2026. május 5. kedd
Kolozsvár >> Más város
Hajnali hírlevél >> Feliratkozás

Hegedüs Csilla: nem elég a partvonalról bekiabálni

Kertész Melinda kérdezett: Kertész Melinda 2016. augusztus 31. 15:02, utolsó frissítés: 15:02

Elege van abból, hogy bizonyos cselekedeteknek nincs következményük, de a fakanalazásból is, ezért a parlamentbe készül.


Vasárnap, a Facebook-oldalán jelentette be Hegedüs Csilla műemlékvédelmi szakember, volt kulturális államtitkár (és rövid ideig miniszter is), hogy indulni szándékozik az RMDSZ színeiben a decemberi parlamenti választásokon. A Transindex ennek okairól kérdezte.

Miért döntött úgy, hogy indul a parlamenti választásokon?

– Azért döntöttem az indulás mellett, mert nem elég a partvonalról bekiabálni. Szeretnék cselekvő részese lenni annak, aminek meg kell változnia a román társadalomban. Elegem van például abból, hogy bizonyos cselekedeteknek nincs következményük. De abból is, hogy a gyermekeinket arra biztatják, hagyják el az országot. És abból is, hogy nagyon sok helyről azt hallom, hogy a nőknek a fakanál mellett a helyük. Vegyük ezeket az okokat sorra.

Kolozsváron egy jó ideje elkezdődött az, hogy valakik szisztematikusan szétverték a Házsongárdi temetőt. Januárban történt az, hogy valakik leverték a homlokzatokról a díszeket. És két hónapja történt az, hogy valakik kirúgták a regionális műemlékvédelmi bizottság két magyar tagját. A temető- és homlokzatrongálást megállítottuk, mert Kolozsváron és Bukarestben is volt olyan ember, aki megértette, hogy mi a baj. Viszont senki nem felelt a törvény előtt azért, amit csinált. Márpedig senkinek nincs joga hozzányúlni ahhoz, amit mi itt az elmúlt évszázadokban teremtettünk, és ha valaki azt tönkreteszi, akkor a törvény előtt kell felelnie tettéért. Ez tehát az egyik ügyem: szigorúbb törvényekre van szükség, és szükség van arra is, hogy a törvény védje meg az igazunkat.


A második okot illetően: az én gyerekem most 21 éves, másodéves egyetemista. A tanárai mintegy kétharmada arra biztatja, hogy hagyja el az országot. Én is úgy gondolom, hogy Zsófinak el kell mennie – tanulni. Viszont azt szeretném, ha itthon is volna perspektíva, tehát egy reális opció legyen az, hogy ha akar, akkor hazajöhet. Ma nagyon kevesen dolgoznak az országban egy pozitív jövőkép kialakítása érdekében. Nem látom azt, hogy Kolozsváron azért ruháznak be, hogy a kolozsváriaknak jobb legyen. Nem látom azt, hogy lennének bicikliútjaink, szeméttelepünk pedig éppenséggel van, de két napig égett. Nem látom azt, hogy befektetünk kulturális intézményekbe, inkább stadionokat építünk. Csak keveseket érdekel az, hogy a kolozsvári ember hogyan érzi magát itthon. Sajnos, ha nem kapcsolódik pozitív érzet az országodhoz, a városodhoz, ha nem érzed azt, hogy támogatnak abban, hogy itthon vállalj munkát és itthon telepedj le, akkor könnyebb azt a döntést hozni, hogy inkább külföldön próbálsz boldogulni. Ez azért veszélyes, mert a társadalmunk elöregedik. És a fő probléma nem is Kolozsváron van, ahol rengeteg a munkalehetőség és élhetőbb az élet, hanem a kisebb településeken. Már Désen vagy Tordán is, a falvakon még inkább. Én most egy olyan faluban élek, ahol nincs ivóvíz, nincs szennyvíz-elvezetés és nincs gáz, tehát fával kell fűteni. Amikor a falun élő fiataloknak nincsenek biztosítva ugyanazok az életkörülmények, mint a városon élőknek, amikor a mezőgazdasági támogatások nem olyan szintűek, hogy azokból meg lehessen élni, akkor nyilván, hogy elmennek a fiatalok. Olyan közpolitikákat kell kidolgozni, amelyek ezen a folyamaton változtatnak.

A harmadik a nők helyzete. A társadalmunk fele nő. Kiváló szakemberek vannak közöttünk is, akik mind hozzá tudnának járulni az erdélyi magyarság életkörülményeinek javításához. Eljött az ideje annak, hogy a politika ne csak a férfiak exkluzív tere legyen. Azáltal, hogy én 48 évesen ismét vállalkozom arra, hogy elindulok a parlamenti választáson, bátorítani szeretném a nőket, és meg szeretném győzni őket, hogy tényleg szükség van a munkájukra. Azt szeretném, ha a nők átlépnének azon a pszichológiai gáton, hogy másodrangú állampolgárnak érzik magukat. Igenis, húzzák ki magukat és lépjenek ki a konyhából. Mutassák meg, hogy értenek a szakterületükhöz, és szeretnének hozzájárulni a közügyekhez is. A verbunkot meg akár meg is hagyhatjuk a férfiaknak.

Amikor gyereknevelésről van szó, még mindig az anya szerepét szokták kiemelni, arról kevesebb szó esik, hogy közpolitikák szintjén mivel segíthetnek a kisgyerekes anyákon, és mivel csökkenthetik a kiszolgáltatottságukat.

– Mentalitásváltozásra van szükség. A politikai osztály feladata támogatni azokat a családokat, akik több gyereket vállalnak. Igazi családtámogató adópolitika, kedvezményes lakáshitel, ingyenes közszállítás, bölcsődei és óvodai szolgáltatás, elérhető árú gyermekfelügyeleti szolgáltatás kellene. Abban a pillanatban, amikor nincsenek bölcsődék, nagyon kevés óvoda van és az iskola utáni program általában 4-kor véget ér, de a szülők 5-ig dolgoznak, akkor a gyerekvállalás nem olyan könnyű dolog. Mondhatjuk azt, hogy a nagyanyáink korában sem volt könnyű, csakhogy ez nem érv.


Ön azt jelentette be, hogy a második helyre pályázik. Ez a hely billegőnek számít. Miért ezt a helyet pályázta meg?

– Azért, mert a megyei elnököt (Csoma Botond, szerk.) mindenkor megilleti az első hely. Botond egyébként jogász, jó szakember. És azt hiszem, hogy Kolozs megye jó példával szolgálhat, hogy a két befutó helyen lesz egy nő és egy férfi, és remélem, hogy a jövőben a többi választási lista is így fog kinézni.

Számít arra, hogy Kolozs megyében mások is jelentkeznek a képviselői listára?

– Biztos vagyok benne, hogy lesznek még jelentkezők, és az nem baj, hiszen akkor lesz egy megmérettetés. Ha mások is jelentkeznek, akkor azt jelenti, hogy mások is akarnak Kolozs megyéért dolgozni, és az jó hír.

A rangsoroló ülésen milyen mértékű támogatottságra számít? Mennyire biztos ez a második hely?

– Abban reménykedem, hogy az, amivel foglalkozni szeretnék, választ ad Kolozs megye problémáinak egy részére, hiszen láttam, hogy mennyire felháborította az embereket, amikor elkezdték rombolni az épített örökséget. Azt is látom, hogy mennyire fontos az én generációmnak, és a fiataloknak is, hogy reális jövőképet kapjanak. A nőknek is fontos a női képviselet a parlamentben. Én azt hiszem, hogy jó eséllyel indulok, de ezt a Megyei Küldöttek Tanácsa fogja eldönteni.

Arra számít, hogy az MPP-nek szánt második hely a Kolozs megyei listán lesz?

– Nem hinném. Kelemen Hunor nyilatkozata szerint Hargita és Maros megye között fog eldőlni az MPP-nek átadott második befutó hely, mert Kovászna megye már felajánlotta az egyik helyet.

Maros megyében idegenkednek az MPP-s jelölt ottani indulásának gondolatától, és Hargita megyében az udvarhelyszékiek sem szeretnék átengedni helyüket a MPP-nek. Információim szerint az RMDSZ társszervezete, az ifjúságot képviselő MIÉRT vezetősége odáig ment el, hogy megzsarolta a Kolozs megyei RMDSZ-t és az elnökséget. Eszerint amennyiben az MPP-s jelölt erre a helyre kerül, akkor Kolozs megyében ifjúsági jelöltet állítanak. A fiatalok számbeli súlya révén erőből képesek feljuttatni jelöltjüket egy befutó helyre a rangsoroló ülésen. Ez éppen az a hely, amelyre ön pályázik.

– Én nem hallottam ilyesmit, az RMDSZ egyébként sem zsarolható. Tehát a döntés, hogy hol fog az MPP második jelöltje indulni, azt a Maros megyei és az udvarhelyszéki szervezet fogja közösen eldönteni. Ha nem sikerül megegyezni, akkor a Szövetségi Állandó Tanács fog dönteni.


Mennyire tartja tehát valószínűnek, hogy a második helyre kerül?


– Bízom benne, mert ha az embereket érdekli, amit csinálni szeretnék, akkor támogatnak. Biztos vagyok abban, ha az emberek azt látják, hogy olyanok vannak a listán, akikben ők megbíznak, akik eddig is bizonyítottak a maguk területén, és akikben ők érzik a tenni vágyást, a lendületet, az akaratot és a szakértelmet, akkor meg tudjuk mozgatni a Kolozs megyei választókat.

Kelemen Hunor szövetségi elnök több alkalommal is hangsúlyozta, hogy természetesen szükség van a női politikusok szerepvállalására a törvényhozásban, azonban az illető személynek, függetlenül attól, hogy nő vagy férfi, szakembernek kell lennie valamilyen területen, hiszen szükség lesz a szakértelemre a jogalkotás folyamatában, a parlament szakbizottságaiban. A kulturális bizottság az, ami számba jöhet az ön esetében?

– Igen. De a frakció fogja eldönteni azt, hogy ki milyen bizottságban fog dolgozni, amikor pontosan látja, hogy ki az, aki bekerült a parlamentbe, és kinek milyen szakmai háttere van. Én menedzsment alapképzésben vettem részt, de van egy andragógusi, tehát felnőttképzési diplomám is. Bár úgy gondolom, hogy a kultúra az én szakterületem, de mindig azt a munkát végeztem el, amire szükség volt, és ezt így képzelem el a jövőben is.

Ha közpolitikákról beszélünk, akkor milyen célokat szeretne elérni a következő négy évben, a törvényhozásban?

– Nagyon sokat dolgoztunk az örökségvédelmi törvénykönyvön. Ezt nem úgy kell elképzelni, hogy a törvénykönyv aszpikba helyezi az örökséget, és semmi nem történhet vele. Egy teljesen új szemléletmódot próbáltunk bevezetni. Eszerint mindaz, ami minket körülvesz, amit kulturális örökségnek nevezünk, az tulajdonképpen egy élő,változó, az embereket kiszolgáló, az embereknek örömet okozó, életminőséget növelő eszköz. Ezért az államnak kutyakötelessége a kulturális örökséget támogatni, és nemcsak azért, mert ettől mi jobban érezzük magunkat, hanem azért, mert munkahelyeket teremt, a turizmus által jövedelmet hoz.

A másik dolog, amit a Nőszervezet felvállalt, éspedig a nemek közötti reális esélyegyenlőség megteremtése, illetve egy olyan családbarát környezetnek a létrehozása, amiben a nők megfelelő szakmai életet tudnak élni amellett, hogy gyerekeket vállalnak.

Ez a két terület állna hozzám a legközelebb, de a Szórvány cselekvési terv révén a szórványban elő magyarság megmaradásával, támogatásával, oktatási és kulturális kérdéseivel, és az utóbbi időben a nyelvi jogokkal is foglalkoztam, tehát a paletta szélesedik. A Kolozs megyei, a romániai magyarság jogaiért fogok kiállni, a mi érdekeink képviselete, a mi problémáink megoldása a feladatom.


címoldali képünk forrása: Hegedüs Csilla Facebook-oldala; Bonchida

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS