2026. október 27. kedd
8°Kolozsvár >> Más város
Hajnali hírlevél >> Feliratkozás

Árnyékjelentést készít az EMNT és a CEMO is a nyelvi charta országjelentése kapcsán

K. M. K. M. 2016. május 18. 21:57, utolsó frissítés: 21:57

A határidő szoros: június 11-ig be kell nyújtani az Európa Tanácshoz a dokumentumokat.


Június 11-ig készíti el és adja le az Európa Tanácsnak a Civil Elkötelezettség Mozgalom (CEMO) és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) a Kisebbségi és Regionális Nyelvek Európai Chartája betartásával kapcsolatos árnyékjelentését. Az RMDSZ már korábban közölte, hogy árnyékjelentést nyújt be Románia országjelentéséhez.

Románia három év késéssel idén márciusban nyújtotta be az ET-hez országjelentését, amelyet háromévente kellene benyújtania, és beszámolnia arról, hogy milyen mértékben tartotta be a Chartában szereplő azon előírásokat, melyeket a dokumentum ratifikálásakor vállalt.

Toró Tibor, az EMNT árnyékjelentés-író munkacsoportjának vezetője, Szigeti Enikő, a CEMO vezetője és a Musai-Muszáj civil kezdeményező csoportot képviselő Bethlendi András egy kerekasztal-beszélgetésen beszélt arról, hogy miért fontos benyújtani az árnyékjelentést.


A charta nem a kisebbséget védi



A Regionális vagy kisebbségi nyelvek európai chartája a regionálisan beszélt, vagy kisebbségek nyelvét védi, nem pedig magát a kisebbséget.

Két, a kisebbségek védelmét szolgáló dokumentum létezik Európában: az egyik a Kisebbségvédelmi keretegyezmény, a másik a Regionális vagy nemzeti kisebbségek európai chartája, a charta esetében háromévente, a kisebbségvédelmi keretegyezmény esetében pedig négyévente kellene leadni országjelentést. A chartát 1992-ben fogadták el Strasbourgban, Románia 1995-ben írta alá, és 2007-ben a 282-es törvénnyel ratifikálta, amely 2008-ban lépett érvénybe.

Románia azt vállalta, hogy védeni fogja a kisebbségi nyelveket az ország területén ott, ahol a kisebbségi nyelven beszélők aránya meghaladja a 20%-ot. A nyelvi charta ratifikálásakor Románia nem vállalt olyasmit, ami nem volt benne a jogrendjében. Tehát a chartában levő szabályzások benne voltak a helyi közigazgatási törvényben és a közalkalmazottak státusára vonatkozó törvényben. Új kerettörvény nem született.

2009-ben készült az első országjelentés a charta alapelveinek betartásáról. Az Európa Tanács dokumentuma egy alapelv-gyűjtemény, egy eszköztár, amely útmutatást ad a ratifikáló országoknak, hogy mit tehetnek egy kisebbségi vagy regionális nyelv védelmében és használata biztosítása érdekében. Olyan területeket szabályoz, mint például az oktatás, közigazgatás, média, kultúra, igazságszolgáltatás vagy szociális kérdések – ez utóbbi terület keretében például a kórházi ellátásban az anyanyelvhasználathoz való jog.

A Charta egy eszköz, nem önmagától végrehajtandó, a rendelkezéseinek nem mindenike szerepel a hazai jogrendben. A rendelkezéseket hazai törvényekkel lehet érvényesíteni, a civilek szerepe éppen az lehet, hogy jelezzék a törvénykezés szintjén levő hiányosságot a politikumnak, hogy az a parlamentben a törvényhozás szintjén kapcsolódjon be a jogi háttér rendezésébe.

Szigeti Enikő elmondta, sokszor az országjelentés az egyetlen forrásanyag arra vonatkozóan, hogy hogyan áll egy adott ország a kisebbségi és regionális nyelvek védelme terén. Kiemelte ugyanakkor, hogy az árnyékjelentés nélkül nem derülhet fény arra, hogy milyen rendellenességek vannak ezen a téren. Erős lobbitevékenységének köszönhetően Romániának egy olyan országimázst sikerült kialakítania, amely miatt példaországként tartják számon a kisebbségekkel kapcsolatos kérdésekben.

Ez nem volt mindig így, de tíz év alatt Romániának sikerült 180 fokkal megfordítania a képet. Azonban a nemzetközi színtéren kevésbé ismert, hogy bár megszülettek a törvények, de az alkalmazások nem, tehát a gyakorlatban nem történt lényegi változás.

Ezzel együtt a best practice országként számon tartott Románia elérte, hogy a magyar kérdést lezárt ügyként kezeljék - a kerekasztal résztvevői szerint legalábbis ezt támasztja alá az, hogy a május 11-én Romániába látogató Európa Tanács monitoring bizottságának szakértői nem óhajtottak találkozni sem a CEMO, sem az EMNT képviselőivel, csak az RMDSZ-szel tanácskozott. Fontos tény az is, hogy Bukarestben zajlott a beszélgetés, nem pedig terepen. A beszélgetést követően a szakértők inkább Dobrudzsába látogattak, a tatár közösséghez.

Háromévente van jelentésadási kötelezettség

Az országjelentést a külügyminisztérium készíti el az Etnikumközi Hivatal (DRI) adatai alapján. A monitoring része, hogy a bizottság elmegy az adott országba. Találkoznak a kisebbségi politikai képviseletével, vagy azokkal a civilekkel, akik árnyékjelentést adtak le. 5-6 hónap szokott eltelni a jelentés leadása és az országlátogatás között. A chartát ratifikált 25 ország szakértője közül választják ki a raportőröket, akik az adott országba látogatnak. A három napos on the spot látogatás után készítenek egy szakértői jelentést is, amit az ET külügyminisztereinek tanácsa fogad el. A szakértői jelentést elküldik Romániába, az itteni szakértők hozzáteszik a megjegyzéseiket. Ezt követően az ET megfogalmazza az ajánlásait. Az országlátogatás után 30 nap áll rendelkezésre, hogy az árnyékjelentést leadják azok, akik szeretnék. Ha túl sok árnyékjelentés készül, és azok ellentmondanak egymásnak, akkor a protokoll szerint nem veszik figyelembe az árnyékjelentéseket - mondta Szigeti.

Szigeti úgy véli, az RMDSZ-nek nehéz az érdekképviseletet ellátni például a charta esetében, mert érdekkonfliktus esete áll fenn, hiszen, mivel polgármestereik vannak, olyan helyzetbe kerülhetnének, hogy saját magukat kellene ellenőrizzék. Azt kellene például ellenőrizniük, hogy egy RMDSZ vezetőségű önkormányzatnál érvényesülnek-e a magyar nyelvi jogok.


Az országjelentésnek elvileg objektív és reális képet kellene adnia

Noha az a vélelem, hogy az országjelentések szakmailag korrektek, objektívek, ehhez képest sokszor kozmetikázzák bennük a valóságot. Például úgy, hogy arra, ami elterjedt gyakorlat kellene legyen, a kivételeket nevesítik. Konkrétabban: tételezzük fel, hogy azt írják, megoldódott a magyar nyelven is zajló tanácsülés kérdése, majd példaként valamelyik székelyföldi település önkormányzatát hozzák fel. Arról nincs szó, hogy például Marosvásárhelyen ez továbbra is hiányosság. Vagy egyéb cselekhez folyamodnak: reflektálnak arra a korábbi bizottsági ajánlásra, hogy kell szélesíteni a német, magyar pedagógusi képzést. Az országjelentésben az szerepel, hogy a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége szervez képzéseket a magyar pedagógusok számára, azonban azt már nem írja, hogy az RMPSZ egy civil szervezet, amihez az állami oktatásszervezésnek semmi köze nincs. Az árnyékjelentés szerepe az, hogy rámutasson ezekre a pontatlanságokra.

Mivel az árnyékjelentés leadása három évet csúszott, az árnyékjelentés készítőit abba a helyzetbe hozza, hogy olyan dolgokra reflektáljanak, amelyek már meghaladottak. További probléma, hogy az ET gyenge, nem fogja a késés miatt szankcionálni a román államot. A kerekasztal résztvevői elmondták, nehéz lesz elkészíteni az árnyékjelentést, hiszen június 11 a határidő.

Továbblépési lehetőségek

A civilek erősítenék az együttműködést, hiszen a cél a lobbitevékenység megerősítése: újra meg kell nyitni a magyar közösség ügyét, amelyet az ET megoldottnak, lezártnak tekint. Emögött az együttműködés mögött magánszemélyek, szervezetek állnának. A román állam által igen hatékonyan végzett kommunikáció árnyalása érdekében hírlevelekben tájékoztatnák a nemzetközi közösséget a magyar kisebbséget ért jogsértésekről.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS