbe. Elmondta, a magyarok és erdélyiek nemcsak a megélhetési bevándorlók európainak hazudott útját utasítják vissza, hanem az EU-s országoknak a kérdéshez való viszonyulását is, jobb szeretnének a maguk útját, a magyar úton járni, amit nagy konfliktusok vállalása árán Orbán Viktor képvisel. A rossz értelemben vett román útból sem kér, viszont az „erdélyi román testvérekkel” szövetkezne.



Majd beszólt a „Neptun-gate” brassópojánai epizódjának magyar szereplőinek, és elmondta, kíváncsian várja, hogy a magyar vezetők hogyan reagálnak a szervezők azon kijelentésére, miszerint felelős román állampolgárként számítanak rájuk. Kíváncsi arra, hogy a magyar vezetők hogyan nyilatkoztak és hogyan reagáltak erre a kijelentésre. Felkérte Orbán Viktort, hogy ő és Magyarország nyújtson hathatós támogatást az autonómia-törekvések ügyében.

„A tavalyi zajos siker után, amit a liberális demokráciák korszakának végéről és az illiberális demokráciáról tartott előadásom váltott ki, most nem könnyű a helyzet, túlságosan magasan van a mérce. Hiába lapoztam végig, a politikai filozófia fellelhető szótárait, nem találtam semmit, ami versenyképes inzultus lehetne a mai nyugati ideológiai főáramlat képviselőinek szemében” - nyitotta meg beszédét Orbán Viktor. Elmondta, Tőkés azt mondta neki, már ő sem tudja követni, és ez arra figyelmezteti, hogy nem szabad túlzásba vinni a „mégoly brazilos cseleket sem”, mert a végén az ember még elbotlik a saját lábában.

„Egy évvel ezelőtt azt mondtam, hogy olyan időket élünk, amikor bármi megtörténhet, és ez ma is érvényes. Ki gondolta volna, hogy Európa nem tudja megvédeni a saját határait még a fegyvertelen menekültekkel szemben sem? Ki gondolta volna, hogy odajutnak a dolgok, mint például Franciaországban, ahol az ottani iszlám közösség vezetője nyílt ajánlatot tesz a francia államnak, hogy adja át az elnéptelenedett keresztény templomokat, mert szívesen alakítanak ki belőlük mecseteket. Ki gondolta volna, hogy az Egyesült Államok lehallgatja a német politikai vezetőket, ez kiderül, és nem szakad le az ég?


És ki gondolta volna, hogy mi, európaiak, úgy teszünk majd, mintha mi sem történt volna

és barátságosan folytatjuk szabadkereskedelmi tárgyalásainkat azzal a féllel, aki valószínűleg hamarabb ismeri tárgyalási álláspontunkat, mint mi magunk. És egy évvel ezelőtt nem gondoltuk volna, hogy amerikai fegyvereket telepítenek Közép-Európába, és a magyar parlamentnek az okoz majd fejfájást, hogy Magyarország is beálljon-e a sorba. És ki gondolta volna rajtunk kívül, hogy 2014 végére Magyarország lesz a második leggyorsabban növekvő ország az Európai Unióban” - hangoztatta Orbán az elmúlt év eseményeit összegző szubjektív értékelésében.

Szerinte a jövő bizonytalansága arra is ráveheti az embert, hogy elgondolkodjon a politikai jövő természetéről, pontosan a jövő megismerhetőségének természetrajzáról. „Hajlamosak vagyunk úgy elképzelni a jövő megismerését, mint ahogy azt az ismeretlen felé hajózó hajóskapitányok teszik. Állunk a hajó orrában, távcső a kezünkben és fürkésszük az ismeretlen partokat. Azt gondoljuk, hogy az jut a jövő ismeretének birtokába először, akinek élesebb a szeme, vagy jobb a távcsöve, mintha a jövő, afféle még fel nem fedezett kontinensként ott lenne előttünk, létezne és várna ránk.

A jövő teljesen más természetű. Az a legfontosabb tulajdonsága, hogy egyáltalán nincs, csak ezután történik majd meg, ezért nincs miért előre meresztgetni a szemünket. Érdemesebb úgy elképzelni a jövőt, ahogy az evezősök: háttal a menetiránynak. Csak azt látjuk, amit mögöttünk van, és ami a látókörünkben van, és ebből kell megfejtenünk a jövőt”.

Elmondta, éppen ezért fontos kiértékelni, megérteni a múltat és levonni belőle a következtetéseket, az lesz a győztes, aki mélyebben érti meg a múltat és gyorsabban, bátrabban vonja le a tanulságokat. Ez a politikai tervezés és vezetés kiindulópontja. Ha az EU és ennek keretében a magyarok jövőjéről akarunk gondolkodni, előbb tisztában kell legyük a múlttal.


Nagyszerű sikernek nevezte az Európai Uniót, még akkor is, ha olykor kritikákkal illeti.

Béke, fejlődés és jólét jellemzi az uniót. A békét nem magunknak köszönhetjük, hanem az amerikaiaknak és az oroszoknak, akik döntötték felettünk. 1990-től azonban már a saját sikerünk, és ezt a tényt az sem írja felül, ami 2008 óta történt.

Orbán szerint a jelenkori emberek az ókori népvándorláshoz hasonló népvándorlással szembesülnek.

Szerinte ezen keresztül érthetjük meg, hogy „hol a helyünk és mi vár ránk”. Meglátása szerint az Afrika mélyéről jövő népvándorlás azért öltött ilyen méreteket, mert Észak-Afrikában szétestek azok az államok, amelyek eddig gátat szabtak ennek a jelenségnek.

Elmondta, egyetért Nicolas Sarkozy volt francia elnökkel abban, hogy ez csak a kezdet amiatt, hogy jelenleg egymilliárd ötszázezer afrikai van, és ennek a fele 25 év alatti. Szerinte ezeknek az embereknek nem lesz ahol, lakniuk, amit enni és amit inniuk, ezért „el fognak indulni valamerre”.

„Számunkra a tét Európa, és életmódjának, valamint az értékeinek a megmaradása” – mondta. Szerinte ezeknek a felismerhetetlenségig tartó megváltoztatása jelenti a veszélyt, és nem az a kérdés, hogy a magyarok milyen Európában szeretnének élni, hanem hogy egyáltalán lesz-e Európa.




„Azt szeretnénk, ha Európa az európaiaké maradna”

– mondta, hozzátéve, hogy az, amit nemcsak szeretnének, hanem akarnak is az, hogy megőrizzék "a magyar Magyarországot".

Szerinte az európai baloldal a bevándorlás problémájában nem veszélyt, hanem lehetőséget lát, mert a bevándorlás révén felszámolhatja a nemzeti kereteket. Elmondta, hogy az a magyar baloldal, amelyik 2004-ben a külhoni magyarok ellen uszított, „most tárt karokkal magához ölelné a bevándorlókat”.

„Egész egyszerűen nem szeretik a magyarokat” – jelentette ki, hozzátéve, hogyha most ők lennének kormányon, akkor rövid időn belül Magyarország egy menekülttáborrá válna.

„Nem csak a medve nem játék, hanem a parlamenti választások sem”

– jelentette ki ezzel kapcsolatban.

Orbán elmondta, hogy a bevándorlók egyre többen lesznek, és – mivel szabályosan nem tudnak bejutni az EU-ba – törvénytelen módon fognak próbálkozni.

Orbán azt is elmondta, hogy szerinte Brüsszel nem tudja megvédeni a magyarokat, mert ahhoz több szuverenitásra lenne szüksége. „Amikor az EU létrejött, akkor rossz volt az irány, de jól csinálták, most meg jó az irány, de rosszul csinálják” – szögezte le.

Elmondta, hogy szerinte Európában valami elromlott, annak ellenére, hogy egy pragmatikus és egyedülálló konstrukció. „Európa valódi megoldások helyett ideológiává vált” – mondta, hozzátéve, hogy az EU aszerint ítél, hogy egy adott megoldás gyengíti vagy erősíti ezt a zárt ideológiát. Szerinte minél hitelesebb egy megoldás, annál veszélyesebbnek értékelik Európában. „Amit csinálunk, az sikeres, de mivel nem illik bele ebbe az ideológiába, kárhoztatandó” – mondta.

Szerinte Európa ezért nem boldogul a görög válsággal sem.

Orbán elmondta, hogy az európai elit „össze akarja kapálni” az Európai Egyesült Államokat, de szerinte ez nem helyes, mert az Amerikai Egyesült Államok, ennek a mintája, nem nemzetállamokból áll, míg Európát nemzetek alkotják.

„Amerika rendre képes sikeres megoldásokkal előrukkolni” – mondta, hozzátéve, hogy „Európa 2008 óta adós mindezzel”.

Elmondta, hogy Magyarország az első ország volt, amelyik nemzetközi mentőcsomagra szorult a világválság miatt, de ugyanakkor visszafizette az IMF-től kapott hitelt, és „Magyarország soha semmilyen adósságára nem kért kedvezményt vagy haladékot”. „Ez egyesek szerint erény, mások szerint kevésbé” – jelentette ki, hozzátéve, hogy jelenleg egyszerre javulnak a magyar külső és belső mutatók, és közben növekedik a gazdaság.


Orbán szerint az illegális bevándorlás megszabja az elkövetkező évek legfontosabb teendőit is.

Az első a nemzeti önazonosság problémája, ami annak köszönhető, hogy pár évtizede a multikulturalizmusban látták a „megoldást”.

„Ezt a kísérletet, és ennek az eredményeit látva, kijelenthetjük, hogy mi magunkon nem szeretnénk megismételni, és ehhez jogunk van” – mondta.

A második probléma az, hogy a törvénytelen bevándorlók és a terrorizmus között összefüggés van, és „a hatalmas tömegből nem tudjuk kiszűrni az ellenséges elemeket”. Szerinte csak úgy lehet ezt megállítani, ha még azelőtt megállítják őket, mielőtt elhagyják a saját országukat.

A harmadik kérdésként a bevándorlás és a munkanélküliség közötti összefüggést hozta fel, szerinte a menekültek tovább súlyosbítják a gazdasági válság gerjesztette munkanélküliséget.

A negyedik pontja a teendőknek azzal kapcsolatos, hogy a bevándorlók miatt növekedik a bűnözés, amire európai statisztikai adatokat hozott fel. Elmondta, hogy az európai emberek biztonságát és a magyarok biztonságát is fenyegeti a törvénytelen bevándorlás.

„Az igazság az, hogy nem bírjuk ki azt, hogy délről és nyugatról is nyomás nehezedik Magyarországra” –

mondta arra, hogy az a hozzáállás alakult ki Nyugaton, hogy vissza kell osztani a bevándorlókat.

Végül ismertette az egymillió feletti visszaérkezett választ tartalmazó nemzeti konzultáció eredményeit. Elmondta, hogy a visszaküldött válaszok szerint a magyarok kétharmada fontos problémának tartja a terrorizmust, kétharmada szerint a bevándorlók veszélyeztetik a munkahelyét, négyötöde szerint Brüsszel a bevándorlókkal kapcsolatos politikája megbukott és ugyanennyien gondolják azt, hogy a magyar kormány szigorúbban kellene fellépjen ebben a kérdésben.

Ismertette továbbá, hogy a válaszadók 80%-a úgy gondolja, hogy a bevándorlóknak saját maguknak kellene fedezniük a költségeiket, valamint 90%-uk szerint a bevándorlók helyett a magyar családokat és a születő magyar gyermekeket kellene támogatni.

Orbán elmondta, hogy szerinte kiderült, a magyarok nem akarnak bevándorlókat, hanem biztos, kiegyensúlyozott és stabil országot szeretnének.

A jövővel kapcsolatosan elmondta, hogy köztudott, hogy bármi megtörténhet, de azt szeretnék, ha „Magyarország olyan ország lenne, ahol nem történhet meg bármi”.

Orbán beszédét követően a közönség részéről érkező kérdésekre válaszolt Orbán és Tőkés.

A hallgatóság részéről elhangzott kérdésre, mely szerint elképzelhető-e az, hogy az emigránsok miatt visszaállítják a határellenőrzést a schengeni övezetben, Orbán Viktor úgy vélte, reális esély van arra, hogy a schengeni övezet megszűnhet, sőt vannak országok, akik nem bánnák, ha a népvándorlásra foghatnák a határ menti ellenőrzőpontok felállítását. Hangsúlyozta: Magyarország elemi érdekeivel ellentétes a schengeni övezet felszámolása. Mint kifejtette, nemcsak azért, mert jobb határok nélkül utazni, hanem egy ilyen intézkedés erős kihatással lenne a gazdaságra. Szerinte a bevándorlókérdésben az EU álságos politikát folytat: ahelyett, hogy menekültügyi stratégiák kidolgozásával foglalkozna, az EU-nak a határőrök elosztására kellene koncentrálnia.

„A frontországokra kellene határőröket küldenie, hogy együtt védjük meg Európa határait” - hangoztatta a miniszterelnök. Magyarországnak pedig tényleges határvédelmet kell biztosítani, nemzeti hatáskörbe, nemzetállami alapon meg kell védeni a határokat. Az az ország, amely a határait nem képes megvédeni, az nem állam” - jelentette ki Orbán Viktor.

A román-magyar kétoldali viszony folytatására vonatkozó kérdésre Orbán úgy reagált, Magyarország ott tudja folytatni, ahol 2012-ben abbamaradt a beszélgetés, de most Románia térfelén pattog a labda, és az a kérdés, hogy mit akar lépni a román állam. „Várnunk kell, és amint kinyílik a lehetőség, fel kell venni a fonalat, amit eleve le sem kellett volna ejteni” - mondta Orbán.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS