2026. október 22. csütörtök
8°Kolozsvár >> Más város
Hajnali hírlevél >> Feliratkozás

Járhat-e valakinek 35 ezer eurónyi gyereknevelési támogatás?

S. M. T. 2016. szeptember 08. 15:14, utolsó frissítés: 15:18

A gyereknevelési támogatás felső korlátjának az eltörlése a romániai társadalom rétegei között tátongó óriási szakadékot mutatta meg.


Óriási médiavisszhangja van a munkaügyi minisztérium keddi közleményének, amelyből kiderült, hogy a gyereknevelési támogatásokról szóló törvény megváltoztatása után a juttatások kifizetésére fordított költségvetési keret egyharmadát a jogosultak 0,17 százaléka, vagyis 242 személy kapja, sőt az adatok szerint olyan is van aki 35 ezer eurónak megfelelő támogatást kellene kapjon. A "szenzációs hírt" felkapta nemcsak a román nyelvű, hanem az erdélyi magyar média is, ami nem is csoda, hiszen a legtöbb székelyföldi városban egy tömbházlakás nem kerül annyiba, mint amennyit havonta kellene az állam kifizessen a támogatást igénylőnek.

A szebeni édesapa kilétére hamar fény derült, a román sajtó szerint az amúgy is tehetős családból származó üzletembernek Fogarasban van áfonyaültetvénye, és a mezőgazdasági tevékenységekből származó havi jövedelme 187 158 lej, ez után pedig több mint 70 ezer lej értékben adózott, így a törvény értelmében 159 084 lej összegű támogatásra jogosult. A Szeben Megyei Szociális Kifizetési és Felügyelőségi Ügynökség felfüggesztette a támogatás folyósítását, a férfi ugyanakkor beleegyezett a kifizetés elhalasztásába, amíg sikerül leellenőrizni az adatok helyességét. A második helyen egy bukaresti szülő szerepel, akinek a bevallott jövedelme 110 786 lej volt, így most 94 168 lej támogatás jár neki, a lista harmadik helyén egy Konstanca megyei igénylő van, akinek az állam 74 693 lejt kellett utaljon, mivel a havi bevallott jövedelme 87 874 lej volt.

A július elsejétől életbe lépett törvény egyik újdonsága volt, hogy eltörölték a támogatás összegének felső korlátját, amely a régi szabályozás szerint 3400 lej volt abban az esetben, ha valaki az egy éves gyereknevelési szabadságot választotta, és 1200 lej volt azoknak, akik két évig maradtak otthon a gyerekükkel. Az új törvény szerint viszont egységesen két éves gyereknevelési szabadságra jogosultak azok a szülők, akiknek a gyerek születése előtti két évben 12 hónapig volt adózott jövedelmük.

A munkaügyi minisztérium közleménye szerint július elseje után 129 226 édesanya és 13 764 édesapa igényelte a támogatást. A havonta átlagosan kifizetett összeg országos szinten 1404 lej volt, megyei lebontásban átlagosan Suceava megyében volt a legkisebb a juttatások összege (1182 lej), míg a legnagyobb összegeket átlagosan Bukarest első kerületében kellett folyósítani (2445 lej).


A közleményből ugyanakkor az is kiderült, hogy a júliusi juttatások kifizetése 70 millió lejt vont el a költségvetésből, vagyis 20 millió lejjel többet, mint amennyire eredetileg a kormány becsülte az értéket. Dragoş Pâslaru tárcavezető ugyanakkor azt nyilatkozta, hogy a kormánynak nem áll szándékában felső korlátot bevezetni a gyereknevelési támogatások esetében, de kötelességének érezte a számadatok nyilvánosságra hozatalát, mivel egyensúlyhiány alakult ki a juttatások méltányos elosztásában.

És akkor újra elérkeztünk az oly sokszor körüljárt kérdéshez, hogy miként is kell tekinteni a gyerek nevelésére szánt állami juttatásra?

- Nagyon sokan még mindig „segélyként” beszélnek róla, ezért nem értik, hogy hogy azok, akiknek amúgy is sok volt, miért kapnak többet, mint az, aki a gyerek születése előtt is alig tudott megélni. Szintén ők azok, akik a társadalmi méltányosság elvére hivatkozva úgy gondolják, hogy azok, akiknek amúgy is sok van, kevesebbet kapjanak vissza, mert kevésbé vannak rászorulva, mint azok, akik csak kis mértékben járulnak hozzá a közös terhekhez.

- Az ellentábor ezzel szemben a gyereknevelési támogatást nem "segélyként" értelmezi, hanem a jövedelem utáni jogos juttatásként fogja fel. Ők azzal érvelnek, hogy amennyiben a társadalom minden rétegét egyformán akarja az állam ösztönözni a gyerekvállalásra, akkor figyelembe kell vennie, hogy az illető mekkora havi jövedelemtől esik el azáltal, hogy gyereke születik és kiesik a munkaerőpiacról. Így szerintük teljesen elvárható, hogy azoknak, akik sokat kerestek és ezáltal sokat is adóztak, az állam sokat adjon vissza.

Nézzünk viszont két nagyon fontos adatot: a márciusban elfogadott törvény legfontosabb újítása, amelynek mérhető társadalmi hatása is van, az, hogy az addigi 600 lejről 1063 lejre nőtt meg a gyereknevelési támogatás összege, ez az intézkedés pedig 78 ezer igénylőt érintett kedvezően. Ezzel szemben a felső korlát eltörlése viszont csak 5500 szülő esetében jelent több pénzt az otthoni kasszában.

Az, hogy kifizetések harmada a jogosultak 0,17 százalékához megy, az nem a kifizetések súlyos aránytalanságát mutatja, ahogy azt a munkaügyi miniszter mondta, hanem alátámasztja azt, amit már eddig számos statisztika is alátámasztott, hogy óriási a szakadék a romániai társadalom egyes rétegei között, hogy a romániai alkalmazottak fele még az ezer lejt sem keresi meg havonta, hogy az alkalmazottak kétharmada nem keresi meg az átlagbért. Cristina Pocora PNL-s képviselő szerint a munkaügyi minisztérium azzal, hogy nyilvánosságra hozta a magas összegű támogatások listáját, hamis témát hozott a közbeszédbe, hiszen sok friss és leendő szülőt nyugtalanít, hogy arról hallanak, hogy alig két hónappal az új törvény elfogadása után máris módosítani akarják azt. A számok viszont azt mutatják, hogy csak nagyon kevés friss szülőt érint a plafonérték eltörlése, de őket aztán nagyon.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS