2026. május 5. kedd
8°Kolozsvár >> Más város
Hajnali hírlevél >> Feliratkozás

Orbán Tusványoson: le kell állítani a „demokráciaexportot”

B.D.T., K.M. 2016. július 23. 11:10, utolsó frissítés: 20:21

Orbán Trumpot támogatja, mert ő is ellene van a bevándorlásnak. Virágokkal és plüssállatokkal magunkat megvédeni nem lehetséges, kerítés kell.


Itthon vagyunk, voltunk és leszünk Európában – idézte fel Németh Zsolt az idei tábor tematikáját, amely az európai bevándorlás és az európai identitás tematikái köré szerveződött. Tőkés László azzal kezdte beszédét, hogy gratulált a magyar válogatottnak az Európa-bajnokságon elért eredményeiért. Mint mondta, ennek eredményeképpen még inkább otthon érezhetjük magunkat Európában.

Tőkés részvétét fejezte ki a nizzai terrortámadás miatt Franciaországnak, a francia népnek. Köszöntötte a „nemzet miniszterelnökét”, Orbán Viktort és ismételten felkérte, hogy Magyarország vállaljon védhatalmi státuszt Erdély felett, mint ahogy Ausztria tette Dél-Tirol kapcsán. Két európai uniós állam, Olaszország és Ausztria már egyezségre jutott, ezt tehetné Románia és Magyarország is.


Tőkés: nem területet, hanem közösségi jogokat kérünk és követelünk

Tőkés szerint az autonómia ügye mellett kiáll az EMNT, az SZNT és az EMNP is, most az MPP is elmozdulni látszik ebbe az irányba. A 1956-os események bizonyítják, hogy szabadságharcos nép a magyar, a védelem és az önrendelkezés fontos a számára. „Nem határkérdésről, hanem autonómiáról van szó, nem területet, hanem közösségi jogokat kérünk, és követelünk a nemzetközi szerződéseket és Románia alkotmányát tiszteletben tartva. A törvényhozókkal egyetértésben hozzunk létre egy olyan autonómiarendszert, amely, meggyőződésem, hogy egyedül csak ez képes biztosítani a megmaradásunkat” – fejtette ki Tőkés László.



Tőkés egy bibliai részletet is idézett. Jeremiás próféta arra mutatott példát, hogy soha ne adjuk meg magunkat, a jogos önvédelem vállalására, bátorságra, kitartásra buzdítja népét, és azt üzeni fogságban lévő népének: ne féljetek tőlük, és harcoljatok fiaitokért, lányaitokért, házaitokért. Elkeseredett napi küzdelmeinkben a próféta szavai elgondolkodtatnak: megvan bennünk a szeretet, hogy a politika kompromisszumkeresési törekvéseit meghaladva képesek legyünk következetesen kiállni közösségünk védelmében, hogy valóban itthon érezhessük magunkat szülőföldünkön? - tette fel a kérdést Tőkés. Erre szerinte azért van szükség, hogy nehogy „az egész Európát fenyegető migránsok sorsára jussunk, nehogy szétszóródva a világban váljunk idegenekké”.



Azt hittük, végül megszabadulunk 1989 után, negyedszázad után azonban azt látjuk, nemcsak mi, egész Európa válságban van, most pedig egyszerre kell harcba szálljunk a nyugati világért és saját magunkért – vélte. A feltétlen konfliktuskerülés korszakában sokak fülét sérti ez a felhívás; a politikailag korrektnek nem mondható felszólításra a konfliktust is kell vállalnunk, amikor Európa és magyarságunk jövője a tét, a gonosszal szemben nem gyakorolhatunk kompromisszumos megoldást, csak annyit mondhatunk, távozz tőlem sátán – jelentette ki Tőkés. Szerinte ennek a „nemes harcnak” a vállalásával foglalkoztak az idei Tusványoson a sátrakban szervezett előadásokon, „számba vettük a helyzetet, a magyarság állapotát, áttekintettük sorskérdéseinket, hadszíntereket és kihívásokat”.


