2026. október 25. vasárnap
8°Kolozsvár >> Más város
Hajnali hírlevél >> Feliratkozás

Magyar pártok az önkormányzati választásokon: több a vesztes, mint a nyertes

szerk. 2016. június 16. 12:39, utolsó frissítés: 2016. június 17. 16:25

Az RMDSZ 5 százalék alá került, az MPP pozíciókat szerzett, de szavazókat vesztett, az EMNP stratégiája kudarcot vallott. Választási kerekasztal.


A június 5-i önkormányzati választásokról szervezett kerekasztal-beszélgetést a Transindex és az Erdély FM a választásokat követő csütörtökön. Barna Gergő szociológus, Illyés Gergő, Székely István, Székely István Gergő és Toró Tibor politológusok a kerekasztal első részében a törvényi háttérről és a részvételről beszélgettek.

Az átirat alább olvasható második részében a magyar pártok szerepléséről lesz szó, külön kiemelve Marosvásárhelyt és Székelyudvarhelyt, míg a harmadik rész a román pártok szereplését, illetve ennek következményeit elemzi. A Jakabffy Elemér Alapítvány kolozsvári székházában tartott beszélgetést Balázsi-Pál Előd moderálta.

AZ RMDSZ EREDMÉNYE

Barna Gergő: Az RMDSZ-nek nagyon sok pozitívuma van, de ugyanakkor van egy sor negatívuma is, amelyeket kevésbé kommunikálnak. Ami nagyon pozitív – erről beszéltünk a részvételnél is –, hogy az interetnikus környezetben, szórványban megerősödött, vagy legalábbis nem csökkent a magyarok választói kedve, és ez nyilván látszik az eredményekben. Ide sorolhatjuk Kolozsvárt, Szatmárnémetit, és Marosvásárhelyt is, hiszen Vásárhelyen is várakozásokon felüli eredmény született.


Székely István Gergő: Akár Nagybánya, Temesvár, Brassó is ide sorolható.

Barna Gergő: Globálisan az RMDSZ pozíciói sokkal jobbak, hiszen a megyei tanácsosok a helyi tanácsosok számát is sikerült növelni.

Viszont ehhez hozzá kell rakni a negatívumokat is. Most egy nagyon kedvező kontextusban teljesített így az RMDSZ, hiszen láthattuk, hogy a román részvétel viszonylag alacsony volt, másrészt az ellenzék is gyengén szerepelt, tehát ilyen kontextusban születtek ezek a jó eredmények.

És nyilván hozzá kell tegyük azt is, hogy ott, amit mi politikai szavazatnak regisztrálunk (a megyei tanácsosi listákra leadott szavazatok számához hozzá kell adni a fővárosi tanácsnak a szavazatait is, ahhoz, hogy kapjunk egy országos arányt), az RMDSZ az 5 százalék körül pörög. Ez az első eset, hogy az önkormányzati választásokon az 5 százalék alá megy az RMDSZ: 4,99 százalékot szerzett. Hozzá kell tenni azt is, hogy az új szabályozás miatt nem tudtak indítani két megyében jelölteket (Szeben és Krassó-Szörény), illetve nem indítottak a Kárpátokon túl sem megyei listát.

Nyilván, nem lehet ennek előrejelző hatása, hiszen nem lehet tudni, hogy mi lesz ősszel. Látjuk, hogy 2008-ban az önkormányzati választásokon a megyei tanácsosi listákon 5,17 százalékot kapott az RMDSZ, és a parlamenti választásokon 6,17-et. 2012-ben pedig nagyjából egy szinten mozgott: a megyei tanácsosi listán volt 5,07, és a parlamentin 5,14 százalék.

Mindenképpen fontos, hogy az RMDSZ-nek azt is kell mérlegelnie, hogy nem 5,07-ről, hanem 4,99-ről indul neki a parlamenti választásoknak.

Székely István: Ha az RMDSZ szervezeti hátteret nézzük, akkor három településen, régióban van gond. Az egyik Máramaros megye, ahol négy évvel ezelőtt a Néppárt országosan a legjobb eredményét érte el, ami az RMDSZ gyengeségére is utal. A másik Marosvásárhely város, a harmadik Kolozs megye és Kolozsvár.

Nagybányán megkezdődött egy váltás, összeállt egy csapat, és ez az eredményeken is megmutatkozott. Marosvásárhelyen és Kolozsváron is jók voltak az eredmények. Ezek azonban egyéni teljesítmények, és attól tartok, hogy zsibbasztóan hatnak, elfedik a szervezeti háttér hiányosságait, pedig mindkét helyen nagyon gyorsan el kell kezdeni szervezetet építeni.

Székely István Gergő: És bejön ide, a problémás helyszínek közé Nagyvárad.

Székely István: A választások előtti hónapokban két szervezetben volt hatalmi harcok. Az egyik Székelyudvarhely, annak minden következményével együtt, a másik Nagyvárad. Itt az elmúlt három hónap a belső háborúról szólt. Nem hiszem, hogy a váradiaknak gondjaik lennének az intézményi háttérrel, szervezni is tudnak, de az elmúlt hónapok másról szóltak. Vásárhelyen viszont Zonda elhunyta óta nincs rendes szervezet, és az 1997-ben történt, aminek lassan húsz éve.

Barna Gergő: Kolozsvár kapcsán nagyon tetszik, hogy Horváth Anna úgy teljesített jól, hogy nincs szervezet. Én nagyon szkeptikus voltam az ő eredményeit illetően, és emiatt hatványozottabb az öröm, hogy ilyen jó eredményt ért el, és ez nekem inkább azt mutatja, hogy a 4 éves munkának van eredménye, mert kampánya nem volt. Ha te azt mondod, hogy nincs szervezet, akkor mitől van teljesítmény? Attól van, hogy hatékonyan dolgoztál 4 évig.

Székely István: Igen, Gergő, de van egy gond: azzal az egyéni teljesítménnyel, amit Horváth Anna nyújtott, csak azokat a személyeket tudod elérni, akik így vagy úgy be vannak kötve valamilyen magyar hálózatba: magyar rádiót hallgatnak, magyar internetes oldalakat, újságot olvasnak, eljárnak valamilyen magyar rendezvényre, gyermekük van magyar oktatási intézményben, kapcsolatban állnak civil szervezettel, egyházzal. Kolozsváron pedig szerintem egyre nagyobb azoknak a magyaroknak az aránya, akik nincsenek bekötve az etnikai hálózatokba.

Ha van működő szervezet, felkeresed az embereket, és kialakulhat egy személyes kapcsolat, tehát ki tudsz lépni a létező etnikai hálózatok köréből. Ugyanezt tapasztaltuk Toró T. Tibor temesvári kampányában, 2000-ben: 15 különböző mobilizációs programot indítottak, és a népességnek ugyanazt az egyharmadát sikerült vele megszólítani; azokat, akik etnikai hálózatokon keresztül elérhetők. A magyar lakosok kétharmada nem volt etnikailag becsatornázva, őket még az egyházakon keresztül sem tudták elérni. Azt mondtuk akkor is, hogy Temesvárra azért kell figyelni, mert ez az erdélyi nagyvárosok jövője.

Toró Tibor: És egy jó szervezet meg tudja ezt oldani?

Barna Gergő: A szervezet egy eszköz. Ha nincs tartalom, hiába van szervezeted.

Székely István: A kérdés az, hogy kommunikációval kiket tudsz elérni. Mert Anna jó teljesítménye az elmúlt négy évben a kommunikációról is szólt. Megoldotta a létező problémákat, és ezt folyamatosan kommunikálta is. Ehhez a szervezeti háttér annyit tesz hozzá, hogy már nem csak kommunikálsz, hanem felhúzod a gumicsizmát, és felszántod a Monostort. Ehhez kell szervezet. Ez volt Kolozsváron valamikor tízesek rendszere, ezt építette ki Zonda Marosvásárhelyen, és ezt vette át 1995-'96 tájékán Molnos Lajos, csak később elhanyagolták.

Székely István Gergő: Jó ez a meglátás. Mert végső soron tényleg egyfajta karizma vs. szervezeti kapacitás az, ami az eredményeket befolyásolja. És azt mondtad, a jó személyes eredményekben benne van az altatás lehetősége, szerintem az RMDSZ teljes eredményében benne van ez.

Barna Gergő: Ezért fontos, hogy hogy értelmezed az eredményt. Kell látni a negatívumait, a hiányosságait is.

Toró Tibor: Azért az a 4,99%...

Székely István Gergő: Lehet, hogy ebből a szempontból jobb, mint az 5,05%.

Barna Gergő: 5,01% lehetett volna legjobb esetben...


SZÉKELYUDVARHELY

Illyés Gergő: Kitérnék Székelyudvarhelyre, ha már az RMDSZ eredményéről beszélünk. Ott élek Udvarhelyen, és elég közelről láttam azt, ami az elmúlt pár hónapban zajlott. Az látszott, hogy még az utolsó két hétben sem tudatosították a városban a szavazók, hogy Bunta Levente már nem az RMDSZ jelöltje. Ez az egyik. A másik, hogy Bunta Levente eddigi tanácsosai, akik most is az RMDSZ tanácsosi listáján voltak, az elmúlt kampányhónapban és az azt megelőző egy hónapban az összes átadáson, felavatáson Bunta Levente mellett tűntek fel. Ezek azok az emberek, akik az RMDSZ-listát vezették, az első 4-5 helyen voltak, és mindenhol közös eredményként jelezték ezeket a megvalósításokat. Igazából az lett volna a csoda, ha az emberek ezt figyelmen kívül hagyják.

Toró Tibor: De akkor Bunta meg kellett volna nyerje a választást...

Illyés Gergő: Igen, de a választás megnyeréséhez ez nem volt elég, mert közben volt egy negatív kampány és egy olyan stílusú kommunikáció, amely leépítette ezt a szavazóbázist. Nagyon sokan otthon maradtak, mert azt mondták, hogy ez túl sok. Vagy nem tudták, hogy Bunta már nem az RMDSZ jelöltje, vagy nem akarták elfogadni. Jó kérdés, hogy az a szavazó, aki az elmúlt x választáson a RMDSZ-re ütötte a pecsétet és Bunta Leventére, most hogyan viselkedett. Ez volt a kulcskérdés, és úgy oszlottak meg a szavazatok, hogy az az RMDSZ-nek és Buntának sem volt jó.


A másik dolog, addig, amíg Verestóy Attilára mindig lehet hivatkozni és mindig fel lehet hozni, akkor is, ha egyáltalán sehol nem jelenik meg, és a városlakókat sokkal jobban érdekli az, hogy Verestóy hol van ebben a történetben, mint hogy egyébként ki a jelölt és mit szeretne, addig ez lesz a helyzet, és nem tudom, hogy ebből a helyzetből ki tud-e jönni az RMDSZ.

Székely István: Szerintem az MPP-EMNP jelölt győzelméhez hozzájárult az is, hogy az eddigi polgármesterek a közbiztonság kérdését nem vették komolyan. Messziről nézem ezt a történetet, de számomra úgy áll össze, hogy van egy egyetlen programpontú személy, ő pedig egy olyan kérdést tematizál, ami a helyiek számára fontos, és amit különböző okok miatt sem Bunta, sem Arros Orsolya nem vállalt fel.

Illyés Gergő: Én azt látom, hogy a választópolgárok egymás között nem beszéltek programpontokról. Ha a közbiztonságról beszélünk, akkor Gálfinak nyilván volt egy előélete, ami adott neki egy erőt, viszont ettől még nagyon kevesen gondolták azt, hogy Gálfi Árpád meg fogja oldani Udvarhelyen a közbiztonság problémáját.

Székely István: Fontos, amit mondtál. Tehát nem volt egy ilyen felhajtóerő, hogy valaki azzal akar foglalkozni, ami nekünk fontos, és ha polgármesterré válasszuk, akkor ezt meg fogja oldani?

Illyés Gergő: Nem beszélt erről kiemelten. Persze, mindenki tudta, hogy miket tett le az asztalra, de nagyon kevesen hitték el azt, hogy Gálfi Árpád lesz a polgármester.

Barna Gergő: Udvarhely kapcsán én nagyon nem értek egyet azzal a megfogalmazással, hogy összezavarodtak a választók, pedig részben igaz. Én abból indulok ki, hogy a választó valamilyen szinten racionálisan cselekszik.

Én azt láttam, hogy nagyon dinamikusan változó kampánytörténések voltak Udvarhelyen, és ennek vannak különböző momentumai. A nulladik momentum az volt, hogy még mielőtt elindult volna bármilyen kampány, vagy a jelölések, Bunta tekintetében a lakosság változást akart, mert volt vele szemben egyfajta elégedetlenség. A következő momentum az volt, hogy ősszel megjelent Arros Orsolya, szinte függetlennek tűnő jelölt, egy új név, aki nem kötődik pártokhoz, viszonylag ismert is volt az udvarhelyiek körében, és akkor nagyon jól állt a felmérésekben. Egy következő momentumban volt egy jelentős várakozás azt illetően, hogy Bunta valószínűleg függetlenként fog indulni, és be fogja jegyeztetni a Szövetség Udvarhelyért pártját vagy szervezetét. Én azt gondolom most is, ha sikerült volna Buntának azt bejegyeztetnie, akkor valószínűleg megnyeri a választást.

Az utolsó momentum az, amikor egy kényszerhelyzetbe kerültek az udvarhelyiek, kényszerszavazás elé kerültek, és ez nem pro-EMNP-MPP szavazat, hanem RMDSZ-protest szavazat. A szavazólapon két párt indult, az RMDSZ és az EMNP-MPP koalíció. Volt, aki nem értette, hogy az RMDSZ-en belül mi zajlik, és erre jócskán rájátszottak a jelöltek negatív kampányai. Arros és Bunta kioltották egymás kampányát, és ennek a következménye lett az, hogy előre nem látott módon kényszerből, de racionálisan úgy döntöttek, hogy legyen az EMNP-MPP lista, és rápecsételtek Gálfira. Ki fog derülni, hogy milyen. A mérésekből az derült ki, hogy az EMNP és az MPP jelentősen erodálódott 2012 óta Székelyudvarhelyen is. Nem látom az EMNP-nek a revitalizációját, nem egy pro-szavazat volt, hanem RMDSZ-protest szavazat.

Toró Tibor: Szerintem az MPP és az EMNP nem erodálódott, hanem stagnált Udvarhelyen. Még volt a kampánynak egy fontos momentuma, ami ahhoz kapcsolódik, ami Bunta függetlenként való indulásához kapcsolódik, mégpedig a Buta Levente aláírásaival kapcsolatos cirkusz, amikor elkezdett Arros Orsolya népszerűsége csökkenni. Ez azzal magyarázható, hogy nem tudta kezelni a helyzetet. Látszott, ha olyan lapokat kap, amelyek már nem nyerő lapok, akkor azt már nem tudja megoldani.

Barna Gergő: De nem Arros Orsolya nem tudta kezelni, hanem az RMDSZ.

Toró Tibor: … és a kiszivárogtatásokról ne is beszéljünk. Bunta szavazói közül amúgy kb. ezer ember szavazott át az EMNP-MPP koalícióra, és a maradék 3000 az RMDSZ listára.

Illyés Gergő: Azt az összezavarodást nem úgy értem, hogy véletlenül szavaztak Buntára.

Barna Gergő: Azért már a vége felé jól tudták, hogy Arros Orsolya az RMDSZ jelöltje, és ebből az RMDSZ-ből nem kérnek.

Toró Tibor: Arros Orsolya szerintem egy rossz jelölt volt, ez akkor látszott a legjobban, amikor olyan helyzetbe került, amire nem volt felkészülve, ilyenkor nem tudta megoldani a helyzetet.

Illyés Gergő: Volt Buntának egy olyan retorikája, hogy ő a politikusok ellen van, ő a szabadságharcos, aki megmenti a várost a politikusok karmai közül. (Arros mögött ott volt a széki szervezet, Bunta mögött nem volt városi szervezet, amely egyébként újjászervezés alatt állt.)

Székely István: Verestóytól és Szász Jenőtől egyszerre.

Toró Tibor: Bunta megnyerte volna az RMDSZ előválasztását, ha megszervezik.

Illyés Gergő: Attól függ, hogy zárt vagy nyílt előválasztás lett volna.

Barna Gergő: Ne felejtsd el, hogy Arros Orsolya akkor jól állt, utána kezdődött a negatív kampány.


MAROSVÁSÁRHELY

Barna Gergő: Marosvásárhelyen a maximum maximuma lett. Minden várakozás feletti eredmény született, ezt én a jelöltnek is tulajdonítom.

Székely István: Végül is kimondták – a teljes népességet tekintve Soósnak 15 százalékos hátrányt kellett volna ledolgoznia a kampányban.

Barna Gergő: Valóban jelentős hátrányt kellett ledolgoznia Soósnak. Az egyik fontos dolog, hogy kitartott az összefogás, és hogy függetlenként indult el Soós. Ami megint pozitívum volt, hogy a román választók el vannak bizonytalanodva. Florea fokozatos eróziójához, ami a négy mandátumán keresztül ment, pluszban rájöttek a korrupciós ügyek is, szerintem ez vezetett oda, hogy a román részvétel alacsonyabb lett, mint azt vártuk. Jóformán azt lehet mondani, hogy kiegyenlített lett a részvétel, figyelembe véve, hogy mind Florea, mind Masca irányába volt átszavazás magyar részről.

Akkor van esély arra, hogy Marosvásárhelyen változás legyen, ha Soós Zoliék csapata folytatni fogja a munkát, és nem simulnak bele, mint ahogy szoktak.

Toró Tibor: Én nem látom, hogy összeállt volna egy csapat.

Barna Gergő: Ha nagy nehezen is, de összeállt.

Székely István: Marosvásárhelyen folyamatban van egy váltás, lassan kezd összeállni egy csapat, aminek Soós Zoli oszlopos tagja. Ő talán ott tévedett, hogy későn kezdte el kampányát, legjobb az lett volna, ha az előválasztást követően le sem áll vele.

Toró Tibor: Én nem látom ezt a nagy váltást, van egy váltásocska, nézzük meg, hogy milyen nehezen állt össze a lista is.

Székely István: Az alapító atyák közül mindenki kivonult, aki meghatározta a közéletet az elmúlt huszonöt évben, be kell tölteni az űrt. Voltak szervezetbe be nem csatolt személyek is, akik a kampány során lassan az új csapat részévé váltak.

Illyés Gergő: Én azt látom, hogy nem zárult le Vásárhelyen a helyezkedés.

Székely István Gergő: Szerintem az lehet egy probléma, hogy hogy lehet Soóst szinten tartani négy évig.

Toró Tibor: Szerintem nem lehet szinten tartani, nincs a tanácsban.

Székely István: Ha a megyei tanács RMDSZ vezetésű lesz, vagy az RMDSZ része lesz a megyei többségnek, akkor Soósnak a megyei múzeum igazgatójaként a háta biztosított.

Barna Gergő: De kell neki egy politikai tisztség.

Székely István: Ott is az a kulcs, mint Kolozsváron: jó egyéni teljesítmény mögé felépítik-e a szervezetet, vagy sem.

Toró Tibor: Szerintem Marosvásárhelyen kiemelten fontos volt, hogy végigvitték az összefogást. Számított, hogy mindegyik párt kitartott, és senki sem ütötte Soóst, hanem beépítették saját kampányukba. Ugyanakkor sokat számított, hogy Portik Vilmos beállt Soós kampánystábjába, miután lelépett az EMNP-listáról. Soós Zoltánt kiemelték a pártpolitikai csatározásokból.

Moderátor: Épp ezért kérdés, hogy pártpolitikai tisztséget kell-e neki adni, mert azt látjuk, hogy Vásárhelyen nagyon hamar erodálódnak a politikai személyiségek.

Toró Tibor: Én nem hiszem, hogy négy év múlva el fogja vállalni a jelöltséget. Nekem úgy tűnt, hogy nem gondolta komolyan ezt az egészet az utolsó hónapig. Végigcsinálta rendesen, de nem látszott benne, hogy ő ezt valóban szeretné.

Nagy probléma volt még, hogy végig kérdőjeles volt, hogy honnan lesz neki finanszírozása, hiszen a párttörvény alapján a függetlenek külön pénzügyi felelőst és kasszát kellett bemutassanak. Én nem látom, hogy ez hogy zajlott le. Így utólag is, sokkal indokoltabb lett volna, ha koalíciós jelöltként indítják, mind anyagi szempontból, mind humán erőforrások szempontjából.

Vásárhelyen egy fontos kérdés, hogy ki lesz alpolgármester, mert nincs többsége Floreának a tanácsban. Vagy Maşcaval, vagy az RMDSZ-szel kell többséget alkotnia. Hamarabb az RMDSZ-el fog…

Székely István Gergő: … ami nem biztos, hogy jó ötlet.

Toró Tibor: …de Peti András biztos bevállal még egy mandátumot alpolgármesterként. Emellett nagyon sok kérdés van még Vásárhelyen: elviszi-e Floreát a DNA, fel tud-e építeni maga helyett addig valakit. Ha elviszik, akkor új választásokat kell kiírni.

Székely István: Az a baj, hogy az több év is lehet.

Toró Tibor: Ami alatt simán fel lehet építeni egy alpolgármestert.


MPP

Toró Tibor: Az MPP nagyon ügyesen kitaktikázta a választásokat, hogy olyan paktumokat kötött, amellyel elég sok polgármestert sikerült összehozniuk. Hargita megyében négy városban sikerült győzniük. Ha megnézzük azonban ezeket közelebbről, akkor egyedül Gyergyószentmiklóson hozzák a többséget, máshol mindenütt valamelyik párttól függenek.

Az MPP esetében mind a tanácsosok szintjén, mind pedig szavazatokban nagyon nagy a visszaesés, és a szervezetek számában még nagyon nagy a visszaesés.
Úgy gondolom, hogy az MPP a pozíciók ellenére közelebb került az RMDSZ-hez. Nem látom, hogyan lehet ebből önállóan építkezni, hogy tud önállóan megmaradni a párt, hosszútávon az RMDSZ-hez kerültek közelebb.

Fontos még, hogy az MPP csak Hargita és Kovászna megyében indított megyei tanácsosi listát, de Hargitában jobban szerepeltek, mint a Néppárt, mind a megyei tanácsosi listára, mind a városi tanácsosi listára leadott szavazatok alapján. A városok közül Csíkban és Sepsiszentgyörgyön kiestek a tanácsból, illetve Kézdin alig jutottak be.

Illyés Gergő: Azért nagyon nehéz az EMNP-t és az MPP-t összehasonlítani, mert ott van például Szentegyháza, ahol tudjuk, hogy négy évvel ezelőtt az RMDSZ lecserélte a teljes tanácsosi listáját a választások után, tehát ott volt egy nagy szintű protest az RMDSZ ellen, és nem tudom, hogy az MPP vagy az EMNP hozott többet. Szentgyörgyön meg ott van a polgármesterjelölt, aki az MPP-ből ment át az EMNP-be, ezért nehéz megmondani, hogy hogy jöttek össze az eredmények.

Toró Tibor: De ha kiesel pártként a tanácsból, akkor utána nagyon nehéz felépíteni magad.

Székely István Gergő: Van ez az elmélet, hogy a pártoknak a választásokon mi lehet a célja: vote maximization (szavazatmaximalizálás), office maximization (hivatali pozíciók maximalizálása) és policy maximization (közpolitikai célok előtérbe helyezése), és ugye a három nem mindig jár együtt. Én azt látom, hogy az MPP-ben egy szétválás történt azok között, akik a hivatalmaximalizációban gondolkodtak, belekalkulálva, hogy lehet, hogy ez egy utolsó mandátum, amit még meg lehet csípni, és azok között, akik policy/szavazat maximalizációban gondolkodtak, és elmentek az EMNP irányába. A párt elitjének egy része úgy gondolta, hogy fogy ki alóluk a szavazóbázis, süllyed a hajó, ezért próbálják meg bebiztosítani a pozícióikat, megcsípve még egy-egy tisztséget.

Székely István: Azt mondod, hogy az MPP-nek egy része program- a másik meg pozíció-orientált, az egyik elment az EMNP, a másik meg az RMDSZ irányába. Az is világosan látszott, hogy a Néppárt szavazatot maximalizál, a polgári párt mandátumot. A Néppárt ki is jelentette, hogy minden olyan településen indul, ahol szavazatot kaphat – vélhetően azért, mert ennek számától-arányától függ, lesz-e alkupozíciója az év végi választásokon. De miért van ennyi MPP-s polgármester, és miért nincs EMNP-s? Szerintem a program vagy pozíció kettőssége nem magyaráz meg mindent.

A 2000-es évek elejére az RMDSZ-ben a korrekciós mechanizmusok lehetőségei kimerültek, ez az egyik ok, amiért az ellenzék kilép a szervezetből, és később pártot alapított. Az MPP, majd Néppárt pozicionálása Tőkés 2007-es szavazóbázisára alapozott, és az ő politikai percepciójára: a posztkommunista RMDSZ Bukarestben románná vált, elvesztette a becsületét, és a történelem szemétdombján a helye. Most annyit tettek hozzá, hogy emellett még korrupt is. Kétségtelen, ennek a diskurzusnak is van piaca, de ez egy kisméretű, növekedés szempontjából behatárolt szavazóbázis. Ez a szemlélet határozza meg jelenleg is az EMNP-t.

Ehhez képest az MPP azt mondja, hogy az RMDSZ-szel együtt kell működni, és a rossz döntéseit kell korrigálni. Az MPP-RMDSZ országos megegyezés megteremtette a politikai feltételeit annak, hogy az MPP az RMDSZ rossz döntéseinek korrekciós mechanizmusként jelenjen meg. Ennek a szemléletnek szerintem sokkal szélesebb körű a támogatottsága.

Székely István: Azt gondolom, hogy ez a konstrukció, így, ebben a formában, akár rendszerszinten is működőképes, hiszen az MPP akár olyan programtéziseket is felvállalhat, amit az RMDSZ a román politikán belüli teljes elszigetelődése nélkül nem tudna megtenni. Ugyanakkor korrekciós mechanizmus, hiszen az RMDSZ szétaprózottsága okán nincs egy olyan központi akarat, amely rendet tenne, tehát belső korrekcióval nem küszöbölhető ki minden rossz döntés. Külső korrekciónak marad az MPP, és a közlekedő edények elve alapján elképzelhetőnek tartom, hogy a mindenkori önkormányzati eredmények függvényében álljon össze az RMDSZ parlamenti listája.

Toró Tibor: Túlideologizálod ezeket a történeteket. N település van, akár Székelyföldön is, ahol a helyi elitcsoport kapcsolatba lép egy párttal az RMDSZ ellenében.

Illyés Gergő: Ha jól látom, akkor arról beszéltek, hogy az emberek úgy gondolják, hogy ilyen szempontból az MPP-nek van jövője, az EMNP-nek pedig nincs.

Toró Tibor: Azokon a településeken, ahol az MPP nyert, ott az RMDSZ nem indított jelölteket, vagyis megegyeztek előre.

Székely István: Számomra az a kérdés, hogy felépíthető-e egy olyan kooperáción alapuló rendszer, ahol az MPP az RMDSZ rossz döntéseinek korrigálója, és interetnikus, vagy nemzetpolitikai szempontból egy „keményebb” hangvétel megjelenítője. Ezt csak abban az esetben látom megvalósíthatónak, ha az MPP a parlamenti választásokon az RMDSZ listáján indul.

Illyés Gergő: Az MPP tulajdonképpen az RMDSZ számára elveszett szavazatokat is beviszi a rendszerbe.

Székely István: A korrekció nem lehet totális szakítás, az EMNP pedig erre játszik: vagy ő, vagy az RMDSZ.

Toró Tibor: Én nem látom, hogy ez hogy valósul meg.

Illyés Gergő: Az EMNP és az MPP viszonya az elmúlt években kicsit ebbe az irányba tolta az MPP-t. Amikor fúzióról beszélt az EMNP az MPP irányába, akkor ők attól tarthattak, hogy az EMNP megpróbálja magába olvasztani az MPP-t.

Székely István Gergő: Tulajdonképpen menekülési útvonal volt az MPP-nek az RMDSZ felé.

Székely István: Ehhez azért kellett az is, hogy a négy évvel ezelőtti önkormányzati választásokon a Néppárt teljes konfrontációra alapozott stratégiája megbukjon. Történelmi tévedésüket abban látom, hogy Tőkés László európai parlamenti választási eredményeire alapozva azt gondolták, hogy az ő szerepük Tőkés világlátását, politikai habitusát felerősíteni, vagyis hangosbeszélő lenni Tőkés kezében. Ahhoz, hogy az MPP kooperációra váltson, kellett ez a tapasztalat is.

EMNP

Székely István Gergő: Ha megnézzük a szavazatcsökkenést, akkor paradox módon a Néppártnak van a legjobb aránya, és szinte ugyanannyi helyi tanácsosuk maradt, mint négy éve.

Toró Tibor: Amennyiben a párt szeretne nőni, akkor meg kell nézni, hogy melyek lennének azok a témák, amelyekkel esélyei lehetnek, mert azok a témák, amelyekkel eddig próbálkozott, nem működnek. Illetve a másik, hogy meg kell nézni, hogy mit tudnak kezdeni egyáltalán, mert nagyon nehéz helyzetben vannak, hiszen nincsenek településeik. Ugyanakkor, a nulla vagy a két falu megnyerése, az nagyjából ugyanaz, tehát ebből a szempontból nem változott semmi.

Azokból a célkitűzésekből, amelyeket megfogalmaztak, egyiket sem sikerült teljesíteni. Sem azt, hogy interetnikus közegben sikerüljön bejutni – ezzel kapcsolatban nem gondoltam volna, hogy Nagyvárad távolabb lesz, mint Vásárhely. Illetve azt sem, hogy sikerüljön megfogni legalább egyet a városok közül – többször is bejelentették, hogy Kézdivásárhely volt az egyetlen, amit megcéloztak, de ez elbukott.

A fő gond, hogy van egy stagnálás a párt támogatottságában. Én nem hiszem, hogy ebben a konjunktúrában el fognak indulni az őszi parlamenti választásokon, mert nem lesz értelme.

Székely István: Gondot okozott az is, hogy a második Orbán-kormány kapcsán az ő fontosságukat nagymértékben a magyar kormánnyal meglévő partnerségből vezették le. Van egy népszerű magyar kormány, a Néppártnak pedig egyik meghatározó üzenete az volt, hogy ő azért fontos, mert a magyar kormánynak stratégiai partnere. Ez pedig kockázatos, mert rajtuk kívül álló tényező, és azt látom, amióta ezt megkérdőjeleződött, a Néppárton látható nyomokat hagyott.

Toró Tibor: Nem azért szavaztak négy évvel ezelőtt az emberek a Néppártra, mert az a magyar kormány stratégiai partnere volt.

Székely István: De azért jöttek a vállalkozók, azért jöttek a civilek, az értelmiségiek, azok most hol vannak?

Székely István Gergő: Világosan látszik, hogy a Néppártnak nem nagyon vannak szervezetei. Ahol jobb eredményeket értek, ott vannak szervezetek, de látszik, hogy hol nem működik rendesen.

Székely István: ’90 óta az RMDSZ-nek van egy laza struktúrája, amit eddig négyszer próbált központosítani, sikertelenül. Ez a hatalmi képlet az elmúlt huszonöt évben a politikai kultúra részévé vált: a központ nem szólhat bele a helyiek dolgába. A Néppárt eleve egy centralizált struktúrát épített ki, de amikor a központ érvényesíteni akarta ezt a helyiekkel szemben, fellázadnak.

Székely István Gergő: A Néppártról én annyit mondanék, hogy ez a vásárhelyi 3,8 százalékos eredmény meglepően jó, és el lehetne játszani azzal, hogy mi lett volna, ha ebből Portik nem lép ki. Amikor Barabás Miklós (a CEMO jelöltje az előválasztáson) felment a Néppárt listájára, akkor benne volt, hogy bekerülnek a tanácsba.

Székely István: Szerintem ahhoz, amit Soós felmutatott, nem sokat tettek volna hozzá.

Székely István Gergő: A kérdés inkább az, hogy elvett volna-e szavazókat abból?

Moderátor: Van létjogosultsága a Néppártnak?

Barna Gergő: Az előbb hangzott el, hogy ők veszítettek a legkevesebbet.

Toró Tibor: A tanácsosok száma is megmaradt, illetve az MPP-vel között koalíciókkal még fontos helyeket is szereztek meg.

Székely István Gergő: Inkább az a kérdés, hogy van-e létjogosultsága a Néppártnak ezzel a stratégiával? Nem is létjogosultsága, hanem esélye? Elképzelhetőnek tartom azt is, hogy lehet egy ilyen vajdasági forgatókönyv, ahol van 4-5 magyar párt, de közülük néhány csak egy-két településen létezik. De gondolom, hogy nem ezt akarják.

Illyés Gergő: Ilyen szempontból mégiscsak a legerősebb város Udvarhely, ahol egy jó kérdés, hogy az MPP és az EMNP hogyan fog együttműködni. Ott az EMNP-nek van egy új elnöke, Hajdó Csaba, aki most lépett be a politikába. Ott lehet egy olyan szervezet, amely megerősödhet.

Toró Tibor: Gálfinak van két útja, vagy az EMNP-vel vagy az RMDSZ-szel megy.

Illyés Gergő: Abban egyetérthetünk, hogy az udvarhelyi szervezet lehet egy kiindulópont az EMNP-nek. Az udvarhelyi MPP azért másképp viselkedik, mint az országos, ez látszott a jelöltállítás előtt is.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS