Peti András partnert, nem pedig konkurenciát lát a kolozsvári reptérben
Kertész Melinda
2016. szeptember 16. 08:59, utolsó frissítés: 08:59
Bezárják a marosvásárhelyi repülőteret, ha a vezetőség 2024-ig nem teszi önfenntartóvá. A repülőtér új igazgatója komoly kihívással szembesül.
Jelentős kihívásoknak kell eleget tennie Peti Andrásnak, a marosvásárhelyi Transilvania Nemzetközi Repülőtér új igazgatójának, hogy fenntarthatóvá tegye a Székelyföld egy részét is kiszolgáló intézmény működését: a reptér utasszállító engedélye lejáróban van, a kifutópálya gyenge állapota és egyéb tényezők miatt a repülőtársaságok nem szívesen működtetnek itt járatokat, és a környező megyékben működő repülőterek miatti konkurencia is csak erősödik. Peti Andrást a négy éves mandátumának munkájáról kérdeztük.
Peti András: – 2012 júniusában, egy sikeres versenyvizsga után nevezett ki az igazgatótanács a repülőtér végrehajtói igazgatói tisztségébe. Ez a testület az első, amely az új 109/2011-es sürgősségi kormányrendelet alapján dolgozik. Ez azért fontos, mert ez a sürgősségi rendelet határozza meg azokat az alapelveket, amelyeket az állami tulajdonban levő gazdasági társaságoknak követniük kell a jövedelmezőség növelése érdekében. Ez a jogszabály kitér a vezetők kinevezésére, a számonkérésére, és azoknak a teljesítmény-indikátoroknak a meghatározására, amelyek alapján az igazgatótanács munkáját kiértékelik. Tehát a jogszabály érvénybe lépése óta egy új szervezeti és szerkezeti háttérrel, új csapattal működik a repülőtér, amelynek én is részese voltam. Az új jogszabály előidézte váltás nem következett be zökkenőmentesen, hiszen az előző vezetőség több mint húsz évig vezette a repülőteret, és enyhén szólva nem volt együttműködési hajlandóság részükről.
Ettől függetlenül rövid idő alatt egy új légitársaságot, Európa legnagyobb fapados légitársaságát, a Ryanairt sikerült behozni Romániában, azzal az ígérettel, hogy már az első év során négy új célállomást fog beüzemeltetni, az első fázisban két új célállomást, Brüsszelbe és Nizzába. Ezenkívül a Wizzair légitársasággal is sikerült olyan megállapodásokat kötni, hogy az akkori meglévő célállomások irányába a járatok számát bővíti, újabb célállomásokat létesít, illetve egy repülőnek a bázisát is idehozza, ami azt jelenti, hogy itt tartózkodik a gép és a személyzete, innen indul minden reggel, és ide érkezik vissza. Ugyanakkor arról is tárgyaltunk, hogy a második repülőgépnek a bázisát is ide fogjuk hozni. Ez számokban durván azt jelentette volna, hogy megduplázzuk az addigi utasforgalmat, ami 2013-ban érte el a legjobb eredményét a repülőtér történelmében.
2013-ban én átmentem a polgármesteri hivatalba, azóta folyamatosan csökkentek a partner légitársaságok, elment két légitársaság, egyetlen egy maradt, folyamatosan csökkentek a célállomások, és drasztikusan csökkent az utasforgalom is.
Mivel nagyon sok vita volt európai uniós szinten, hogy a tagállamok eltérő módon és összegekben támogatták a regionális repülőtereket, amelyek mindenhol bebizonyították, hogy milyen nagy hasznot tudnak hozni, illetve az általa kiszolgált régiónak a gazdasági motorja tud lenni, az Európai Bizottság fontosnak tartotta szabályozni annak a módját, hogy hogyan lehet közpénzből finanszírozni egy-egy repülőtérnek a működését.
2014-ben született egy európai szintű szabályozás, amely az elkövetkező tíz évben meghatároz egy átmeneti időszakot, amely alatt a reptereknek be kell bizonyítaniuk, melyik repülőtér életképes közpénz felhasználása nélkül, és melyik szorul segítségre. Ennek megfelelően a 2014-ben működő igazgatótanács elkészített egy tíz évre szóló hosszútávú stratégiát és üzleti tervet, amely meghatározza, hogy milyen módon kell növelni a saját bevételeket ahhoz, hogy évről évre csökkenjen a megyei önkormányzat támogatása. 2019-re 50% alá kell csökkennie ennek a támogatásnak, és 2024-ben meg kell szűnnie teljesen. A Maros Megyei Tanács, amelynek alárendeltségébe tartozik a reptér, ezt az üzleti tervet 2014-ben elfogadta és leközölte a versenyhivatalnak. A versenyhivatal monitorizálja az állami segélyből működő gazdasági társaságokat és ezeknek a felhasználási módját. Nagyon sok mindent nem tudunk változtatni ezen a stratégián, hiszen ez le volt közölve az illetékes hatóságok felé, azon kell fáradozzunk, hogy minél több minden megvalósítható legyen ebből a stratégiából.
Mit gondol, mennyire tartható ez a stratégia?
– Az az igazság, hogy ez nem opció kérdése, vagy tartjuk és fogunk működni 2024 után is, vagy nem tartjuk, és akkor megszűnünk létezni.
Hogyan illeszkedik be a marosvásárhelyi repülőtér a régió idegenforgalmi szolgáltatásainak rendszerébe?
– Hat megyét fedünk le, a három székelyföldi megye mellett Fehér, Beszterce és Bákó megyét, habár utóbbi megyében is felgyorsult a repülőtér fejlődése. De ez az a földrajzi lefedettség, amit kiszolgál ez a repülőtér. Ami a célállomásokat illeti: nagyon telt járat a budapesti, de ugyanilyen érdeklődés övezi az angliai, spanyolországi, franciaországi és németországi célállomásokat is. Az igényekre nagy hangsúlyt fektetnék: négy évvel ezelőtt volt charter célállomás a vakációs paradicsomokba, amit nagyon fontosnak tartok. Négy évvel ezelőtt, nyáron Hurghada, Egyiptom volt célállomás, de igény fogalmazódott meg arra is, hogy a görögországi szigetek, Törökország, esetleg Málta, Tunézia, Egyiptom irányába is legyenek charter járatok.
Ugyanígy télen az volt az elképzelés, hogy legalább egy fontos síparadicsom közelében levő repülőtérre legyen időszakos járat. Ami a menetrend szerinti járatokat illeti, a meglévő célországokon belül diverzifikáltuk volna a kínálatot: például a nagy földrajzi kiterjedésű Spanyolországban Barcelonán kívül legyen egy déli város is elérhető, például Malaga. A skandináv államok és Írország irányába történt talán a legtöbb megkeresés. De ez nem annyira függ a repülőtértől, mint a repülőtársaságtól, amely elsősorban érintett ebben a kérdésben. Ők kell felmérjék azt az igényt, hogy ezeket a célállomásokat övezi-e olyan érdeklődés, hogy legalább 75%-ban telített repülőgépek tudjanak járni.
A Brassó-Nagyszeben-Kolozsvár erőtérben, a meglévő és épülő repülőterekkel versenyben, hogyan tud szinten maradni, esetleg fejlődni a marosvásárhelyi reptér?
– Nem tartok a versenyhelyzettől, és nem is tartom versenyhelyzetnek azt, hogy ugyanazt a gazdasági tevékenységet végezzük. Én azt gondolom, hogy van itt hely mindenkinek. Eddig nagyon sok konfliktusról lehetett hallani, elsősorban a kolozsvári repülőtér irányából, hiszen ők nagyon sok peres eljárást indítottak ellenünk. A következő időszakban szeretném nagyon megváltoztatni ezt a kapcsolatot. Én egy olyan együttműködésben látok lehetőséget, ami lehetővé teszi azt, hogy a két repülőtér ne egymás kárára fejlődjön. Ez a hatékony együttműködés lehetséges, ha nem teremtünk a célállomások tekintetében direkt konkurenciát egymásnak. Mindkét repülőtérnek az kell legyen az érdeke, hogy az utas a legrövidebb időn belül oda jusson el, ahová akar.
Uniós szinten van egy projekt, amelyben a marosvásárhelyi repülőtér is részt vesz. Eszerint olyan fejlesztéseket kell végrehajtani Európa-szinten, hogy aki A pontból B pontba utazik Európában, legtöbb négy óra alatt megérkezzen. Ez azt jelenti, hogy például a Kerelőszentpálról, a háza kapujából induló utasnak minden közlekedési eszköz igénybevételével maximum négy óra alatt meg kell érkeznie úticéljába, mondjuk egy spanyolországi kis faluba. Persze, ehhez még nagyon sok mindennek kell fejlődnie, de ez a cél.
Kolozsvár és Vásárhely tud úgy működni, és egymást kiegészítve fejlődni, hogy minél jobban kiszolgáljuk az utast és az utas érdekeit.
A marosvásárhelyi repülőtérnek van egy aduásza a kolozsvári repülőtérhez képest: lehetősége van egy teherszállító részleg kialakítására, ezt Péter Ferenc megyei tanácselnök is támogatja.
– Péter Ferenc megyei tanácselnök, még jelölt korában, a kampány során kihangsúlyozta, hogy ez lehet az a tevékenység, amely egy saját identitást adna a marosvásárhelyi repülőtérnek, ugyanis minden adottsággal rendelkezik ahhoz, hogy kifejlessze a légi úton történő áruszállítást, vagy közismert nevén cargo-szolgáltatást.
Egyrészt itt van az ipari park, amely a megyei tanács alárendeltségébe tartozik, az épülő észak-erdélyi autópálya leszállósávja gyakorlatilag a repülőtér kapujában van, abban a körforgalomban, amely csatlakoztatja az ipari parkot az európai úthoz. Van egy tervünk az európai úttal párhuzamos út kialakítására, és a reptér parkolójának kibővítésére, amelyekbe a körforgalomból lehetne bejutni. A parkolóbővítés megduplázná a parkolóhelyek számát, így hatszáz férőhelyes lenne, külön buszsávval és külön elektromos autók feltöltésére alkalmas sávval.
Emellett biztosítanánk azt az útvonalat, amely révén az autók úgy tudnak behajtani a reptér bejáratához, hogy nem kellene átvágniuk a parkolón, tehát nem is kellene fizetniük, ha csak egy utast hoznak a reptérre, és mennek is tovább. Ennek a szolgáltatásnak a közismert neve a kiss and fly.
Ezek mellett a megközelítési lehetőségek mellett itt van a vasút is, tehát olyan infrastruktúrával rendelkezünk, amely egyedülálló Romániában.
Nem beszélve arról, hogy bármikor meg tudjuk hosszabbítani a kifutópályát, semmilyen akadálya nincs ennek: a megyei tanács Lokodi Edit Emőke idején megvásárolta a szükséges területet, és bármikor meg tudjuk hosszabbítani a kifutópályát, amely interkontinentális repülőjáratok fogadására is alkalmassá teszi a repülőteret.
Milyen célállomásokat szeretnének a közeljövőben működtetni, és ezáltal megnövelni az utasforgalmat?
– Az egyik nagy probléma, hogy kilenc nemzetközi célállomással rendelkezünk, de belföldi nincsen, amióta a román állami légitársaság beszüntette a járatait, viszont ott van Temesvár és Kolozsvár példája, ahol egy-egy másik társaság üzemeltet belföldi járatokat. Nagyon fontosnak tartom, hogy a fővárossal legyen közvetlen légi kapcsolatunk.
Négy éves mandátumát kezdte el augusztusban. Ezalatt az idő alatt milyen célokat szeretne elérni?
– A legnehezebb időszakban vállalkoztam erre a nem könnyű feladatra, én abból a megfontolásból és elképzeléssel jöttem vissza a repülőtérhez, hogy a vállalt kötelezettségeket teljesítsük. Felújítjuk a kifutópályát, beindítjuk a cargo-szolgáltatást és felfuttatjuk a személyszállítást, tehát újabb légitársaságokat és újabb célállomásokat fogunk hozni, természetesen a kifutópálya felújítása után. Azért mondom azt, hogy nehéz időszakban vettem át a reptér vezetését, mert az elmúlt három esztendőben folyamatosan csökkentek a célállomások, ennek következtében az utasszám is megcsappant, ami maga után vonta a saját bevétel csökkenését. A saját erőből történő finanszírozás lehetőségei évről évre szűkültek, illetve van egy másik uniós elvárás, amely egységesíti az uniós országokban levő repülőterek működési engedélyét. 2014 februárjától 2016 augusztásig nem sok minden történt, nekem másfél hónap áll a rendelkezésemre, hogy bepótoljuk, ami két és fél év alatt elmaradt, ami majdnem lehetetlen küldetés. Októberben jön a román légügyi hatóság ellenőrizni, hogy mi történt az újabb működési engedély elnyeréséért. Köztes határidők is vannak 2019-ig, amikor be kell tudjuk bizonyítani, hogy képesek vagyunk bevételi forrásokra szert tenni és életképessé varázsolni ezt a repülőteret.
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!
ItthonRSS
Csúszópénzért elnézte a szabálytalanságokat és nem zárt be cégeket az Adócsalás Elleni Főigazgatóság két ellenőre
Itt a vége: felmondott a Transindex teljes szerkesztősége
Eljött az a pillanat, amikor magunkról adunk hírt nektek, és ráadásul sokunknak ez lesz az utolsó is, amit a Transindex felületére írunk. Ma reggel, huszonhárom évnyi működés után felállt a Transindex teljes szerkesztő csapata.
Benyújtották a gyermekeket a homoszexualitást népszerűsítő tartalmaktól „megvédő” RMDSZ-tervezetet
A gyermekvédelmi törvényt módosító javaslatot a "genderideológia nyugati térnyerésével" indokolják.
A fejlesztési minisztérium többlettámogatást ad a távfűtést működtető önkormányzatoknak