Orbán: az idő Magyarországot fogja igazolni

Orbán Viktor már a beszéde elején megígérte, hogy kendőzetlenül, a politikusi beszédmódot félretéve, egyenesen és közérthetően beszél arról, amit a mai európai helyzetről gondol. Elmondta, Magyarországot kiszorították az európai fősodorból az európai helyzettel kapcsolatosan megfogalmazott álláspontjai miatt, de meggyőződése, hogy az idő mégis „a fekete bárányt”, Magyarországot fogja igazolni.

Kifejtette, hogy tanácstalan volt, amikor megpróbálta összeállítani a mai mondanivalóját. A tegnapi müncheni merénylet, a franciaországi terrortámadás, a Belgrádból Magyarország felé induló menekültek, az Egyesült Államokban Trump elnökjelöltsége – mind olyan jelenségek, amelyekre nincs magyarázat, viszont miattuk napról napra nő a félelem. Szerinte nem kell a félelemnek átadni magunkat, hanem harcolni kell, viszont előbb meg kell próbálnunk definiálni, mi ellen harcolunk: migráció, terrorizmus, bizonytalanság.

50 éve egy nyugat-európai fiatal számára nem volt hiteltelen, ha azt hallotta, hogy ha tiszteled a szüleidet, elvégzed a tanulmányaidat, betartod a szabályokat és szorgalmasan dolgozol, akkor jobb életed lesz, mint a szüleidnek. De most már ez az ígéret elveszett, megrendült. Ha a jelenség okait keressük, akkor ez a gazdasági válság. Újabb gazdasági szereplők léptek fel, Kína, India, ezekhez a változásokhoz nem tudott alkalmazkodni a nyugati világ. Ehhez társul egy ki nem mondott elitválság is, amelyet ugyancsak a gazdasági válság eredményezett.

Ez az elitválság demokráciaválsággá fordult át, mert az emberek nagy tömegei mást akarnak, mint amit a hagyományos elitek akarnak és csinálnak, ez okozza a feszültséget, amelyre a migráció és az európai terrorcselekmények erősítenek, úgy érezzük, ami Nizzában történik, bárhol megtörténhet – mondta Orbán. Márpedig a bizonytalanság és félelem megöli a lelket – ha az ember fél, nem vállalkozik nagy dolgokra, akkor csak védekezik. Kitárt lélekre és nagy szívre van szükség, ha valaki valamilyen nagy dolgot akar, mondjuk magyar nemzetegyesítést; ehhez nyitottság, gondolatok befogadása, együttműködés és bizalom szükséges – jelentette ki. A félelem sündisznóállásra késztet, ez az attitűd nem alkalmas arra, hogy Európa leküzdje a válságát. Az a kérdés, mit kell ehhez az európai politikának másképp tennie.

Orbán szerint három nagy tévedés akadályozza meg ebben egyelőre az európai döntéshozókat. Az első a denacionalizálásra való törekvés, a nemzeti szuverenitás visszaszorítása a a legnagyobb veszélyek egyike Európában, minden olyan gondolkodást, amely hatásköröket akar elvonni a nemzetállamoktól, le kell állítani. A második a hamis önértékelések: a miniszterelnök szerint ma is úgy beszélnek az EU-ról jelenlegi vezetői, mint tíz-tizenöt évvel ezelőtt. Ám közben változott a helyzet, az EU globális szereplőből az angolok kilépésével regionális szereplővé degradálódott, amely jó esetben arra képes, vagy arra sem, hogy a környezetében lévő eseményeket befolyásolja – jelentette ki. Ugyanakkor az európai szerepvállalás sem Ukrajnában, ahol az amerikaiak, sem Szíriában, ahol az amerikaiak és az oroszok diktálnak, nem mondható jelentősnek.

A harmadik tévedés pedig „Európa idealizálása”. Nekünk nincs identitásproblémánk, egy magyar számára ez nem kérdés, hogy ő Európa része, ahogy a tábormottó is utal rá, európaiak voltunk, vagyunk és leszünk – fejtegette. Viszont ebből az életérzésből kifejlődött egy olyan politika, amely ideológiát gyárt Európából, egy zárt eszmerendszert, amely intézményesülve egyre több jogkört magába szív; ennek az a következménye, hogy erőltetik az EU vezetői a közös európai válaszokat olyan kérdésekben is, amelyekben nem lenne ennek helye, pl. a határvédelem és migránskérdés. A praktikus gondolkodás felé kell elmozdulnunk az ideologikusból – szögezte le.

Terrorizmusról, bevándorlásról

A magyar miniszterelnök szerint rossz döntés volt, hogy az EB-nek megengedtük azt, hogy saját magát politikai bizottságnak tekintse. Míg jó néhány ország a kvóta ellen foglalt állást, az EB az egyhangú döntésről lemondott, és az európai nagyhatalmak támogatását élvezve, 2/3-os többséggel akarta átvinni ezt a döntést. Ezt a döntést megtámadták. 12 nemzeti parlament mutatott sárga lapot, azonban ezt a figyelmeztetést sem akarja figyelembe venni a bizottság. Ezzel a fajta magatartással az EU egységét és népi támogatottságát veszélyeztetik.

Szerinte a politikában az a leglehangolóbb, ha tényekről folynak viták. Az ilyen viták ma megterhelik az EU-t. Elmondta, a Századvéget felkérték, hogy végezzen egy kutatást arról, hogy mit gondolnak a migráció és a terrorizmus összefüggéséről az európaiak: 28 tagállamban készült a kutatás. A megkérdezettek 65% mondta azt, hogy igen, lát összefüggést. Arra a kérdésre, hogy a tömeges migráció megváltoztatja-e az ország kultúráját, ugyancsak ilyen magas volt az igennel válaszolók aránya. Orbán szerint egyetért a közvélekedéssel: elmondta, szerinte is növeli a terrorizmusveszélyt és megváltoztatja az országok kultúráját a tömeges migráció. "Én azt mondom, hogy állítsuk meg a migrációt, és ellenőrizetlenül senkit se engedjük be, viszont az Európai Bizottság csak lassítani akarja ezt a folyamatot" - szögezte le.



Orbán szerint Trump lenne a jobb Európának

„Én nem vagyok Donald Trumpnak a kampányembere. Sosem gondoltam volna, hogy felmerül a fejembe az a gondolat, hogy, a kinyílt lehetőségek közül mégis ő volna a jobb Európa és Magyarország számára. De ő tett néhány javaslatot a terrorizmus megfékezésére. És aligha tudtam volna jobban megfogalmazni európaiként, hogy mi lenne jobb Európának. Először is azt mondta, hogy Amerikában a világ legjobb titkosszolgálatát kell létrehozni. Ez mindennek az előfeltétele. Szerintem is. Európában a nemzeti titkosszolgálatoknak és az együttműködésüknek a világ legjobb titkosszolgálatának teljesítményére kell képesnek lenniük. Ez a biztonságunk első feltétele.

A másik dolog, amit ez a derék amerikai elnökjelölt mondott, az az, hogy a demokrácia exportját abba kell hagyni. Miért jönnek át Afrikából a migránsok a Földközi-tengeren? Mert az európaiak és az ENSZ keretében a nyugatiak, hogy az igaz, hogy a nem demokratikus, de stabil líbiai rendszert összezúztuk, anélkül, hogy gondoskodtunk volna arról, hogy ott egy stabilitást nyújtó önkormányzat jöjjön létre. Ugyanígy jártunk Szíriával és ugyanígy jártunk Irakkal is. Igaz, tehát az a gondolat, hogy ha a stabilitás helyett továbbra is a demokrácia-építést helyezzük előtérbe olyan térségekben, ahol ennek sikere rendívül kétséges, akkor ott nem demokráciát fogunk építeni, hanem instabilitást fogunk okozni. Ez a tanulsága a törökországi eseményeknek is” - fogalmazott a miniszterelnök.

Hozzátette: Törökországgal szemben is Magyarország legerősebb elvárása a stabilitás. "Ha Törökország is instabillá válik, akkor abból a térségből az EU-ra minden kontroll nélkül rázuhan sok tízmillió ember" - fogalmazott a miniszterelnök.

Ha demokráciakritikákat fogalmazunk meg polgárháborús országokkal szemben, mint amilyen pl. Egyiptom, akkor destabilizáljuk a térségeket, és özönleni fognak ránk az emberek – szögezte le. Demográfiával foglalkozni kell, és újra meg újra megnézni, mit mondanak a számok, mert ha nem ezt tesszük, megfelelő családpolitikát sem lehet kidolgozni – tette hozzá. Ezután felolvasott néhány statisztikai adatot arról, hogy különböző közel-keleti és afrikai országok népessége hogyan fog alakulni a következő évtizedekben, két-három évtizeden belül pl. Egyiptom népessége a duplájára fog nőni, Szíria, Líbia, Uganda, Etiópia lakossága is nagyon megnövekszik. Ez is mutatja, hogy az igazi nagy nyomás Afrika felől fogja érni az európai kontinenst, erre a népességnyomásra kell felkészülni; meg kell acélozni akaratunkat, kerítést kell építeni, embereket kell feltartóztatni, mert virágokkal és plüssállatokkal magunkat megvédeni nem lehetséges – fogalmazott.

Magunknak is fontos és másoknak is világossá kell tenni, hogy nem vagyunk szívtelenek: a migráns személyében áldozatot látunk, szerencsétlen élethelyzetet, rossz kormányzást, rossz gazdasági körülményeket, a migránst az embercsempész áldozattá teszi – a migráció azonban megöl bennünket, márpedig a migráció a migránsokon keresztül ér el, ezért nekünk meg kell állítanunk őket, ezt persze jogszerűen kell tenni – fogalmazott -, ám nincs a védekezésnek ennél barátságosabb verziója, mint amit jelenleg Magyarország alkalmaz. Európa nem képes megvédeni saját polgárait, egyben tartani közösségét, az európai politikai vezetés megbukott – vonta le a következtetést, nagy tapsot aratva a közönség soraiban.

A pozsonyi EU-csúcstalálkozón nem széspégflastromra és szerencsenmosdatásra van szükség; a mostani európai elit védeni fogja a mundér becsületét, és minden hibáról be akarják majd bizonyítani, nem felelősek érte, beleértve Anglia kilépését is, ám a a közép-európai álláspont az, hogy Európának másfajta vezetésre van szüksége – szögezte le. Régebb, amikor egyesek, pl. Chirac volt francia elnök „régi Európát” emlegetett, a később csatlakozottak, mint Magyarország is, megsértődtünk; ma azonban egyre kevésbé sértő a régi és új Európa felosztás, mivel az a régi Európa, amely létrehozta az eurózónát, változásra képtelen, az új viszont keresi a megújulást, perspektívákat talál. A Visegrádi Négyek országaiban nincs gazdasági válság, és ha egy fiatal becsületesen, szorgalmasan dolgozik, akkor jobban fog élni, mint a szülei – vélte. Szerinte Magyarország az egyetlen ország egész Európában, ahol az emberek elmondhatják a véleményüket, és az egyetlen térség, ahol meghallgatják őket, az Közép-Európa.

Azzal zárta beszédét, hogy szerinte jelenleg nem az összegzések, hanem a folyamatos történések napi korrekciójának pillanatait éljük, ugyanakkor mindaz, amit 2010-ben kormányra kerülve elkezdtek, beleértve a családpolitikától a geopolitikai realitásra alapozó külpolitikáig, egyetlen élt szolgál: „azt akarjuk, hogy Magyarország biztos pont maradjon egy bizonytalan világban”.

Németh Zsolt ezt követően ismertette a Tusnádfürdői Nyilatkozatot „az elhibázott európai bevándorláspolitika és a kényszerű betelepítések ellen”, amelyet a Kárpát-medencei magyar pártok képviselői írtak alá, és amely felszólít minden magyar állampolgárt, menjen el szavazni: „üzenjünk közösen Brüsszelnek, hogy ők is megértsék”. Németh a magyar kormány nevében megköszönte az állásfoglalást, és maga is szavazásra biztatta az arra jogosultakat: „nem a betelepítésre, igen az európai jövőre, mert mi nem rombolunk, hanem építünk”.

Erdők, Ukrajna: a közönség kérdései

Németh a bevett gyakorlatnak megfelelően a közönség soraiból érkezett kérdéseket olvasta föl, az első kettő nem is kérdés volt, hanem levelek, üzenetek Orbán Viktornak. Tőkés a kérdésekre válaszolva az erdőirtással kapcsolatos kerekasztalt említette, amelyen szívesen részt vett volna – „a kérdést magam is napirenden tartom az Európai Parlamentben”. Az EP ebben az ügyben nemigen tud komoly eredményt elérni, az Európai Bizottság lényeget elkerülő válaszokkal fizet ki bennünket – fejtette ki. Példának hozta fel, hogy hiába határozta el az EP, hogy be kell tiltani a ciános bányászatot, az EB ezt nem tartotta magára kötelezőnek. Jó hír viszont, hogy az éghajlatpolitikáért felelős uniós biztos legutóbb azt válaszolta a romániai erdőkkel kapcsolatos kérdésére, hogy jogsértési eljárást indított Romániával szemben – mondta.

Orbán Viktor az ukrajnai helyzetet elemezve úgy fogalmazott, jelenleg Ukrajna lekiismereti kérdés Európában. A három éve még a Nyugat és Oroszország közötti ütközőállamként létező ország úgy döntött, megváltoztatja helyzetét, meg akar indulni a Nyugathoz való csatlakozás útján, lelökni az orosz befolyást, egyre közelebb kerülni és részévé válni az EU-nak, ám három év alatt a mérleg nagyon elkeserítő, az ország elveszítette a területei egy részét, lakossága egy része elvándorolt, stabilitásnak nem látjuk jelét, összeomlott a gazdasági rendszer, az életminőség radikálisan romlott, a létfenntartáshoz szükséges eszközök ára megnőtt – sorolta. Orbán szerint hatalmas az EU felelőssége, mert bátorította az ukrajnaiakat, ígértek, felelősséget is vállaltak, de aztán nem tartották be ezeket az ígéreteket. Legalább a vízummentességet meg kell adni Ukrajnának, ha a szégyent el akarjuk kerülni, ehhez több pénz kell, hosszú távú terv, integrációt kell végrehajtanunk Ukrajnával – szögezte le.

A miniszterelnök leszögezte, Magyarországnak nem mindegy, mi történik Ukrajnában, és sokat tesz azért, hogy a helyzet javuljon, „mindenkit segítünk Kárpátalján, aki ott él”, mivel mindent meg kell tennie azért, hogy a szomszédos országokban az élet ne omoljon össze. Három örök dolog van a politikában Magyarország szempontjából: a magyarok a világ népességének 0,2%-át teszik ki; az ország elhelyezkedése, amin nem tudunk változtatni, nem is akarunk, alakja azonban pulzál, most éppen abban a helyzetben van, amilyenben van, és a geopolitikai helyzet, germán, szláv és muszlim szomszédokkal, ebből a realitásból kell kiindulni; a harmadik pedig „a magyarok szelleme, amiről könyvtári irodalom van”, és amit úgy lehet összefoglalni, hogy a magyar nem akar szolga lenni sem a saját hazájában, sem azon kívül – fogalmazott Orbán Viktor. Minden politikai döntésnél ezeket a tényezőket – tehát hogy mennyien vagyunk, hol vagyunk és hogy szabadok akarunk lenni – figyelembe kell venni, vélte.



Még egy kicsit a migrációról

Az egyik kérdés a közönség soraiból arra vonatkozott, mi történik azokkal, akiknek menekültkérelmét nem találják megalapozottnak, és kiutasítják az országból? A kérdező reményét fejezte ki, hogy nem az ő adófizetői pénzéből tartják még csak úgy a migránsokat.

Akiket kiutasítottunk, maguknak kell gondoskodniuk az ország elhagyásáról, ha nem teszik, előbb-utóbb kitesszük őket – válaszolta Orbán. Meg szoktak vádolni azzal, hogy a törvénytelenül az ország területére belépett, tehát bűncselekményt elkövető embereket Szerbia területére toloncoljuk vissza, ám ez a vád hamis, mivel amikor a kerítésen kívülre tesszük, még van két és fél méter magyarországi terület, tehát nem tettük ki Magyarországról, ugyanakkor segítséget nyújtunk, hogy a kerítés külső oldalán haladva elérje a kapuk egyikét, ahol benyújthatja a kérését, ez a rendszer lényege, alaposan át van gondolva – magyarázta.

Orbán még egyszer visszatért az amerikai elnökválasztás témájára, mint mondta, meggyőződött, hogy egyáltalán nem közömbös számunkra az elnökválasztás kimenetele. Felidézte, hogy Barack Obama demokrata párti amerikai elnök kategorikusan bírálta azokat, akik nem tekintik pozitívnak a bevándorlást, nem látják benne az értéket; a migráció ügyében nyomást gyakorol Európára is Amerika, ezért nem mindegy, hogy mit gondol a bevándorlásról az amerikai elnök. Ami szerintük helyes, az minket megöl, ebben a történetben mi vagyunk az indiánok – szögezte le. Emellett kifejtette álláspontját, hogy el kell kezdeni kiépíteni a közös európai hadsereget, növelni kell a katonai kiadásokat, be kell fektetni a hadiiparba az EU-tagállamokban, mivel Anglia kilépésével gyakorlatilag eljelentéktelenedett az EU katonai ereje. A migránsok és embercsempészek azért feszülnek neki a határoknak, mert látják, Európa gyenge – tette hozzá.

Orbán Viktor is a népszavazáson való részvételre bátorított: „robusztus támogatásra van szüksége a magyar kormánynak, hogy meg tudja védeni álláspontját Brüsszelben”, nem mindegy tehát, milyen arányban mennek el a választópolgárok szavazni.

Egy másik kérdésre válaszolva kijelentette, nem támogatja a V4 bővítését, ami egyébként sikeres volt, kiderült, hogy a praktikus ügyekben együtt tudnak működni ezek az országok, ám minden bővítés kockázatot rejt. Azt azonban szorgalmazza, hogy a V4 körül koncentrikus köröket építsenek ki, szorosabb kapcsolatokat bizonyos államokkal. Első számú jelöltünk Ausztria – közölte.

A következő egy évben olyan nemzeti választások lesznek az Egyesült Államokban, Franciaországban és Németországban, amelyek befolyásolják egész Európa jövőjét – hívta fel a figyelmet. Ha az előttünk álló egy évben a polgárok kikövetelik jogaikat, és olyan vezetőket választanak, akik meg tudják újítani Európát, akkor Közép-Európában is jobban otthon érezhetjük magunkat – zárta mondandóját a kormányfő.

"Az emberi élethez istentől nyertünk jogot; magyarnak születni isten ajándéka; ne féljetek; harcoljatok; magyarnak és indiánnak lenni jó; Tusványoson lenni jó; a nők iránt pedig udvariasság" - így foglalta össze zárásként Németh Zsolt az előadás főbb üzeneteit. Egyúttal bejelentette, 2017. július 18-23. között lesz a követező, 28. Tusványos.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS