2026. november 10. kedd
8°Kolozsvár >> Más város
Hajnali hírlevél >> Feliratkozás

Kelemen Hunor: a választási eredményekből a tárgyalásokon kihoztuk a maximumot

2016. július 04. 17:43, utolsó frissítés: 2016. július 07. 09:44

5% alá csökkent az RMDSZ, mégis kettőről ötre növelte megyei tanácselnökei számát. A választásokról és a Brexitről beszélgettünk A politika belülről műsorban.


A Brexit ránk gyakorolt hatásairól, az Európai Unió jövőjéről, az önkormányzati választásokról és az azt követő tárgyalásokról, illetve a közeledő parlamenti választások kilátásairól beszélgetett Kelemen Hunorral, az RMDSZ elnökével Balázsi-Pál Előd, a Transindex főszerkesztője A politika belülről legfrissebb kiadásában.

A havonta jelentkező műsor hétfőn, július 4-én 21.35-kor látható az Erdély TV-ben, kedden meghallgatható az Erdély FM-en, kivonata pedig alább olvasható.

Hogyan érinti az erdélyi magyarokat a Brexit?

„A Brexit következményeit még nem lehet látni egészen pontosan, de az biztos, hogy új fejezet kezdődik az Európai Unió történetében, és az európai tagállamok ehhez próbálnak viszonyulni. Ez a gazdasági életet is befolyásolni fogja, de nem azonnal, nem holnap. Mint ahogy a Nagy-Britanniában dolgozó romániai magyar emberek számára sem lesznek érezhetőek a következmények az elkövetkezendő egy-két évben, hiszen a kilépés egy hosszabb folyamat. Még nem lehet tudni, hogy a brit kormány mikortól indítja el a kilépési folyamatot, mert a népszavazás egy nagyon fontos momentum, de valakinek kérnie kell a tárgyalások elkezdését, és egyelőre úgy tűnik, hogy nem találnak egy olyan miniszterelnököt, aki ezt megtenné. Egy olyan miniszterelnököt, aki azzal vonulna be a brit történelembe, hogy kivezette az Egyesült Királyságot az Európai Unióból a népszavazást követően.”


„A legfontosabb, hogy azokat a problémákat, amelyek ehhez a népszavazáshoz, az euroszkepticizmushoz és a növekvő elégedetlenséghez elvezettek, meg kell beszélni, és el kell indítani a szükséges reformokat. Ezeket a reformokat és az Európai Unió jövőjét a 27 tagállamnak már a brit kilépést megelőzően meg kell terveznie. A vezető politikusok, az állam- és kormányfők közül senki nem gondolja úgy, hogy nem kellene ezt az európai projektet tovább vinni, az Európai Uniót, mint politikai intézményt és mint gazdasági rendszert és szabad piacot továbbvinni. Ez volt a mostani uniós csúcsnak a konklúziója, az első napok vagdalkozó nyilatkozatai után arra jutottak, hogy időt kell hagyni Nagy-Britanniának, hogy a kilépésre felkészüljön.”


Miért fontos továbbvinni az európai projektet?

„Olyan konstrukciót kell működtetni – az elvégzendő korrekciókkal és a döntéshozatali mechanizmus újragondolásával együtt –, hogy az európai polgárok magukénak érezzék ezt a nagyon bürokratikusnak és távolinak tűnő brüsszeli adminisztrációt. De mégis az a legfontosabb, hogy a kontinensen béke legyen, és ne háború, gazdasági fejlődés legyen, és ne recesszió, kiszámítható jövő legyen minden nemzedék számára, ne pedig egy totális bizonytalanság.

A mai globalizált világban az Európai Unió tagállamai közül külön-külön egyik sem boldogulna, még a nagy erős Németország sem, hiszen az Amerikai Egyesült Államokkal és Kínával vagy versenyben, és ott van nagyon közel Európához az Orosz Föderáció és minden olyan törekvése Oroszországnak, amelyik nem a biztonságot, nem a békét és az együttműködést helyezi előtérbe. Ilyen körülmények között a tagállamok egymásra vannak utalva.

Az biztos, hogy lesznek olyan kérdések, amelyeket vissza kell utalni tagállami hatáskörbe, ezt nem fogja tudni megkerülni az Európai Unió, és biztos, hogy lesznek olyan kérdések, amelyeket tagállami hatáskörből közös brüsszeli hatáskörbe kell utalni, pl. a külső határok védelmét.”

Milyen mechanizmusok léptek életbe Romániában

„Romániát az alkotmány értelmében az Európai Tanácsban az államfő képviseli. Neki volt egy egyeztetése a múlt héten a parlamenti pártok vezetőivel, és akkor már az az álláspont körvonalazódott, amit Johannis elnök elmondott Brüsszelben, másrészt abban egyeztünk meg, hogy a nyár folyamán lesznek még hasonló egyeztetések.

Jó esetben három szereplő alakíthatja az álláspontot, az államelnök, a kormány a külügyminisztériumon keresztül, és a parlament a külügyi szakbizottságain keresztül. Ha ez a három szereplő közös nevezőre tud jutni, akkor Románia a mostani helyzetből még helyzetelőnyt is kovácsolhat magának. Ne feledkezzünk meg, arról, hogy Románia minden bizonnyal egy fél évvel korábban fogja átvenni az Európai Unió soros elnökségét, mert Nagy-Britannia 2017-ben került volna sorra, de ilyen körülmények között biztos, hogy nem lesz Nagy-Britannia az EU soros elnöke, és Románia 2019-ről egy fél évvel korábbra fog kerülni, ha nem találnak ki egy másik mechanizmust.

Az ország nincs felkészülve, hogy az EU soros elnökségét egy fél évvel korábban vállalja, de van ideje felkészülni. Egy óriási felelőssége és egy óriási lehetősége van Romániának, mert abban a fél esztendőben és az előtte lévő fél esztendőben, amikor a trojkába már bekerül Románia, meghatározhatja azokat a prioritásokat, amelyek abban az időszakban az EU különböző döntéshozatalaiban napirendre kerülnek, és ez nem kevés. Hogyha tudod, hogy mit akarsz, akkor előre tudsz lépni.”



Az RMDSZ szerepléséről az önkormányzati választásokon

„Hogyha kontextusban elemezzük az önkormányzati választásokat, akkor ez egy vállalható, elfogadható eredmény, plusz nyereségekkel és sajnos veszteségekkel együtt, de minden választás ilyen, nincs olyan, hogy csak nyerjünk és ne veszítsünk.

Elveszítettük Székelyudvarhelyt, ami egy fájdalmas veszteség nekünk, de megnyertük Szatmárnémetit, és Marosvásárhelyen nagyon jól szerepeltünk, néhány ezer szavazat hiányzott ahhoz, hogy megnyerjük, és én ezt nagyon jó eredménynek tartom.

Ugyanakkor azt is látni kell, hogy ha a 2012-es eredményekhez hasonlítjuk, akkor kevesebb szavazatot kaptunk. Mindenki kevesebbet kapott, de ez nem kell minket különösebben foglalkoztasson, hogy mások mennyivel kevesebbet kaptak. Az a kérdés, hogy mi miért kaptunk kevesebbet: alacsonyabb volt a részvétel, ez is látszik, illetve az is látszik, hogy nagyon sok helyen nem volt tétje a választásnak, mert nem volt a polgármesternek ellenfele, sok helyen még a tanácsosi listának sem volt kihívója, és ez a választásoknak a tétjét nagyon alacsonyra rakta. Vannak más okai is, ezt a megyei, területi szervezetekben sorra elemezzük, de az, hogy kevesebb szavazatot kaptunk, nem jó, ezt is ki kell mondani.

Ha a polgármesterek számát nézzük, akkor nagyjából ugyanott vagyunk, 190-195 polgármesterünk van, plusz a függetlenek, akiket mi támogattunk, az nagyjából ugyanaz a 203 polgármester, ami volt az előző mandátumban. Ha a megyei tanácselnökök számát nézzük, akkor azt gondolom, hogy ebből a helyzetből kihoztuk a maximumot. Senki nem gondolta komolyan, amikor azt mondtam, hogy biztos lesz négy megyei tanácselnökünk, de lehet, hogy öt lesz. Bihar megyében is megválasztották Pásztor Sándort megyei elnöknek, Szatmár megyében Pataki Csabát, Maros megyében Péter Ferencet, Hargita megyében Borboly Csabát, Kovászna megyében Tamás Sándort választották meg. Az öt megyei tanácselnökkel nagyon erős pozíciókat tudtunk a tárgyalásokon elérni, a kérdés az, hogy mire tudjuk használni, mert a cél továbbra is a közösség szolgálata. Nagy az elvárás ezekkel a tanácselnökökkel szemben, és én azt gondolom, hogy ismerve őket, az ő teljesítményük jó lesz, ennek az időszaknak ez lesz a nagy kihívása.

Ebben a néhány hétben, tárgyalva mindkét nagy párttal, ismerve a helyi viszonyokat, és hogy bizonyos helyzetekben milyen megállapodásokat kötöttünk, a 2016-os június 5-i helyhatósági választások eredményeiből a tárgyalások során kihoztuk, amit ki lehetett hozni, és én ezzel elégedett vagyok. Persze, jó lett volna, ha Kolozs és Szilágy megyében is mi adjuk az elnököt, de az már elrugaszkodás lenne a földtől.”


Öt százalék alatt az RMDSZ a megyei listára leadott szavazatoknál

„Mindig aggasztó, amikor kevesebb szavazatot kapunk, és meg kell nézni, hogy az önkormányzati választásokon a politikai szavazást érdemes-e ilyen mértékben kivetíteni, de nem jó üzenet, nem jó jel. Nekünk nem volt minden megyében listánk, ezt figyelembe kell venni, ezzel szemben, amikor parlamenti választás van, akkor minden választókörzetben illetve a megyei listák esetében minden megyében van teljes listánk, ezért a Kárpátokon túli megyékből a választásokkor szoktunk még kapni tizenöt-húszezer, néha huszonötezer szavazatot. Ez a szám ezekkel a szavazatokkal együtt másképp nézne ki egyrészt, másrészt a demográfiai arányok megváltozását is figyelembe kell venni, ami aggasztó dolog.

Van egy alternatív küszöb, de én nem szeretnék ebbe botlani, és ezen átesve bejutni a parlamentbe: a mi célunk az, hogy az öt százalékot elérve és meghaladva legyünk ott. Ezt az eredményt kivetítve a parlamenti választásokra (mert elvégeztük a szimulációkat), most lenne egy 18-19 fős képviselőházi frakciónk és egy 8-9 fős szenátori frakciónk, tehát az arányainkat megőriztük volna. A parlament kisebb lesz, most már biztos, 312 fős a képviselőház plusz a 18 fő kisebbségi képviselő, és 114 fős a szenátus.

Én azt szeretném, hogy az elemzéseket úgy végezzük el, hogy lássuk, hogy a népességarányhoz képest hol volt kisebb a mozgósítás. Igazából két megye van, ahol a visszaesés nagyobb, az egyik Bihar, a másik Hargita, azon belül is Udvarhelyszék. Ugye Udvarhelyt, magát a várost el is veszítettük. Az látszott a 2016-os választáson, hogy a szórványban volt nagyobb a mozgósítás és a jelenlét, valószínű ennek is tudható be, hogy Brassóban van alpolgármesterünk, Székelykocsárdon van polgármesterünk, de sok olyan kisebb település van Brassó, Beszterce és Fehér megyében, ahol sokan mentek el szavazni. Persze őszire meg kell nézni, hogy Hargita, Bihar, Maros, Kolozs még milyen tartalékokkal rendelkezik.”


Bihar megye

„Egyrészt a liberálisok túlnyerték magukat, ez felborította az arányokat, másrészt a városban nagyon sok szavazatot vesztettünk, szerintem nem volt megfelelő a városi kampány, ezért ott veszítettünk két tanácsost, miközben a megyében nem veszítettünk. Azt gondolom, a városi és megyei szervezetnek alaposan el kell gondolkodnia, hogy mi vezetett a két tanácsosi hely elvesztéséhez. Az egyiket biztos, hogy az EMNP miatt veszítettük el, habár az EMNP azt mondta, hogy olyan helyen, ahol veszélyezteti a magyar képviseletet nem indít jelölteket, de tulajdonképpen többnyire vegyes és szórvány vidéken indított. Székelyföldön ötven polgármesterünknek nem volt ellenfele, és sok helyen magának a tanácsosi listának sem. Bihar megyében egy mandátum biztos ezért ment el, ők nem jutottak viszont be, mert ha ők bejutnak, és van egy plusz magyar mandátum, akkor az mondjuk, hogy ez van, hat helyett van öt magyar ember, de van egy ötös csapat. De ők csak elvitték a szavazatokat. Az tény, hogy 23 polgármestert megtartottunk a 24-ből a megyében (a 24. is a mienk, de függetlenként indult Szentjobbon). Illetve a megyei elnökséget ilyen körülmények között meg tudtuk szerezni, és ez nagyon fontos az őszi választásokra.

Bihar megyében a liberálisok a várost úgy megnyerték, hogy megszerezték a kétharmadot, és így nem volt szükségük senkire. A megyében nem értek el ilyen jó eredményt, ezért mi azt mondtuk, hogy mi az elnöki tisztséget akarjuk, mert nekünk építkezni kell. A liberálisok nem ajánlották fel ezt, ők akarták vezetni a megyét is, egy alelnöki tisztséget ajánlottak, ami viszont ebben a helyzetben nem volt elfogadható. A szociáldemokraták a megyei elnökséget ajánlották, hogy az ő szavazataikkal mi vezethetjük a megyét, és ezt mi sokkal fontosabbnak tartottuk. Nagyváradon nem lesz alpolgármesterünk, de hetven százaléknál csak a hab lettünk volna a torta tetején, mindenféle lehetőség nélkül, így ez sokkal jobb esélyt ad arra, hogy a megyét vezetve megerősítsük a közösségi képviseletet. Erdélyben mi vagyunk az egyensúly biztosító tényező, mert a tágabb értelemben vett Erdély nyolc megyéjében mi tartjuk egyensúlyban a két nagy pártot. Négy helyen a liberálisokkal, négy helyen pedig a szociáldemokratákkal állapodtunk meg, és én azt gondolom, hogy ez teljesen rendben van.”



Román-román, magyar-magyar és román-magyar verseny

„A PSD-PNL verseny a világ legtermészetesebb dolga, mert a politika verseny. Mi is versenyben vagyunk, kettős értelemben is: a kis pártokkal, az EMNP-vel mindenféleképpen és az MPP-vel sok helyen, de versenyben vagyunk a román pártokkal is, mert azt is kell látni, hogy nagyon sok helyen a román pártok listáján magyar emberek voltak, elég, ha Torockót mondom, ahol volt három magyar lista, és csak az egyik volt RMDSZ-es. A Băsescu-féle párt listája ott teljesen magyar volt, tokkal-vonóval.

Nekünk az kell legyen a szempontunk, hogy a magyar képviselet erős maradjon, befolyása legyen, olyan körülmények között, amelyek a mai Romániában, Erdélyben vannak. És ezeket mindenki ismeri, a demográfiai mutatóktól kezdve mindenféle más tényezőket figyelembe véve.”


Marosvásárhely: mi a jövője Soós Zoltánnak?

„Az egyik nagy tévedés az volt Marosvásárhelyen sok-sok esztendeig, hogy a választásokon szembementünk Floreával, le akartuk győzni, a választások másnapján pedig együttműködtünk vele, és úgy tettünk, mintha mi sem történt volna. És ezt általában úgy viszonozta, hogy vagy nem adott döntési jogkört az alpolgármestereknek – sőt, volt egy olyan alpolgármesterünk, amelyiknek nem is adott irodát –, és ő úgy politizált, hogy a magyar alpolgármestert megalázza és nehéz helyzetbe hozza.

Az én véleményem az volt, hogy ebben az időszakban taktikailag sem lenne jó, hogy egy többséggel alpolgármestert adjunk melléje. Így mi lehetünk azok, akik le tudják váltani Floreát. Arra kell készülni, hogy a váltó szervezet az RMDSZ legyen, és ez azt követeli, hogy mi Florea ellenzéke legyünk ebben az időszakban.

Az egy helyes döntés volt, hogy ne szavazzunk alpolgármestert neki, mert Florea épp azt kell megmutassa, hogy képes és akarja vezetni a várost, és nem úgy, hogy delegálja a döntési jogköröket. Egyébként nem képes, és nem akarja. Másrészt ha van egy többség és a marosvásárhelyi polgárok érdekében hozza a döntéseket, akkor a polgármesternek azt végre kell hajtania. Kerüljön végre Florea egy olyan helyzetbe, hogy ő hajtja végre a tanács döntéseit, és nem fordítva. Én azt gondolom, hogy ma ez a jó taktika. És ott van a megyei tanács elnöke, és ahogy Bihar megye esetében, úgy Maros megye esetében sem engedheti meg a megyeközpont polgármestere, hogy ne működjön együtt a megyei tanács elnökével.

Soós Zoltánnak, azt gondolom, hogy pályán kell maradnia, de hogy milyen formában, ezt neki kell eldöntenie, mert jól szerepelt, jól kampányolt, és az RMDSZ nyitott, de a döntés a Soós Zoltáné. Én arra biztattam, hogy maradjon a közéletben, maradjon a pályán.”


Mire számíthatunk a parlamenti választások után?

„Ha az önkormányzati eredményeket a parlamenti választásokra rávetítjük, akkor a PSD és az ALDE többséget alkot mindkét házban, nincs szükségük senkire, és együtt kormányozhatnak. Hogy mi lesz ősszel, nem tudom, nem hiszem, hogy nagy átrendeződések lennének, de nem hiszem, hogy bármelyik párt abszolút többséget szerezne, így koalícióra szükség lesz. De az RMDSz arra koncentrál, hogy erős képviselete legyen, és nem arra, hogy kivel fog és kivel nem fog kormányozni, erről majd ráérünk beszélni az év végén. Nekünk most az a fontos, hogy az arányos és erős képviseletet megőrizzük mindkét házban, mert másképp nem lesz miről tárgyaljunk. Erről szól a politika, vannak frakcióid, vannak szavazóid, akkor számítasz, ha ott vagy.

A PSD-vel történő együttműködésünknek voltak árnyoldalai, én magam kiléptem a kormányból, mert nem bíztam a miniszterelnökben, a külügyminiszterben és a belügyminiszterben, és nagyon éles konfliktusaink voltak. 2014 végén az RMDSZ is kilépett a koalícióból, ez is ismert, de a bizalom mindig személyekhez kötött. A liberálisokkal, az országos vezetéssel a viszonyunk jó, de helyi szinten most a liberálisokat a nacionalizmus feszíti Marosvásárhelytől Konstancáig vagy akár Biharig.

Jelen pillanatban nem kell erről filozofálnunk, hanem egy hiteles programot kell összeállítanunk, hiteles jelölteket kell állítanunk a választásokra, és meg kell tudjuk szólítani az embereket. Ott kell legyünk a parlamentben, és ha lesz erős frakciónk, akkor tudjuk maximalizálni az erdélyi magyarság erőit.”

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS