Kelemen: az RMDSZ parlamenti csoportjainak a fele lecserélődik
szerk. 2016. augusztus 28. 14:07, utolsó frissítés: 2016. augusztus 29. 13:22Sok új névre lehet számítani a képviselői és szenátori listákon. Ki és mi alapján dönt az indulókról, és hova állnak az MPP-sek? Erről szól A politika belülről.
Visszavonja-e a román kormány a csíksomlyói búcsú felterjesztését az UNESCO szellemi világörökségi listájára? Történnek-e érdemi dolgok is a papírtologatáson kívül a Ciolos-kormányban? Megoldódik-e a mezőgazdasági támogatások ügye? Ezekről a kérdésekről, illetve az október 2-i magyarországi kvóta-népszavazásról is beszélgettünk Kelemen Hunorral, az RMDSZ elnökével A politika belülről legfrissebb műsorában, mielőtt rátértünk a legforróbb témára, a decemberi parlamenti választásokra. A műsor vasárnap, augusztus 28-án 18 órától nézhető meg a Erdélyi Magyar Televízió műsorán, az ismétlése szeptember 1-jén lesz. A műsor rádiós verziója az Erdély FM-en is meghallgatható, a fő témáról szóló rész átirata pedig alább olvasható.
Műsorvezető: Létezik egy megállapodás az RMDSZ és az MPP között, amely már az önkormányzati választásokkor életbe lépett. Mennyire vehető biztosra, hogy lesznek MPP-s politikusok az RMDSZ listáin a decemberi parlamenti választásokon?
Kelemen Hunor: Ez a megállapodás még régebbi, 2014-es, és már az EP-választáson is működött. Bebizonyítottuk 2014-től errefelé, hogy olyan kérdésekben, ahol fontos, hogy az erdélyi magyarság legalább a politika szintjén egy egységes arcot mutasson, össze tudunk fogni és képesek vagyunk az együttműködésre. Ezt az együttműködést kívánjuk továbbvinni a parlamenti választásokra, hogy mi lesz ennek a vége, az néhány napon belül el fog dőlni a Szövetségi Képviselők Tanácsán. A SZÁT-ban eddig nem volt ellenvélemény arra vonatkozóan, hogy együtt kell működni, nem volt egy olyan vélemény, hogy nem kell továbbvinni az együttműködést. De nyilván, amikor gyakorlatba kell ültetni, ez parlamenti helyeket jelent, és olyankor már kicsit árnyaltabbak a dolgok. Az SZKT szeptember első napjaiban meghozza azt a döntést, hogy melyik megyék adnak befutó helyet az MPP-nek.
Mi két helyet tartunk reálisnak, és amennyiben az MPP elfogadja a két helyet – ugyanis ők hármat kértek, egyet Kovászna, egyet Hargita és egyet Maros megyébe, mi viszont azt mondtuk, hogy két helyről tudunk beszélni – akkor lesznek MPP-s politikusok ősszel a parlamentben az RMDSZ listáin a frakció tagjaiként. Mert a megállapodásnak az is része, hogy a frakció tagjaiként vennének részt a parlamenti munkában. Ez nekik is és nekünk is fontos, mert frakción kívül a képviselő igazából a levegőben van, nemcsak azért, mert a minimális infrastruktúra sem áll a rendelkezésére, hanem mert a szakbizottságokban a munka, a parlamenti felszólalások a plénumban, és mindenféle egyéb politikai eszköz frakciótagként gyakorolható elsősorban, ezért ez a megállapodás nemcsak a parlamenti helyekről szól, hanem a választási programról, arról, hogy hogyan működik a frakció, hogy együtt hogyan fogunk tudni dolgozni, tehát nem kimondottan a helyeket vettük figyelembe.
2008-ban már eljutottunk odáig, hogy szinte-szinte aláírásra került egy hasonló megállapodás a Magyar Polgári Szövetséggel, de akkor Szász Jenő az utolsó pillanatban elutasította. Ez nem egy új jelenség, 2008-ban már majdnem összejött az együttműködés, az RMDSZ már 2008-ban megtette a lépést az összefogásra.
Kizárólag képviselői helyekről egyeztettek, vagy szenátori hely is szóba került?
Két képviselői helyről szól a megállapodás.
Melyik testület hozza meg a végső döntést, hogy melyik két megyében lesznek MPP-s politikusok a befutó helyeken?
A Szövetség Állandó Tanácsa hozza meg a döntést. A Kovászna megyei szervezet azt mondta, hogy egy helyet ajánl, tehát egy helynek a földrajzi behatárolása meg is van, a második vagy Maros, vagy Hargita megye lesz. Ebben a pillanatban nem tudom megmondani, hogy melyik, ezt az Állandó Tanács fogja eldönteni, ha a két szervezet között nem születik megállapodás. Ha nincs ilyen megállapodás, akkor szavazással fogjuk eldönteni.
Megyei szinten mikor fognak megszületni a döntések, hogy konkrétan kik fognak szerepelni a listákon, és kik lesznek befutó helyeken közülük?
Szeptember végéig kell megszülessenek ezek a döntések. Szeptember végén el kell kezdeni az aláírásgyűjtést – egy hónapot adunk magunknak, hogy összegyűjtsünk 200 ezer aláírást –, és akkor szeretnénk megmutatni, hogy azokban a megyékben, ahol biztos parlamenti helyek lesznek, kik azok, akik befutó helyen lesznek. Az első ilyen jelölőgyűlésre szeptember másodikán kerül sor Gyergyóban.
Hogy zajlanak ezek a jelölések?
Minden területi szervezet eldönthette, hogy milyen módját választja a jelölésnek, vagy állóurnás szavazás lesz, vagy küldöttgyűlés útján választják ki a jelölteket, a lényeg, hogy minél több embert bevonjanak a folyamatba, és ne egy szűk kör, négy-öt ember döntsön.
Hol lesz a legnagyobb a verseny? Maros megyében máris tudni lehet, hogy többen indulnának.
Maros megyében úgy tűnik ebben a pillanatban, hogy a parlamenti képviselők teljes cseréjére sor kerül, ezért a verseny is nagy. És szerintem máshol is lesz verseny. A jelöltállítási folyamat csak most kezdődik, és amíg nem zárul le, addig nem tudom megmondani, hogy hol mekkora versenyre lehet majd számítani.
Nekünk úgy kell kiválasztani a jelölteket, hogy a szakbizottságokat tudjuk lefedni. Ez a szenátus esetében még bonyolultabb, mert egy szenátornak több szakbizottságban is szerepet kell vállalnia, és valamilyen értelemben ahhoz a területhez közel kell állni, értenie kell hozzá. Nekünk minden szakbizottságot le kell tudnunk fedni.
Kellenek jogászok, kellenek közgazdászok, jó hogy ha van humán értelmiségi köztük, kellenek olyan emberek, akik az oktatáshoz értenek, a közigazgatáshoz értenek, mert ezek azok a területek, amelyeknél biztos, hogy a következő négy esztendőben jelentős változásokra lehet számítani. A közigazgatási reform esetében a közvitát már el is kezdték a szuperközségekkel és a szupervárosokkal kapcsolatosan. Az oktatásban az év elejétől folyik egy lassú, alapos közvita és a jövő esztendőben a törvényhozás is be fog szállni, olyan területekre is kell majd figyelnünk, amelyek a közigazgatási és adminisztrációs reformnak a részét képezik.
Nem egyszerű egy jó parlamenti csoportot összeállítani, nem lehet a véletlenre bízni, és az igazság az, hogy mi is nézzük, hogy kik jelentkeznek és kit hová, milyen pályára lehet elindítani.
Mi a mozgástere az országos vezetésnek, ha a listákat a területi szervezetek állítják össze?
A listát én írom alá, és ha olyan ember van rajta, akiről úgy gondolom, hogy nincs helye a parlamentben, akkor nem írom alá. Illetve folyamatosan konzultálunk, és ha van három jogász, akkor azt mondjuk, hogy üljetek le, beszéljétek meg, hogy a háromból egy legyen befutó helyen, mert nem tudunk három jogászt feltenni a listára. Vagy ha van négy történész, akkor el kell gondolkodnia a megyei szervezetnek, hogy el tudunk-e helyezni négy történészt a parlamentben, jó-e az a helyi közösségnek, hogy mind csak humán értelmiségiek jöjjenek be. Van folyamatos konzultáció, de nyilván a döntést a megyei szervezetek hozzák meg, azzal a kikötéssel, hogy azok az emberek, akiknek nincs mit a parlamentben keresniük, biztosan nem lesznek rajta a listán.
A képviselőházi és a szenátusi frakció mekkora mértékű lecserélődése várható?
Azt láttuk egy adott pillanatban néhány héttel ezelőtt, amikor egy képet próbáltunk összerakni magunknak, hogy a parlamenti csoport körülbelül ötven százaléka új lesz mindkét házban. Szatmárnémetiben Kereskényi Gábor polgármester lett, nem jön a parlamentbe, Pataki Csaba szenátor a megyei tanács elnöke lett, nem jön a parlamentbe, Szatmár megyében a három parlamenti emberéből kettő biztos új lesz. Máté András Kolozs megyében bejelentette, hogy nem indul a következő ciklusban. Kovászna megyében óriási csere lesz, Hargita megyében Antal István az utolsó mandátumát tölti. És ha minden megyét végignézünk, akkor látni fogjuk, hogy jelentős megújulás lesz a parlamenti frakcióban, reméljük, hogy ez minőségben is meg fog mutatkozni.
A szakértelmen kívül mi az, amit elvárnak egy képviselőtől?
A magyar ügy iránt elkötelezettnek kell lennie, mert mégis csak magyar képviselet vagyunk, és élveznie kell a közösség bizalmát, és hiteles embernek kell lennie, mert tudnia kell kampányolni. Kell tudjuk arról az emberről, hogy ha kiáll tíz ember elé, akkor el tud mondani egy beszédet. Mert lehet, hogy jó szakember, de ha ül az irodában... ilyen emberekre is szükség lenne egy nagyobb frakció esetében, de itt minden esetben ki kell menni kampányolni, minden egyes befutó helyen levő embernek szót kell tudnia érteni a közösséggel, politikai vénája kell, hogy legyen.
A fiatalítás mennyire szempont?
A fiatalítással én mindig úgy vagyok, hogy a fiatalság önmagában nem egy erény, ne keltsük ezt a képzetet, a fiatalság egy állapot, és sajnos nagyon gyorsan elmúlik. Az a jó, ha egyensúlyban van a frakció, ott vannak a fiatalok a maguk lendületével, és ott vannak azok, akiknek már van némi tapasztalatuk és valamennyi tudásuk magáról a politikáról.
A nők politikai szerepvállalásának bátorítása szempont a listák összeállításakor?
Én nagyon szeretném, ha a frakciónkban több nő lenne, ha akár fele-fele arányban lennének a férfiak és a nők, hiszen a társadalom is így néz ki. Jó lenne a politikában is hasonló lenne az arány, de nem hiszem, hogy ezt 2016-ban el lehet érni; de mindenképpen jobb lesz az arány az előző mandátumhoz képest.
Mi lesz az RMDSZ üzenete a parlamenti választásokon?
A biztonságot, mint elvárást tovább fogjuk vinni, az önkormányzati választásokon ez volt az egyik szlogenünk, de nyilván lesznek más üzeneteink is. Igyekszünk az üzeneteket szegmentálni, amennyire csak lehet, hiszen akkor, amikor a gazdák problémájáról beszélünk, akkor velük arról kell beszélni, ha a fiatalokkal beszélünk, akkor akkor meg az ő problémáikról. De ma egyértelmű, hogy az emberek biztonságos világban akarnak élni, és sajnos nem tudjuk megígérni a gyerekeinknek, hogy biztonságosabb világban fognak élni, mint amilyenben mi éltünk.
Mekkora a veszélye, hogy az RMDSZ nem éri el az 5 százalékos küszöböt, illetve mi történik akkor, ha nem éri el?
El fogja érni, maradjunk ennyiben.
ItthonRSS
Csúszópénzért elnézte a szabálytalanságokat és nem zárt be cégeket az Adócsalás Elleni Főigazgatóság két ellenőre
Itt a vége: felmondott a Transindex teljes szerkesztősége
Eljött az a pillanat, amikor magunkról adunk hírt nektek, és ráadásul sokunknak ez lesz az utolsó is, amit a Transindex felületére írunk. Ma reggel, huszonhárom évnyi működés után felállt a Transindex teljes szerkesztő csapata.
Benyújtották a gyermekeket a homoszexualitást népszerűsítő tartalmaktól „megvédő” RMDSZ-tervezetet
A gyermekvédelmi törvényt módosító javaslatot a "genderideológia nyugati térnyerésével" indokolják.
A fejlesztési minisztérium többlettámogatást ad a távfűtést működtető önkormányzatoknak