Nyelvi jogi árnyékjelentésben panaszolja be Romániát az ET-nél az RMDSZ
K. M.
2016. május 12. 17:47, utolsó frissítés: 18:18
Az Európa Tanács szakértői jöttek informálódni arról, hogy Románia betartja-e a nyelvi jogokat. Az RMDSZ kiborította a bilit.
Árnyékjelentést készít és nyújt be az Európa Tanácshoz (ET) a romániai magyar kisebbséget megillető nyelvi jogok betartásáról az RMDSZ. A nyelvi jogokat a Regionális és Kisebbségi Nyelvek Európai Chartája írja elő, a dokumentumot Románia 2008-ban ratifikálta, vagyis ekkor emelte be rendelkezéseit a belső jogrendjébe, azonban a nyelvi jogok ennek ellenére sokszor nem érvényesülnek. Az árnyékjelentés elkészítését Kelemen Hunor szövetségi elnök jelentette be azt követően, hogy az Európa Tanács szakértőivel találkozott május 11-én Bukarestben.
Az RMDSZ vezetője a Marosvásárhelyi Rádiónak elmondta, a találkozás célja a romániai országjelentéssel függ össze, ugyanis Románia két éves késéssel nemrég - a kisebbségi jogokra vonatkozó jelentése mellett - a nyelvi charta betartására vonatkozó jelentést is leadta az Európa Tanácshoz.
Az eljárás szerint az ET szakértőinek a jelentés kapcsán a helyszínen kell tájékozódniuk, és a kisebbségi szervezetek képviselőivel is találkozniuk kell, ezért kértek találkozót az RMDSZ-től.
„A találkozón a nyelvi chartával és annak alkalmazásával kapcsolatos észrevételeinket mondtuk el, amelyeket mi egyébként többször jeleztünk. Románia a nyelvi chartában nagyon sok pozitív dolgot vállalt, ezeknek a vállalásoknak a nagyobbik részét nem teljesítette. Nem alakított ki egy olyan monitorizálási rendszert, ami pontosan követné, hogy a nyelvhasználati jogok hogyan érvényesülnek, illetve nem alakított ki egy olyan rendszert, mechanizmust, amely a chartában foglaltakat a joggyakorlatban megvalósítaná” – mondta el Kelemen Hunor.
Hozzátette, az RMDSZ küldöttsége elmondta azt is, hogy a nyelvi jogok tekintetében egy visszalépést, visszafejlődést lehet tapasztalni.
„Rengeteg olyan közigazgatási döntés, adminisztratív intézkedés született az elmúlt években, amely a megszerzett jogok gyakorlását korlátozza. Elmondtuk azt, hogy olyan bírósági ítéletek születtek, amelyek a törvénybe foglaltakkal ellentétben a nyelvhasználatot, a kétnyelvű feliratokat tiltják.
Az egyik nagy gond az, hogy Romániában a pozitív jogértelmezés helyett egy nagyon restriktív jogértelmezéssel találkozunk. Tehát azt mondják, hogy amit a törvény nem sorol fel, hogy szabad, az tiltott, még akkor is, ha a törvény nem mondja ki azt, hogy tiltott lenne” – számolt be a találkozón elhangzottakról az RMDSZ elnöke, és hozzátette: ha Románia ezen az úton halad, akkor modellértékű állam lesz, de abban lesz modell, hogy hogyan nem tartják be a nyelvi jogokat.
Szerinte, noha a román állam előszeretettel szokta magát a kisebbségi jogok biztosítása kapcsán modellértékű államnak nevezni, ezt az állítást csak akkor lehet elfogadni, komolyan venni, amikor az erdélyi magyarok állítják, hogy a dolgok rendben vannak.
Kelemen elmondta, a jogcsorbításra tett kísérletekről árnyékjelentésben számolnak be az ET-nek, amint azt a kisebbségi keretegyezménnyel kapcsolatos árnyékjelentésben is tették.
„Abban bízom, hogy az Európa Tanács szakértői a maguk részéről nemcsak azt fogják figyelembe venni, amit a román kormány mond, hanem azt is, amit mi mondtunk, és javaslatot is tesznek Romániának arra, hogy hogyan korrigálja ezeket a gondokat. Sajnos, az elmúlt 1-3 esztendőben fokozatosan és szisztematikusan arra irányuló törekvésekkel találkoztunk, hogy a megszerzett jogokat visszavonják, korlátozzák. Mi azt gondoljuk, hogy a román hatalom nem tehet meg bármit, és az ET intézményeinek lehetősége van nyomást gyakorolni Romániára, hogy tartsa be azt, amit a nemzetközi kötelezettségein keresztül vállalt” - mondta az RMDSZ elnöke.
A charta rendelkezéseinek betartását Strasbourgban, az Európai Parlament Kisebbségi Munkacsoportjának ülésén is tematizálta Sógor Csaba, az RMDSZ európai parlamenti képviselője. Az ülésen jelen volt Sixto Molina, a Regionális és Kisebbségi Nyelvek Európa Chartájának titkárságvezetője is.
Az RMDSZ EP-képviselője arra buzdította Molina révén az ET-t, hogy a Charta érvényesülésének ellenőrzése során teljes mértékben vegyék figyelembe az adott tagállamban élő kisebbség érdekvédelmi szervezetének véleményét, amely adott esetben szögesen ellentétesen látja a dolgokat, mint az állami hatóságok. Továbbá azt tolmácsolta a hivatalvezető felé, hogy a felülvizsgálat során az legyen az elv, hogy egy adott tagállamban akkor példaértékű egy ország kisebbségpolitikája, amikor a kisebbségek is így látják.
Az RMDSZ-es képviselő ugyanakkor azt kérte a titkárság vezetőjétől, hogy a monitoring bizottságok tagjai minden esetben független szakértők legyenek, akik az adott állam álláspontján túllépve, a kisebbségi érdekvédelmi szervezet képviselőit meghallgatva értékelik a Charta gyakorlati érvényesülését.
címlapfotó: Henning János
ItthonRSS
Csúszópénzért elnézte a szabálytalanságokat és nem zárt be cégeket az Adócsalás Elleni Főigazgatóság két ellenőre
Itt a vége: felmondott a Transindex teljes szerkesztősége
Eljött az a pillanat, amikor magunkról adunk hírt nektek, és ráadásul sokunknak ez lesz az utolsó is, amit a Transindex felületére írunk. Ma reggel, huszonhárom évnyi működés után felállt a Transindex teljes szerkesztő csapata.
Benyújtották a gyermekeket a homoszexualitást népszerűsítő tartalmaktól „megvédő” RMDSZ-tervezetet
A gyermekvédelmi törvényt módosító javaslatot a "genderideológia nyugati térnyerésével" indokolják.
A fejlesztési minisztérium többlettámogatást ad a távfűtést működtető önkormányzatoknak
